2013. január 7., hétfő
Viszlát freeblog, helló blog.hu
dolphin | 15:56 |Mivel a technika ördöge egyre jobban piszkálgatta a freeblog szervereit, meg persze stöki is nagyon hívott már (és akkor még nem szóltunk a frusztrált olvasókról), bő hat év után némi szívfájdalommal de itthagyjuk eredeti lakhelyünket a freeblogon és átcuccolunk a blog.hu-ra. mr. a-nak utólag is ezer köszönet a hostolásért.
Az átállás remélhetőleg zökkenőmentes lesz, a dizájnt még majd sikálgatjuk egy ideig (vagy nem), az archívumot pedig igyekszünk a lehető legeredetibb formában oda is átemelni, amint lehet.
Na, ehhez szólj hozzá (3) | Főoldalra vele!
2012. december 18., kedd
Budapest Science Meetup - December
dolphin | 20:34 |
A félév utolsó Science Meetupján a következő előadásokkal várunk benneteket csütörtökön, este 7-kor a Fogasházban:
Gurul a marsi labor, keresi az ősi életnyomokat
Kereszturi Ákos - Konkoly Tege Miklós MTA Csillagászati és Földtudományi KutatóközpontA Mars egykori lakhatóságát elemezni küldték a Curiosity rovert a vörös bolygóra. Fő célpontját: a Gale-kráter közepén lévő idős üledékeket még nem érte el, de több érdekes megfigyelést végzett már. Az előadás keretében a küldetés eddigi eredményeit tekintjük át.
Autofágia, a jótékony kisgömböc
Kovács Tibor - ELTE, Genetikai Tanszék, Fejlődésbiológiai kutatócsoportA hibák felhalmozódása a sejtek számára olyan végzetes következményekkel járhatnak, amelyek szervezeti szinten súlyos betegségek kialakuláshoz vezethetnek, mint a rák, vagy a Parkinson-kór. Az öregedés folyamata is tekinthető hibák által kiváltott folyamatok összességének, amelyek szervi – szervezeti funkciók vesztésével járhatnak és ez túlélőképességünk romlását vonja maga után.
Tehát a sejtnek szüksége van olyan védő folyamatokra, amelyek biztosítják számára a regenerálódást – túlélést. Az eukarióta sejt bizonyos - lebontásra kijelölt – komponensei a lizoszómákba kerülnek, ahol savas hidroláz enzimek által lebontódnak, az ilyen folyamatokat nevezzük autofágiának. Az autofágia esszenciális a sejtek homeosztázisának fenntartásához: a sejt károsodások és felesleges citoplazma komponensek (makromolekulák és sejtszervecskék) eltávolítása nagyrészt autofágiával megy végbe. Különböző stressz reakciók során az autofágia ugyancsak esszenciális a sejtek túléléséhez. Kutatócsoportunkban ezen mechanizmus funkcióját vizsgáljuk, olyan folyamatok kapcsán mint az öregedés, differenciálódás vagy a programozott sejthalál. Előadásomban az autofágia sokoldalúságára szeretnék példákat bemutatni, saját kutatási eredményeinken keresztül: Hogyan hat az élethosszra, vagy az ecetmuslica összetett szemének kialakulására?
Na, ehhez szólj hozzá (2) | Főoldalra vele!
2012. december 2., vasárnap
Állati elmék, emberi hangok
dolphin | 23:42 | ViselkedésKoshik első pillantásra egy átlagos ázsiai elefántnak tűnhet, de ha megszólal pillanatok alatt nyilvánvalóvá válik különlegessége: emberi szavakat használva "beszél". Azért csak idézőjelesen, mert nyilván nincs itt szó többről részéről, mint a gondozói utasítások leutánzása, kb. úgy, ahogy mi "utánozzuk" a kutyaugatást, vagy a macska nyávogást, ugyanakkor az utánzás szofisztikáltsága mindenképpen említés érdemel.
Na, ehhez szólj hozzá (0) | Főoldalra vele!
2012. december 1., szombat
Szexdetermináció, avagy örül-e Vincent?
dolphin | 13:58 | Öröklődés DevBio-101Az ivari determináció bonyolult genetikai és fejlődési folyamat, írtunk is már erről korábban, meg nyilván lesz még rá más alkalom is. Most csak a felszínt kapargatnánk meg megint, avagy milyen logika szerint is működik ez a dolog.
Annyi biztos meglesz a nyájas olvasónak, hogy az XY, az genetikailag férfit jelent. Az azonban talán már kevésbe lesz triviális (bár ha jobban belegondolnánk mégis az), hogy a különböző fajokban, ahol XY alapon történik az ivari determináció, nem ugyanaz az X és Y kromoszóma. Az XX és XY amolyan fogalmi keretet jelöl, azt mutatja, hogy a hímekben az ivari kromoszómá különböznek, míg a nőstényekben nem. (Mindez fordítva igaz a ZZ, ZW rendszerre is - pl. madarak -, ahol a hímek hordoznak két egyforma nemi kromoszómát).
De, hogy mit tartalmaznak az adott faj nemi kromoszómái és főképp ezen belül milyen mechanizmussal zajlik le a nem kiválasztása a fejlődés során, a puszta jelölés nem mond el semmit.
Pedig jelentős különbségek is lehetnek: például a muslicákban a nemi kromoszómák és autoszómák aránya lesz a kulcs - ha két X kormoszóma van, akkor elegendő lesz egy kritikus molekulából, hogy beindítsa a nősténnyé válás genetikai programját, ha viszont csak egy, akkor mindez nem következik be (és mindez független az Y kromoszóma tartalmától). Emlősökben, így bennünk is, épp ellenkezőleg: az Y kromoszóma tartalmaz egy kulcsgént, az Sry-t, aminek jelenléte vagy hiánya lesz döntő arra nézve, hogy miképp is alakul a fejlődő embrió identitása.
Na, ehhez szólj hozzá (0) | Főoldalra vele!
2012. november 11., vasárnap
Bogarak életét is kutatni kell, I kid you not
dolphin | 22:32 | Tudpol
Demján Sándor tudni véli mi miatt nem teljesít olyan szinten a magyar gazdaság, mint ahogy az ideális lenne, és a bűnösök közt az entomológusok kvázi néven neveztetnek.
A nemzet legújabb polihisztora úgy véli, "nem szabad elájulni a magyar képzettségtől, tömeges selejtgyártást végeztek az egyetemek Magyarországon, a kínai fiatal tudása magasabb, mint a magyaré. Demján meglátása szerint nem szabadna olyan tudósokat képezni, akik például a bogarak életét kutatják."
Egy tök laikus és naiv ember talán érteni véli, miért szörnyűség bogarászok taníttatását pénzelni, hiszen az milyen öncélú ökörködés lehet már - és persze, gyorsan tegyük hozzá, Demján későn érkező a rovarokat-kutatókból bűnbakot faragók panoptikumában: Sarah Palin már négy éve ott figyel.
De a valóságban Demján, akárcsak anno Palin, egyedül saját arrogáns ignoranciáját villogtatta meg a témában, és az külön bájt ad a történetnek, hogy alig pár gondolatfoszlánnyal korábban fejti ki a Nagy Ember, hogy Európa mennyire lábonlövi saját magát azza, hogy versenyhátrányba kerül az élelmiszertermesztés terén. Vagyis, ha csak és kizárólag rövid-távú, utilitariánus szempontokat veszünk figyelembe, akkor sem juthatunk nagyon más következtetésre, mint, hogy Demjánnak fogalma sincs miről beszél.
Ha netán ennyi rávezetésből még nehezen áll össze a kép, akkor segítünk: a sikeres mezőgazdaságnak az egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a kártevőket, köztük a hatlábúakat is (pl. krumplibogár), kordában tartsuk. Ez pedig nem nagyon fog anélkül menni, hogy az életciklusukat, viselkedésüket megismerjük, talán nem véletlenül képezi külön fejezetét a növényvédelemnek is a Rovartan.
De persze már az sem triviális, hogy miért csak az eféle rövid-távú szempontok kell, hogy kizárólag számítsanak? Miért lett ennyire másodrendű a tudás, környezetünk megismerésének puszta vágya? Miért lehet újból és újból elfelejteni, hogy rengeteg, azóta anyagilag is rendkívül jövedelmezőnek bizonyuló felfedezés (pl. ötvenes években a lézer - vagy, ahogy akkor hívták még, maser) első leírásakor még senkinek nem az járt a fejében, hogyan lehet majd hatvan év múlva minél nagyobbat kaszálni a technológia révén.
A Demján interjú nem szűkölködik az aranyköpésekben, így zárógondolatnak is találunk egy remeket: "Sokan mondják, hogy nem akarjuk, hogy az esztergályos tudja, ki az a Goethe. Én pedig azt szeretném, ha a kultúrantropológus tudná, mi a különbség a búza és a rozs között." Demjánnal ellentétben én úgy vagyok ezzel, hogy nem hiszem, fontos lenne, hogy egy kulturantropológus a Poaceaek teljes rendszertanát vágja, amíg nem akar ezzel foglalkozni. Akkor viszont ássa bele magát, de irgalmatlanul az anyagba. De hasonlóan, ha egy bankár-befektető a tudományról akarja megmondani a tutifrankót, akkor előtte nézzen már utána, hogy miről is beszél.
(A képen látható lepkész - oké nem bogarász, de fogadjunk Demján a lepidopteristákról sincs túl jó véleménnyel :-) - Vlagyimir Nabokov, aki sikeres írói karrierje mellett a Harvard Zoológiai Gyűjteményének egyik kurátora is lett.)
Na, ehhez szólj hozzá (5) | Főoldalra vele!
2012. november 4., vasárnap
Elit felsőoktatás: létezik-e több variáció egy témára?
dolphin | 21:39 | Tudpol
A Science aktuális számában, egy kutató-egyetemeket górcső alá vevő sorozat részeként, arról ír, hogy miképpen próbálják a németek és a franciák a saját felsőoktatásukat világszínvonalúvá tenni.
A téma számunkra is instruktív lehet, hiszen, ha más léptékben is, hasonló dolgok miatt fő az említettek feje is: gazdasági erejükhöz (és egójukhoz) képest csúnyán alulreprezentáltak a világ top egyetemeinek élvonalában. A brit egyetemek nélkül Európa ugyanis sehol sincs ezekben a nemzetközi listákban, Franciaország és Németország csak három, illetve négy intézménnyel képviseli magát a Shanghai-i Egyetem készítette felmérés TOP százas listájában.
A magyar felsőoktatás szintén nem jeleskedik ezeken a listákon és több kormányzati cikluson keresztül immár visszatérő cél, ezen változtatni.
Az eszközök azonban aligha lehetnének különbözőek: a németek és a franciák több éve arra fektetnek nagy hangsúlyt, hogy néhány elit egyetemüket "helyzetbe hozzák" és ehhez nem is sajnálják a közpénzt: a németek Excellence Initiative programja tíz év alatt 4.6 milliárd eurót költ erre a célra, a franciák IDEX-e pedig 7.7 milliárdot.
Kormányváltás előtt, valami hasonló kezdeményezés lett Magyarországon is belebegtetve (bár komolysága némileg kétséges volt), de azóta, ha a cél nem is változott, szögesen ellentétes irányba indult el a felsőoktatás átalakítása, most a cél önfenntartó felsőoktatás kialakítása, ahol az állam a lehető legjobban kivonul a terület finanszírozásából.
Pár év múlva már elvileg megjelenhetnek a különböző fejlesztési filozófiák első eredményei, kiderül, hogy melyik (netán mindegyik) megközelítés vihet közelebb az áhított cél felé...
Na, ehhez szólj hozzá (0) | Főoldalra vele!
2012. november 3., szombat
Jeszenszky és a romák
dolphin | 23:57 | BioBulvár Öröklődés
A genetika és politika találkozása kapcsán az idén már születtek figyelemre méltó dolgok kishazánkban és aki szereti a botrányszagú eseményeket, nem panaszkodhat az utóbbi napok eseményeire.
Természetesen Jeszenszky Géza elhíresedett jegyzetére utalgatok, amelyről idő hiányában nem tudtam hamarabb írni, de ami késik, az nem múlik.
Na, ehhez szólj hozzá (37) | Főoldalra vele!
2012. október 20., szombat
GMO vitaest (Budapest Science Meetup)
dolphin | 13:10 | BiotechEgy hónap csúszással ugyan, de felkerült a szeptemberi Meetup videó anyaga, illetve az én előadásom is.
Na, ehhez szólj hozzá (4) | Főoldalra vele!
2012. október 13., szombat
Coursera: Introduction to Genetics and Evolution
dolphin | 22:26 | Evolúció Öröklődés Tudpol
Ha esetleg valaki még nem hallott a Coursera-ról, akkor épp itt az ideje, hogy a hiányosságot pótolja: talán hosszú idő óta - leszámítva a khmm bizonytalan jogi környezetben működő torrenteket - ez a legfontosabb kezdeményezés az oktatási esélyegyenlőtlenségek megszüntetésének irányában (a másik Kalifornia új tankönyvtörvénye, de az még előbb meg is kell valósuljon).
Egy ingyenes online tanulási felületről van szó, ahol a világ legjobb egyetemeinek oktatói tartanak kurzusokat több tízezer embernek. Saját próbalgatásaim szerint kifejezetten felhasználóbarát a dolog és az egyre szélesedő kínálatban szinte biztos, hogy mindenki megtalálja a számítását.
És persze mindez jó aporpó, hogy megragadjam az alkalmat, hogy az egyik előadást (ami csak a héten kezdődött, így bátran lehet még hozzá csatlakozni) külön kiemeljen: Mohamed Noor, a Duke University genetikusa beszél genetikáról és evolúcióról. A blog rendszeres olvasói számára sok téma és példa már ismerős lehet, de azért akadnak meglepetések már az első hét anyagában is, így a mimikri kiemelkedő példája a lampisilis kagylókban.
Na, ehhez szólj hozzá (4) | Főoldalra vele!
2012. október 8., hétfő
Orvosi Nobel díj 2012 - Klónok és őssejtek
dolphin | 14:45 | DevBio-101
A 2012-es orvosi Nobel díj megérdemelt helyre került. Az egyik díjazott, John Gurdon már életében legenda státuszba került (Cambridge egyik legjob intézete - ahol ő is dolgozik - már évek óta a nevét viseli), a másik személy díjazása pedig csak idő kérdése volt, ezzel mindenki egyetértett.
John Gurdon volt az első személy, aki bebiznyította, hogy megfelelő körülmények között egy differenciálódott testi sejt is képes egy egész embrió létrehozására - ehhez afrikai karmosbékák bélsejtjeinek sejtmagját ültette be sejtmagtalanított petesetjükbe, és egy normális békát (az eredeti klónját) kapott. Évtizedekkel később ugyanezzel a módszerrel hozták létre Dollyt, az első klónozott emlőst, és hasonló módszereket próbáltak használni nyulak, macskák, kutyák és majmok klónozásánál is. (Gurdonnal itt olvasható egy jópofa beszélgetés, a klónozás - vagy szaknyelven "sejtmag transzfer" - története, pedig itt ismerhető meg.)
Ahogy egyre plauzibilisabbá vált az emberi klónozás, természetesen úgy növekedett az ellenállás a technológiával szemben - hiába volt hatalmas gyógyászati potenciál a klón-alapú őssejtvonalak kialakításában.
Az elmérgesedő vitát végül a másik díjazott, Shinya Yamanaka felfedezése oldotta fel. Yamanaka csoportja azkat a faktorokat kereste, amelyek különlegessé teszik a petesejtet, vagy legalább is utánozni tudják annak különleges milliőjét, és a differenciált sejtprogram "reboot"-olásával ismét lehetővé teszi, hogy bármivé átalakulható őssejtekké válnak. Az így felfedezett Yamanaka faktorok bevitelével mára számos sejttípusból ún. indukált pluripotens őssejt (iPS) alakítható ki, ami ma az őssejt-alapú terápiák elsőszámú résztvevője.
Na, ehhez szólj hozzá (4) | Főoldalra vele!
2012. október 3., szerda
A muslicák Pán Pétere
dolphin | 22:30 | Evolúció
Az evolúció néha egészen furcsa kanyarokat vehet és korábban sokféle tápálékot fogyasztó fajokból csak egyféle tápon élő, ún. obligát specialista fajokat hozhat létre.
Egy ilyen átmenetnek a nyomát és az okát boncolgatja az aktuális Science egyik cikke, ahol egy muslica faj, a Drosophila pachea különleges életmódját - ti. csak az amerikai-mexikói határon átnyúló Szonora-sivatag szenita kaktuszain képes életbenmaradni.
A jelenség oka abban rejlik, hogy a kaktusz által termelt anyagok elfogyasztása nélkül az állat képtelen lenne ivarérett egyeddé kifejlődni, hanem még az embriogenezis során elpusztulna.
Na, ehhez szólj hozzá (1) | Főoldalra vele!
2012. október 1., hétfő
Bad Pharma
dolphin | 20:42 | Biotech TudpolBen Goldacre, a Guardian méltán híres Bad Science rovatának szerzője, és egy azonos című zseniális könyv írója új könyvének a témájáról, a gyógyszergyárak adat-bűvészkedéséről beszél:
Na, ehhez szólj hozzá (1) | Főoldalra vele!
2012. szeptember 28., péntek
Why Evolution is True?
dolphin | 21:53 | EvolúcióSajnos Jerry Coyne remek könyvének a magyar nyelvű kiadása még várat magára, addig is azonban itt egy remek előadás, ahol maga a szerző foglalja össze a könyv legfőbb érveit:
Na, ehhez szólj hozzá (1) | Főoldalra vele!
2012. szeptember 21., péntek
GMO!!444!! Rák!!!44!! Világvége! - avagy Séralini prof pocsék statisztikája
dolphin | 10:31 | BioBulvár Biotech
Mostanra talán mindenkihez eljutott a híre, hogy a Monsanto miatt mindannyian a legpusztítóbb rákban foguk elpatkolni az egészen közeljövőben. Ez kb. az üzenete a Gilles-Eric Séralini csoportja által pár napja a Food and Chemical Toxicology c. lapban közölt cikknek (pontosabban annak a populáris médiában terjedő olvasatának) és ugyan távol álljon tőlünk, hogy ünneprontók legyünk, de azért nézzük csak meg, hogy milyen adatok alapján is jutott Séralini prof (aki amúgy egész pöpec megélhetést alakított ki a GMO-ellenzésből) erre a következtetésre.
A cikkben a Roundup gyomirtó, illetve az erre rezisztens kukorica (NK603) hatását vizsgálták patkányokban. Az egyszerűség kedvéért most csak a nagyobb visszhangot kiváltó GMO-etetős részre koncentrálnék, mert ez lesz az, amit a Greenpeace és járulékos szervei most véres kardként fognak éveken át lobogtatni.
A kérdés tehát az, hogy okoz-e rákot a GMO tartalmú kukorica. Ha ezt elfogadjuk nullhipotézisnek (ami, tegyük gyorsan hozzá, eleve hiba, mert a nullhipotézisünk definíció szerint az kellene legyen, hogy nincs hatás), néhány nagyon triviális predikciót tehetünk: (a) statisztikailag mérhető különbséget tudunk a kontroll patkányok és a kezelt egyedek között kimutatni, illetve (b) a GMO kukorica mennyiségének növelésével egyre erőteljesebb hatást tudunk észlelni.
Nézzük hát, Séraliniék adatai mennyire vannak összhangban ezekkel a következtetésekkel.
Na, ehhez szólj hozzá (85) | Főoldalra vele!
2012. szeptember 17., hétfő
Budapest Science Meetup - Szeptember
dolphin | 23:05 |
Hasonlóan a tavaszi félévhez, most is egy kicsit rendhagyó módon indítunk: vendégünk az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke lesz, Jávor Benedek (LMP), aki civilben ráadásul biológus.
A vita témája az országban jelenleg oly népszerű GMO-ellenes attitűd: Bence amellett fog érvelni, hogy ez hosszú távon hasznos lehet, én pedig ennek ellenkezőjét igyekszem majd bizonygatni.
Az esemény ismét csütörtökön, este 7-kor kezdődik a Fogasházban, aki pedig esetleg nem ér rá, de érdekli a téma, annak ajánljuk holnap este a Szkeptikus Társaság rendezvényét, ahol Venetianer Pál feszeget nagyon hasonló kérdéseket.
Na, ehhez szólj hozzá (18) | Főoldalra vele!
A CD14 és az immunoglobulin
Sexcomb | 19:55 | Mikrobiológia Immun Biotech
A legkülönfélébb antibiotikumoknak ellenálló kórokozó baktériumok megjelenése az orvostudomány egyik nagy kihívása, éppen ezért számos helyen fejlesztenek új, az eddig rendelkezésre állóktól eltérő elven működő antimikróbiális módszereket. Miután a többsejtű élőlényeket folyamatosan támadják a környezetükben élő mikróbák, minden élőlény rendelkezik valamilyen immunrendszerrel, ami kordában tartja a szervezetét elözönlő apró szervezeteket, így kézenfekvő a megoldás, hogy ezeket a már meglévő, igen hatékony rendszereket használjuk fel a mikróbák elleni védekezésre.
Na, ehhez szólj hozzá (0) | Főoldalra vele!
2012. augusztus 19., vasárnap
Mitől akkora az arcod? - 2.
dolphin | 22:14 | EvoDevo Evolúció
Kevés faj rendelkezik olyan formagazdagságal, mint a kutya (pontosabban a szürke farkas, hiszen ő a faj vadon élő ősi képviselője), az emlősök közül pedig jó eséllyel senki.
A hatalmas formagazdagság elsősorban az emberi tenyésztők szorgalmát és néha jobb, néha furább ízlését dicséri, ami azzal a bónusszal is jár, hogy számos kutya fajta esetében nagyon részletes családfák állnak a rendelkezésünkre, ami mindig is megkönnyítette az egyes fajták különleges tulajdonságaiért felelős gének feltérképezését. Persze napjaink modern és gyors szekvenálási eljárásai még rátettek minderre egy lapáttal, így az utóbbi években szinte csak özönlöttek a külünböző kutyagenetikával fogallkozó cikkek a legrangosabb lapokban is. A kutatásban Elaine Ostrander csoportja járt az élen (lásd még eredményeikről itt és itt) és a PLoS Geneticsben nemrég megjelent cikkük is ebbe a sorba illik bele.
Na, ehhez szólj hozzá (0) | Főoldalra vele!
2012. augusztus 15., szerda
Boldogok a sajtkészítők
dolphin | 23:47 | Mikrobiológia
Főleg, ha van affinitásuk a mikrobiológiához, mert akkor különösen érdekes munka az övék. (És persze ugyanezért boldogok a csak mikroszkóppal látható világért lelkesedő sörfőzők és a borászok is.)
A sajtkészítés igazi lényege ugyanis abban rejlik, hogy a tejből kinyert és savótlanított fehérje csapadékot különböző mikróbák hatásainak kitéve érleljük egyre finomabbra és karakteresebb ízűre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a friss, nem érlelt sajt nem nyújthatna kulináris élményt, sőt, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy ha sajtról van szó áltlában camembertre, pálpusztaira, ementálira vagy épp márványsajtra gondolunk, amelyek létéhez elengedhetetlenek a már emített mikróbák. S hogy ezek pontosan kicsodák, erről írt egy rövid összefoglalót az aktuális Current Biology.
A mikróbák szerepe a hagyományos sajtkészítés során rögtön az elején, a tejfehérje, vagyis kazein kicsapásánál kezdődik. Ennek az alapfeltétele a közeg savassá válása, amelyet a tejcukort tejsavvá lebontó baktériumok biztosítanak. Korábban a tejben természetesen is előforduló bakétriumokra bízták a dolgot, ma már külső forrásból "oltják" be a jól savasító mikróbákat (pl. Lactococcus lactis, Streptococcus thermophilus, különböző Lactobacillus fajok). A már korábban említett savótlanítás után pedig elkezdődhet az "érés" folyamata.
Na, ehhez szólj hozzá (2) | Főoldalra vele!
2012. augusztus 12., vasárnap
Méhláb és Hox gének
dolphin | 21:39 | EvoDevo Evolúció
A méhek kapcsán az utóbbi időben kicsit a méhcsaládösszeomlás enigmájára koncentrállgattunk errefele, de most megtörném a nemes hagyományt és egy másik nagyon érdekes aspektusát boncolgatnám a méhek biológiájának, mégpedig a lábak morfológiáját.
Kicsit pontosítva, a hátsó lábakról lenne szó és még pontosabban azok ivari kétféleségéről, azaz dimorfimzmusáról, hogy miért olyanok, amilyenek egy dolgozóban és egy királynőben.
Mielőtt azonban ennyire előre rohannánk, előbb egy picit ismerkedjünk meg a szóban forgó testrésszel. A méhek lába tipikus rovarokra jellemző ízeltláb, ennek megfelelően részei a lábtő (coxa), a tompor (trochanter), comb (femur), lábszár (tibia), illetve a lábat alkotó basitarsus és tarsus.
A méhek esetében hátsó (harmadik) pár lábon a lábszáron egy különleges képződmény jelenik meg, az ún. pollen kosár (pollen basket). Ennek funkciója, mint arra neve is utal, a pollen elszállításában van: a rajta levő nagyméretű szőrszálak kifejezetten alklamasak a ragacsos pollen megtartására, így a dolgozók nagyméretű pollengalacsinokat képesek hazaszállítani segítségükkel.
Na, ehhez szólj hozzá (1) | Főoldalra vele!
2012. augusztus 7., kedd
A legősibb ismert rovar
dolphin | 17:20 | Evolúció Fosszíliák
Rovarokból sok van, talán nincs is jobb alkalom erre rádöbbenni, mint egy esős nyár éjszakáján, valahol egy szúnyogfelhőben. De nemcsak egyedszámra népes a csoport, hanem fajszámra is, hiszen ez a rovarok osztálya egyedül több fajt tud magáénak, mint az állatvilág bármely más csoportja. A sikerük (egyebek mellett) a nagyfokú alklamazkodóképességüknek köszönhető, amely a naiv szemlélő számára a fantasztikus formagazdagságban nyilvánul meg.
És épp sikerességük miatt érdekes a kérdés, hogy vajon mikor is jelentek meg az evolúció során ezek az élőlények. Korábban csak azt tudtuk biztosan, hogy 325 millió évvel ezelőtt már szitakötőszerű rovarok rótták az ősi eget, de ezek már egyértelműen rovarok voltak és hát nem jöhettek a semmiből. Az ős után való keresgélést nem könnyített meg, hogy a fosszilis állományban egy jelentős hézag található 400 millió évvel ezelőttől, 325 millió évvel ezelőttig. Előbbi esetében természetesen jól felismerhető szelvényes ízeltlábúakat találunk (ezek azonban nem rovarok), utóbbiról meg már ejtettünk szót.
Na, ehhez szólj hozzá (0) | Főoldalra vele!
Mijez
A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...-
mitismirőlis
-
Utolsó kommentek
- GMO!!444!! Rák!!!44!! Világvége! - avagy Séralini prof pocsék statisztikája, Laci: Laikusként, de a mezőgazdasághoz családi vonalon némileg konyítóként úgy gondolom,... »
- Viszlát freeblog, helló blog.hu, dolphin: isolde, nekem azt mondta, hogy miután leoltottad a freeblogon a... »
- Viszlát freeblog, helló blog.hu, isolde: A Stöki??? Áruló :) »
- Viszlát freeblog, helló blog.hu, Csipcsup: Szóval ti is mentek... Ez annyira borzasztó! Így, ahogy mondjátok:... »
- GMO vitaest (Budapest Science Meetup), Komavary: "To vilify GMOs is to be as anti-science as climate-change... »
Facebook
Linkek
- Panda's Thumb
- Why Evolution Is True
- The Loom
- Anthropology Blog
- Biofortified
- The Lancelet
- Devonian Times
- Mind Hacks
- SkepticalScience
- RealClimate
- Climate Feedback
- Akciós Potenciál
- Béka
- Szkeptikus Blog
- MedIQ
- Szertár
- Mikron
- Történelem Blog
- TumorBlog
- news@nature
- ScienceNow
- Science Daily
- freeblog
- blogring
Kategóriák
Régi dolgok
- RSS - Feed
eztolvassuk
legolvasottabbak
