Critical Biomass - Értelmes tervezés?

« Epidexipteryx | Főoldal | Wildlife Photographer of the Year - 2008 »

2008. október 30., csütörtök

Értelmes tervezés? - A P-elem

dolphin | 10:57 | ÉRTEM-vita Evolúció

(A poszt ismét csak vendégmunkásunk, SexComb tollából származik.)

Gyakori vád, hogy Darwin óta sem sikerült semmilyen evolúciós folyamatot sem megfigyelni. Ezt a félreértést szeretném eloszlatni és egy nagyon is jól megfigyelhető evolúciós folyamatot szeretnék bemutatni, amelynek gyakorlatilag minden lényeges eleme ismert, éppen azért, mert a közelmúltban történt, ráadásul éppen az egyik genetikai modellszervezetben, a Drosophila melanogaster-ben, azaz az ecetmuslicában. Maga az ecetmuslica egy, az egész világon elterjedt apró rovar, amelyet szaporasága, igénytelensége tesz hasznos modellállattá. A genetika eredményeinek jelentős részét éppen az ő vizsgálatával értük el, a teljes genomját megszekvenáltuk, ráadásul elképzelhetetlen mennyiségű genetikai eszköz áll a rendelkezésünkre a vizsgálatához.

Ezt a fajt már legalább száz éve tartjuk fogságban és mind a mai napig megvannak az akkor alapított vad törzsek. Egy vad törzs alapítása annyit jelent, hogy kimegyünk a szabadba, fogunk néhány ecetmuslicát, majd egy üvegbe helyezzük őket, amit vattával ledugózunk. Innentől ezek az állatok csak egymás között szaporodhatnak, más legyek nem kerülnek közéjük, az üveg alján található táplálékot eszik (Régebben főtt krumplit használtak, ma egy kukoricalisztből cukorból élesztőből és agar-agarból álló kocsonyás tápot.) és havonta - hat hetente, ahogy az adott kísérlet igényei megszabják, az egész társaságot friss táptalajjal ellátott új üvegbe rázzák át. Ez egy-egy vad típusú légytörzs, több ezer ilyet alapítottak az évek során, a legrégebbiek már több mint száz éve szaporodnak maguk közt laboratóriumi üvegedényekben, minden külső hatástól elzártan.

A múlt század hatvanas éveiben eszébe jutott valakinek, hogy mi lenne, ha frissen befogott legyeket kereszteznének az ekkor is már jó pár évtizede fogságban tartott laboratóriumi törzsekkel? Az eredmény mindenkit meglepett (Több hasonló kísérletet is végeztek, én itt Engels W. R. és Preston C. R. 1978 –as cikkét követem.): A frissen befogott, egyébként ebben az esetben éppen a Wisconsini egyetem füvészkertjéből származó nőstények laborhímekkel keresztezve életképes, termékeny utódokat eredményeztek, semmi különös sem látszott rajtuk. Azonban, ha labornőstényt kereszteztek frissen befogott hímekkel, az utódaik egy része a hőmérséklettel egyenesen arányos meddőséget mutatott. A labornőstény és vad hím keresztezésből származó nőstények 21 C-on még petéznek és ezen peték több mint kilenctizede ki is kel, ám huszonöt fokon már csak harmadannyi petét raknak, mint az alacsonyabb hőmérsékleten tartott társaik, huszonkilenc fokon pedig képtelenek petét rakni. Ezen kívül a mutációs gyakoriság az egekbe szökik az utódaikban, valószínűleg ez az oka annak is, hogy nem tudtak petézni, hisz egy bizonyos mennyiségű mutációs esemény elszenvedése után a petéből már nem fejlődik életképes embrió. Különösen gyakoriak körükben a kromoszómatörések és a funkcióvesztéses mutációk.

Ezt a jelenséget hibrid diszgenezisnek nevezték el és sokáig teljesen értetlenül álltak előtte a genetikusok. Megpróbálták térképezni a jelenséget okozó gént, vagy géneket, de azt tapasztalták, hogy ennek a jellegnek az öröklődése fittyet hány a mendeli genetikára. Amit sikerült megállapítani, hogy a törzsek két csoportra oszthatóak, léteznek P és M típusú legyek. Mindkét típusú állat a Drosophila melanogaster fajba tartozik, törzsön belül korlátlanul szaporíthatóak, sohasem jelentkezik a hibrid diszgenezis jelensége. A P típusú törzsek P típusú törzsekkel keresztezve nem mutatták a hibrid diszgenezis fenotípust, míg az M típusú törzsek M típusú törzsekkel keresztezve sem mutatták a hibrid diszgenezis fenotípust. Egyedül a P törzsek hímjei az M törzsek nőstényeivel keresztezve mutatták ezt az érdekes jelenséget, ráadásul a labortörzsek többsége M típusú, míg a szabadban fogott törzsek többsége P típusúnak bizonyult.

Későbbi kutatások feltárták, hogy a jelenség oka egy ugráló genetikai elem, amely a P típusú legyek genomjában található. Mi is egy ilyen elem? Maga a P-elem valamivel kevesebb, mint háromezer bázispár méretű, egyetlen egy gént tartalmaz, amely a kromoszómán a többi gén között található, ám mindkét oldalról egy-egy jellegzetes, harmincegy bázispár hosszúságú fordítottan ismétlődő DNS szekvencia határolja. A P-elem egyetlen génje egy transzpozáz nevű enzimet kódol, amely miután fehérjévé fordítódik, "megkeresi" a genomban a P-elemre jellemző fordított ismétlődéseket tartalmazó szekvenciákat, majd a kivágja a genomból a P-elemet, DNS törést hozva létre közben és valahová beilleszti a genomba. A transzpozáz enzimnek mindegy, mi a két fordítottan ismétlődő szekvencia közti DNS szakasz bázissorrendje, kivágja és áthelyezi a genomban, azaz a jelszekvenciák közti szakasz információtartalmát egyáltalán nem vizsgálja. Mindez az áthelyeződés - innentől "ugrás" - kizárólag az ivarsejtekben játszódik le, ezért nyilvánul meg nagyobbrészt terméketlenségben, mivel a keresztezés nyomán megtermékenyülő petékben az embrionális fejlődés korai szakaszában kialakuló ivarsejtekben a P-elemek szabadon ugráltak, elrontva azokat a géneket, amelyekbe beültek, így azok az ivarsejtek, amelyek elég mutációt szedtek össze, már képtelenné váltak életképes légy létrehozására. A testi sejtekben azért nem ugrik a P-elem, mert itt ugyanerről a génről ezekben a sejtekben egy rövidebb fehérje fordítódik le, a transzpozáz enzim egy működésképtelen változata, amely gátolja a P-elem ugrását.

A P-elem szerkezete az alábbi ábrán látható. Középen a transzpozáz fehérjét kódoló gén exonjai láthatóak, tőle balra és jobbra a P-elemre jellemző rövid, fordítottan ismétlődő szekvenciájú DNS szakaszok (A kép Castro J. P. és Carareto C. M. A. 2004-es cikkéből származik). Mivel a P-elem nemzedékről-nemzedékre változtathatja a helyét a genomban, ráadásul egy átlagos P típusú légy húsz-ötven példányt hordoz belőle a genomjában nem csoda, hogy nem sikerült térképezni és nem a Mendeli genetikát követi. Az általa okozott mutációk oka roppant egyszerű: Ha egy génbe véletlenszerű helyre beépül majd' háromezer bázispárnyi idegen szekvencia, az nagy valószínűséggel elrontja, mert igen kicsi az esélye, hogy működőképes fehérje íródjon át róla.

A P-elem megismerése rögtön nyilvánvalóvá tette a hibrid diszgenezis jelenségét is: Az M típusú labortörzsek nem tartalmaznak P-elemeket, míg a szabadból befogott, P típusú törzsek igen, azonban ők egy olyan gátlófehérjét is termelnek, amely akadályozza a P-elem ugrását az ivarsejtjeikben. Így azok a P típusú nőstények, amelyek petéiben jelen van a gátlófehérje, védettek a P-elemek ugrása ellen, az ő genomjukban nyugodtan ülnek ezek az ugráló genetikai elemek, így nem hoznak létre újabb mutációkat sem az ivarsejtekben, a legyek termékenyek maradnak, elkerülik a hibrid diszgenezist, akármilyen hímmel keresztezzük is őket. Az M típusú legyekben sem P-elem sem gátlófehérje nincs, az ő genomjukban nincs ami ugorjon, így önmagukban termékenyek. A P hím és M nőstény keresztezésekor az anya petéibe nem kerül a gátlófehérjéből, mivel az ő genomja nem kódol ilyesmit, így az ő utódaikban megfigyelhető a hibrid diszgenezis jelensége, mivel az apai eredetű P-elemek mozgását semmi sem gátolja meg. A P nőstény és M hím utódaiban az anyától származó gátlófehérje féken tartja a P-elemeket, így ebben az esetben sem figyelhető meg a hibrid diszgenezis fenotípus.

Amikor megvizsgálták ezeket a gátlófehérjéket, kiderült, hogy ezek tulajdonképpen a P-elem által kódolt transzpozáz enzim mutáns változatai, ráadásul az egyes törzsek különböző mutációs események során létrejött gátlófehérjéket tartalmaznak, amelyeket mutáns P-elemek kódolnak. Az alábbi ábrákon négy különböző, gátlófehérjét kódoló P-elem látható, az A12, KP, D50 és az SP, ezek mind különböző deléciós mutációkkal jöttek létre egy-egy ép P-elemből (Nem csak ez a négy gátlófehérjét kódoló P-elem létezik.). Az első ábra Gloor G. B és munkatársai 1993 –as cikkéből származik, a második ábrát Rasmusson K. E. és munkatársai 1993 –as cikkéből vettem. Az első ábrán a be nem rajzolt részek jelzik a delécióval törlődött DNS szakaszokat, a második ábrán a fehér szakaszok jelzik a hiányzó DNS szekvenciákat. Egyrészt itt megfigyelhetjük azt a ritka eseményt, amikor egyetlen mutációs esemény megváltoztatja egy fehérje működését, ugyanis ezek a fehérjék a transzpozáz enzim mutáns formái, ám éppen hogy gátolják a P-elem ugrását, az ivarsejtekben, még működő transzpozáz enzim jelenlétében is. Azaz, ha egy sejtben jelen van egy ilyen, gátlófehérjét kódoló P-elem és egy működő transzpozázt kódoló P-elem, egyikük sem képes megváltoztatni a helyét, mindketten nyugvó állapotban maradnak. Másrészt figyeljük meg, hogy egy ősi fehérjéből több különböző mutáció is hasonló működésű gátlófehérjét alakított ki amely a mellett, hogy egyértelműen másképpen működik, mint az ősi fehérje, nyilvánvalóan hasznos az adott egyednek, mert megvédi a P-elemek káros hatásától, ráadásul az egyes különböző változatok egyértelműen párhuzamos folyamatok eredményeként alakultak ki, mivel különböző populációkban találhatóak meg a természetben és különböző deléciós mutációk eredményeképpen jöttek létre egy-egy működő transzpozáz enzimet kódoló P-elemből. Figyeljük meg azt is, hogy az egyes gátlófehérjék mérete nagy változatosságot mutat, azaz egy adott feladatra, például a transzpozáz enzim gátlására és a P-elem ugrásának megakadályozására nem csak egyetlen adott fehérje képes, hanem az itt ábrázolt összes változat. Az első képen a téglalapok jelentik a gátlófehérjévé alakult egykori transzpozáz enzim exonjait, a második képen a P-elemet jelképező nyíl alá húzott vonalak. Az A12 és az SR elemeket szoktuk I. típusú gátlófehérjének nevezni, míg a D50 és a KP elemet II. típusú gátlófehérjének nevezzük. A megkülönböztetés az általuk kódolt fehérje mérete alapján történik.

Az ábrán alul látható SP elem a P-elem ugrásának erős gátlója, ami a szerkezete alapján meglepő, hiszen egy mindösszesen tizennégy aminosav hosszúságú fehérjét kódol. A működéséről úgy tartják, hogy nem az általa kódolt fehérje gátolja a transzpozáz enzim működését, hanem róla fordított irányban íródik át a messenger RNS, így a működőképes transzpozáz enzimet kódoló messenger RNSt részben kiegészítő RNS molekula keletkezik, amely képes kettősszálú RNS molekulává alakítani a működőképes transzpozáz enzimet kódoló messenger RNSt. A kettősszálú RNS szerkezet ellen a sejt fellép, így elbontja a keletkező, működő transzpozázt kódoló messenger RNSt is. Így ez az SP elem nem a fehérje szintjén gátolja a transzpozáz működését, hanem a transzpozázt kódoló RNS molekulát teszi működésképtelenné, így a fehérje termelődését akadályozza meg, ezáltal a P-elemek ugrását gátolja. Ez a folyamat jól ismert jelenség, RNS inhibíciónak nevezték el, ismereteink szerint minden többsejtű élőlényben működik, ráadásul elég jól ismert, mivel a molekuláris biológusok egyik gyakran használt eszköze.

A P-elem mozgása teljesen véletlenszerű, vannak helyek a genomban ahová kisebb eséllyel ugrik, vannak, ahová nagyobb eséllyel, a találati gyakoriság főleg az adott DNS szakasz kromatinszerkezetétől függ, a lazábban csomagolt helyekre könnyebben ugrik be a P-elem, míg a szorosabban csomagolt kromoszómaszakaszokba nehezebben, de egyetlen olyan területe sem ismert a genomnak, amely védett lenne a P-elemtől. Ezt biztosan állíthatjuk, ugyanis a P-elem a genetikusok egyik eszköze, többek között mutációk létrehozására is használják, így hatalmas méretű genetikai vizsgálatokat végeztek már a segítségével. Egy-egy ilyen kísérletben több ezer, nem ritkán több tízezer egyedi P-elem ugrás eredményét vizsgálják meg, nem csoda, ha a P-elem a legalaposabban kutatott ugráló genetikai elem, úgyhogy megfelelően nagy mintaszám tanulmányozása után kijelenthetjük, hogy az ugrása véletlenszerű, semmilyen felsőbb akarat sem irányítja. Semmi ilyesminek sem találták nyomát az utóbbi harminc évben, pedig nyilván szédítően sok P-elem ugrási eseményt vizsgáltak végig, mivel jó pár laborban kísérleteznek P-elemekkel. Léteznek törzsközpontok, ahonnan különböző, a genomban ismert helyen ülő P-elem beépülések rendelhetőek meg, például egy ilyen működik Szegeden, Bloomingtonban, Kyotóban. Ezeken a helyeken több százezer különböző, egyedi P-elem beépülést hordozó törzset tartanak fenn, amelyekből szabadon rendelhet bárki, jelképes összeg befizetésének fejében. Csak gondoltam, ha légylabort szeretnél indítani, kedves olvasó, tudd, hol kezdd el.

No most ilyenkor szokták általában feltenni a kérdést, hogy tulajdonképpen miért jó a légynek a P-elem? A válasz egyszerűen annyi, hogy a P-elem önmagában nem jó a légynek, amikor gátolt az ugrása akkor is csak fölösleges, egyébként pedig egyértelműen káros, mint ezt a hibrid diszgenezis fenotípus is mutatja. Egyedül az ugrását gátló fehérje jelenléte előnyös, ám ez is csak akkor, ha az ezt hordozó egyed párosodhat olyannal, amelyik P-elemeket is hordoz a genomjában, mivel így az utódait megvédi a hibrid diszgenezistől. Tulajdonképpen a P-elem azért van, hogy önmagát szaporítsa és azért szaporítja önmagát, hogy legyen. A P-elem semmit sem "csinál", nincs az égvilágon semmilyen célja sem. Semmit sem tartalmaz, csak egy transzpozáz enzimet kódoló gént és a két végén egy-egy jelszekvenciát. Az enzim mindössze annyit tesz, hogy felismeri a jelként szolgáló fordítottan ismétlődő szekvenciákat és kivágja őket, valamint a köztük lévő DNS szakaszt és áthelyezi a genom másik pontjára. Az ugrás véletlenszerű, minden irányítást nélkülöz. A P-elem ezen kívül semmi mást sem tartalmaz, más genetikai információt nem hordoz, más működése nincs, az általa okozott hibrid diszgenezis fenotípus is tulajdonképpen csak mellékterméke a helyváltoztatásának. Kijelenthetjük, hogy a P-elem egyértelműen öntudatlan folyamatok terméke.

A következő kérdés az, hogy tulajdonképpen miért nincs P-elem a laborban tartott törzsekben? Belőlük kipusztult? Talán valamiért az üvegben való élet kedvez az ugráló genetikai elemek elvesztésének? Ha labortörzsekbe egy-egy, P-elemet tartalmazó genomú egyedet juttattak, a P-elem gyorsan elterjedt az egész üvegben, mivel egy ilyen felállásban az új egyed genomjában kódolt gátlófehérje, amely féken tartja a P-elem ugrását határozottan előnyt jelent a hordozójának, hiszen az ő utódaiban nem jelentkezik a hibrid diszgenezis, ha egy P-elemet hordozó genomú egyeddel párosodnak, így sokkal nagyobb eséllyel szaporodnak. Viszont a gátlófehérjével általában egy-két P-elem is bekerül a P típusú egyed kromoszómáin, mivel egy-egy egyed 30-50 darab P-elemet hordoz a négy apai és négy anyai kromoszómáján, így a P-elemek gyorsan elterjednek egy adott populációban. Kidwell M. G. és munkatársai 1988 –as cikkének adatai szerint mesterségesen bejuttatott P-elemeket egymástól függetlenül, 20-40 nemzedék alatt "megszelídítettek" a P-elemeket korábban nem tartalmazó labortörzsek és ezt a tulajdonságukat meg is tartották. Maga a P-elem nem jelent előnyt, viszont az ellene való védelem igen.

Viszont akkor megmarad az eredeti kérdés, nevezetesen, hogy miért nincs a labortörzsekben P-elem? Kidwell M. G 1983 –as cikkében éppen erre ad magyarázatot. Egyszerűen azt vizsgálta, hogy az egyes, különböző eredetű törzsekben van –e P-elem, azaz P, vagy M típusúak –e? Kidwell megkülönböztet egy Q típust is, ezek a törzsek csak a P-elem gátlófehérjéjét termelik, ugrásra képes, ép P-elem nem található bennük, így nem képesek hibrid diszgenezist okozni egyetlen keresztezésben sem, ám védettek ellene. A vizsgált törzsek az egész világról származtak és az alapításuk ideje is különbözött, a legfiatalabbak frissek voltak (1983 –ban), a legidősebbek körülbelül hatvan évesek. Az eredmény meglepő, ám sok mindent megmagyaráz. A vízszintes tengelyen a törzsek alapításának az éve látszik, a függőleges tengelyen pedig az, hogy az akkor alapított törzsek hány százaléka P és M típusú. Az eredmény önmagáért beszél: A negyvenes évek előtt alapított törzsek mind M típusúak, azaz nem tartalmaznak P-elemeket, míg az egyre fiatalabb törzsek egyre nagyobb eséllyel tartalmazzák ezt az ugráló genetikai elemet, így a hatvanas években még a befogott törzsek harmada tartalmazott P-elemet, míg a nyolcvanas évek elején már kilenctizede. Anxolabéhère D. és munkatársai 1988 –ban az egyes törzsek térbeli és időbeli eloszlását is megvizsgálták. Az eredmények az alábbi térképeken láthatóak.

A negyvenes évekig alapított törzsekből hiányzik a P-elem, azután pedig megjelenik Amerikában és Ausztráliában, majd robbanásszerűen elterjed az egész világon. A nyolcvanas években Amerikában, Afrikában, Ausztráliában már szinte kizárólag P és Q típusú törzseket fogtak be, míg Európában és Ázsiában M típusú legyeket is találtak. Ezeken a térképeken nyomon követhető a P-elem elterjedése, amint a világ egyre több légypopulációjában megjelent. Úgy tűnik, valahonnan Amerikából származik, mivel itt jelentek meg először a P típusú törzsek és itt kerültek először többségbe.

Így a rejtély megoldása egyszerű: A P-elemnek elnevezett ugráló genetikai elem valamikor a negyvenes évek előtt került be a Drosophila melanogaster faj genomjába, jóval az után, hogy az első laboratóriumi törzseket alapították, azaz egyszerűen azért hiányzik a genomjukból, mert akkor még a földön élő Drosophila melanogaster egyedek egyikében sem volt meg. Ahogy bejutott az ecetmuslica genomjába, futótűzként terjedni kezdett a szabadon élő populációk között, ám mivel ezek nem keveredhettek a labortörzsekkel, azokba nem jutott be, azonban természetesen hamarosan megjelent a frissen alapított törzsek között, majd harminc-negyven év alatt gyakorlatilag minden amerikai populációban elterjedt, ráadásul gyakorlatilag meghódította a világot, eljutott az ázsiai, ausztráliai, afrikai populációkba is. Negyven év alatt! Úgy, hogy a P-elem képtelen felnőtt állatokat "fertőzni", kizárólag ivaros szaporodás során jut át az utódokba. Ez alatt a negyven év alatt alakult ki az eredeti, autonóm P-elemből az összes megszekvenált mutáns változat. Ez alatt a negyven év alatt a muslica "megszelídítette" ezt az ugráló genetikai elemet, hiszen a P és a Q típusú egyedekben már nem ugranak a P-elemek, védettek a hibrid diszgenezistől. Gondoljunk csak bele, negyven év egyáltalán nem nagy idő, még egy emberöltő sincs. Hol van ez a földi élet jó hárommilliárd évéhez?

Honnan származik a P-elem? Azokat az elméleteket, miszerint mindig is megvolt a muslica genomban egyértelműen cáfolja, hogy akkor eddig miért nem terjedt el a különböző populációkban? Az újonnan kialakulása ellen szól, hogy a labortörzsek genomjában hasonló szekvenciákat nem találtak, amelyekből valamilyen mutációs esemény során kialakulhatott volna a P-elem. Viszont, ha megvizsgálunk a Drosophila melanogasteren kívül más fajokat is, érthetővé válik a rejtély: A Drosophila willistoni és a Drosophila sturtevanti genomja is tartalmaz P-elemeket (Silva J. C., Kidwell M. G. 2004.). Ezek azonban különböznek egymástól. A D. willistoni P-elemei nagymértékben hasonlítanak a D. melanogaster P-elemeihez, az egyik D. willistoniból származó, megszekvenált ugráló genetikai elem például mindössze egy bázisnyi eltérést tartalmazott a D. melanogaster P-eleméhez képest. Természetesen e mellett számos különböző mutáns P-elem változatot is azonosítottak a természetből gyűjtött törzsek genomjában, a D. melanogaster P-elemeihez hasonlóan, ám a teljes hosszúságú, autonóm P-elemek gyakorlatilag azonosak voltak. A D. sturtevanti genomban található P-elemek viszont az eddigiekben megismerteknél sokkal több mutációt hordoztak, jelentősen eltértek a D. melanogaster és a D. willistoni genomban található P-elemektől. Ráadásul a D. sturtevanti genomban található P-elemek egymáshoz képest is nagy változékonyságot mutattak, számos különböző mutációs esemény nyomát viselték magukon. Ebből egyértelműen levonható a következtetés, hogy a D. sturtevanti genomba sokkal régebben került be a P-elem, mint a D. willistoniba és a D. melanogasterbe, így egyszerűen több idő állt rendelkezésre, hogy a "megszelídített", már nyugvó P-elemekben mutációk történjenek, mint a másik két faj esetében, amelyek genomjában viszonylag fiatal jövevény a P-elem, így ez alatt az idő alatt jóval kevesebb mutáció történt a nyugvó P-elemekben. A cikk becslése szerint a D. sturtevanti genom körülbelül egymillió éve tartalmazhat P-elemeket, a D. willistoni P-elemek olyan fiatalok, hogy erre nem érdemes becsléseket adni, míg a D. melanogaster genomba mindössze néhány évtizede került be a P-elem, ez a labortörzsek vizsgálatával egyértelműen megállapítható. Érdemes megjegyezni, hogy két faj Amerikában él, egyedül a D. melanogaster honos az egész Földön. A P-elem története tehát visszafejthető: Ez az ugráló genetikai elem már megvolt több, Amerikában honos faj genomjában is, amikor valahogyan átkerült az ecetmuslica genomba A D. willistoniból, valamikor a múlt század első felében. Mint láttuk, fajon belül nagyon gyorsan képes terjedni, viszont fajok között nagyon lassan, mivel ők egymással nem képesek termékeny utódokat létrehozni, így az átjutás módját illetően csak feltételezések léteznek. Mivel a P-elem kis hatékonysággal sejtplazma átoltásával is átkerülhet egy addig P-elem mentes egyedbe, a legvalószínűbb elmélet az atka általi közvetítés. Azaz egy atka megharapott egy D. willistoni egyedet, majd nem sokkal utána egy D. melanogaster egyedet is, és a szájszervén maradt sejttörmelékben maradt elég transzpozáz enzim, hogy az egyik P-elem átugorjon a másik faj egyedébe, aki aztán továbbadta az utódainak. Feltételezhetően a két faj egyedei egy helyre tojtak néhány petét, mondjuk egy romlott gyümölcsbe, amelyekbe aztán ugyanaz az atka rágott bele. Nyilván ez elég valószínűtlen eseménysor, de közel sem lehetetlen, és a megfigyelések szerint az ugráló genetikai elemek mozgása fajok között kivételesen ritka esemény, különleges szerencse, hogy egy éppen a szemünk előtt játszódott le. A D. willistoni és a D. melanogaster elég hasonló faj ahhoz, hogy ez az ugráló genetikai elem változatlan szekvenciával működhessen bennük, így elvi akadálya nincs egy ilyenfajta ugráló genetikai elem átvitelének. Ezt az elméletet erősíti, hogy a P-elem láthatóan Amerikából kiindulva terjedt szét az egész világon, éppen onnan származik, ahol a vizsgált három faj egymás mellett él, ugyanazon az élőhelyen. Kijelenthetjük, hogy a P-elem nagy valószínűséggel a Drosophila willistoni fajból került át az ecetmuslica genomba.

Az ugráló genetikai elemek egyáltalán nem ritkák a természetben. Tulajdonképpen eddig minden egyes fajban találtak ilyeneket, ahol vették a fáradtságot, hogy keressenek (Igen, az emberben is.). Csak a Drosophila melanogaster genomban több tucat különböző ugráló genetikai elemet azonosítottak, a P-elemekhez hasonlókat, de tőle teljesen különbözőket is. Ez az eset, vagyis, hogy egy ugráló genetikai elem "fertőzi" egy faj genomját, majd elterjed, végül a faj megszelídíti, azaz nyugvó állapotba kerül, a természetben gyakoribb lehet, mint gondolnánk.

Ebben az esetben a különböző időpontokban és helyeken alapított és azóta megőrzött törzsek mintegy ablakot nyitnak a múltra, mind egy-egy pillanatfelvétel az ecetmuslica akkori genomjáról. Ezen törzsek segítségével nyomon követhetőek a muslica genom utóbbi száz évben bekövetkezett változásai, például egy, a közelmúltban lezajlott evolúciós folyamat egyes lépései is. A Drosophila melanogaster genomjába az utóbbi száz évben jutott be az utóbb P-elemnek elnevezett ugráló genetikai elem, majd elterjedt az egész világon. Ezt az ugráló genetikai elemet a muslica viharos gyorsasággal "megszelídítette", a ma élő legyekben káros hatásai már nem észlelhetőek, a P-elem nyugvó állapotba került, ugrása gátolt. A P-elem azért érdekes, mert itt az evolúció folyamatát egészen pontosan vizsgálhatjuk, elvégre ez az ugráló genetikai elem megszekvenálható, minden egyes mutáció észlelhető benne, akár matematikai módszerekkel is elemezhető, így a folyamat egyetlen lépése során sem kell találgatásokra hagyatkoznunk, a P-elem alig három kilobázisnyi mérete lehetővé teszi a közvetlen vizsgálatát. Ebben az esetben nincsenek különbözőképpen értékelhető, fenotípusváltozások, ismeretlen genetikai folyamatok, bonyolult szervek, ismeretlen eredetű vérvonalak, az egész folyamat egy genetikai modellszervezetben zajlott le, ráadásul ennek a szabad természetben élő egyedeiben, gyakorlatilag a szemünk előtt. Megfigyelhető, ahogy egy új fehérjét kódoló gén került a muslica genomba, azaz új genetikai információval bővült. A P-elem megszelídítése során megfigyelhető az a ritka eset is, amikor egy leírható működésű fehérje egy teljesen más, ám épp így hasznos működésű fehérjévé alakult át, nevezetesen a P-elem helyváltoztatását katalizáló transzpozáz enzim mutációs események nyomán a P-elem ugrását gátló fehérjévé alakult át. Több párhuzamos mutációs esemény is hasonló, ám ugyanúgy működő gátlófehérjéket eredményezett, ráadásul legalább három fajta különbözőképpen működő, P-elem ugrását gátló mutáns P-elemet is ismerünk. Akárhogyan is nézem, ez egyértelműen hasznos mutáció, ráadásul egyszerre nem is egy, hanem öt. Ha ez nem evolúciós folyamat, akkor mi az? Nem kellettek hozzá évmilliárdok, csak egy szűk emberöltő. Akárhogyan is nézzük, a P-elem egy apró ablak az evolúció működésére.

(A legelső ábra innen származik.)

http://engels.genetics.wisc.edu/Pelements/Pt.html
http://en.wikipedia.org/wiki/P_element
http://www.ndsu.nodak.edu/instruct/mcclean/plsc431/transelem/trans4.htm
http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0104/03.html
http://www.termeszetvilaga.hu/tv2001/tv0104/maroy.html
Anxolabéhère D., Kidwell M. G., Periquet G. (1988): Molecular characteristics of diverse populations are consistent with the hypothesis of a recent invasion of Drosophila melanogaster by mobile P elements; Molecular Biology and Evolution 5(3): 252-69.
Castro J. P. , Carareto C. M. A. (2004): Drosophila melanogaster P transposable elements: mechanisms of transposition and regulation. Genetica 121: 107–118.
Engels W. R. és Preston C. R. (1978): HYBRID DYSGENESIS IN DROSOPHILA MELANOGASTER: THE BIOLOGY OF FEMALE AND MALE STERILITY. Genetics 92: 161-174.
Gamo S., Sakajo M., Ikeda K., Inoue Y. H., Sakoyama Y., Nakashima-Tanaka E. (1990): Temporal distribution of P elements in Drosophila melanogaster strains from natural populations in Japan. Japan Journal of Genetics 65(5): 277-285.
Gloor G. B., Preston C. R., Johnson-Schlitz D. M., Nassif N. A., Phillis R. W., Benz W. K., Robertsons H. M., Engelst W. R. (1993): Type I Repressors of P Element Mobility. Genetics 135: 81-95.
KIDWELL M. G. (1983): Evolution of hybrid dysgenesis determinants in Drosophila melanogaster. PNAS 80: 1655-1659.
Kidwell M. G., Kimura K., Black D. M. (1988): Evolution of Hybrid Dysgenesis Potential Following P Element Contamination in Drosophila melanogaster. Genetics 119: 815-828.
Pinsker W., Haring E., Hagemann S., Miller W. J. (2001): The evolutionary life history of P transposons: from horizontal invaders to domesticated neogenes. Chromosoma 110: 148–158.
Rasmusson K. E., Raymond J. D., Simmons M. J. (1993): Repression of Hybrid Dysgenesis in Drosophila melanogaster by Individual Naturally Occurring P Elements. Genetics 133: 605-622.
Silva J. C., Kidwell M. G. (2004): Evolution of P Elements in Natural Populations of Drosophila willistoni and D. sturtevanti. Genetics 168: 1323–1335.

Eddig 35 komment érkezett ()

bubuka:
2008. 10. 30. 17:01
félreérted, arról van szó h amíg két hét alatt nem lesz hím oroszlánfóka a nőstény muslicából, addig Móricka nem hiszi el a 'zevó'-t. Mivel ez nyílván straw man, de ehhez Móriczka túl hülye, ezért ezen a ponton meg is vagyunk lőve.
De legalább jó IQ tesztnek, aki érti, érti, aki nem, azért nem kár.
Csavarhúzós:
2008. 10. 30. 20:24
Jó cikk!
"Gondoljunk csak bele, negyven év egyáltalán nem nagy idő, még egy emberöltő sincs."
Tudtommal az akár két emberöltő is lehet.
Az emberöltőt nekem úgy magyarázták, hogy az a születés és a szülés között eltelt idő, azaz 20-25 év.
"Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben." Ez nem azt jelenti, hogy 9*60= 540 és 10*100= 1000 év közötti idővel élt korábban Toldi mint Arany János, szóval az emberöltő nem az emberélet hossza, hanem az "X generációval ezelőtt" szinonimája.
tamas 55:
2008. 10. 31. 12:35
Nagyon jo cukk, gratulalok, elvezettel olvastam!

Mellekszal: emberöltő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Néha jelenti az emberéletet, legalábbis az átlagos emberi életkor idejét, tehát kb. 60 évet. Maga Arany János is így értette a „Toldi” előhangjában:

Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben – mivel Nagy Lajos kora és a „Toldi” megírása között mintegy 500 év telt el.
Akkoriban az 50-60 ev jo kozelitessel az emberi elet hozzsat jelentette es nem a nemzedekel valtasat.
A lap eredeti címe: „hu.wikipedia.org/wiki/Ember%C3%B6lt%C5%91”
SexComb:
2008. 10. 31. 21:52
A Wikipédia szerint Toldi Miklós 1320-1390 élt, Arany János 1846 -ban írta meg a Toldit. Testvérek között is négyszázötven év telt el Toldi Miklós halála és a Toldi megírása között. Húsz éves "emberöltőkkel" számolva semmiképpen sem jöhet ki kilenc-tíz emberöltő, legföljebb húsz-huszonkettő. Inkább annyi történt, hogy Arany János a tizenkilencedik századi emberélettel számolt, vagyis ötven évvel. Négyszázötven év kilenc-tízzel osztva negyvenöt-ötven éves nemzedékekre jönne ki, ami azért elég sok, nem hiszem, hogy valaha is általános volt a negyvenöt évesen szülés.

A magam részéről az "emberöltő" kifejezést az "emberélet" értelemben használtam.
Harciszerzi, Horváth Ádám Ninjutsu oktató:
2008. 11. 02. 9:08
Hát érdekes cikk, csak szerintem semmi köze az evolúcióhoz. Ez nem gondolom, hogy bármit is bizonyítana, hiszen új faj nem jött létre, mert a muslinca muslinca maradt.

Ha annak idején Hitler nyert volna és a tisztjei az összes nemzetnek gyereket csináltak volna és ma kék-szemű, szőke-hajú négerek rohangálnának mindenfelé, akkor arra is azt mondhatnánk, hogy bizonyíték az evolúcióra?

Egy fenét a fajokat Isten úgy teremtette, hogy képesek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez és ezeket a tulajdonságaikat át is örökítik az utódaikba, de ettől még nem lesz belőlük egy új faj, mivel csak egy domináns tulajdonság jelent meg az utódokban.
Pl. egy kínai embernek az utódain ha más népekkel keveredik, jó pár generáción át megfigyelhető a vágott szem. De ez még nem evolúció, hiszen semmi új nem történt, csak keveredtek a tulajdonságok.

A Drosophila melanogaster eme története és a P-elem jelenléte illetve nem jelenléte, erősen spekuláció szagú. Mi van, ha ott volt a régebbi egyedekben is, csak akkor nem vették észre, mert nem is tudták mire figyeljenek?

Meg mondjuk, ha engem akarnál keverni bizonyos etnikumokkal, akkor könnyen elképzelhető, hogy nem lennének utódok, mivel nem vonzanak. De ha ezt belenevelném a környezetembe, akkor őket sem vonzaná, csak mondjuk egy bizonyos hőmérsékleten lehet, hogy mégis... De ettől még ez nem bizonyíték arra, hogy létezne a fajok egymásból való, vagy egymássá átalakulása.

De ügyes próbálkozás meg kell hagyni. :)

Gouranga!
dolphin:
2008. 11. 02. 9:57
mcdas,
ha mar ennyire lelkesen hasznalod a "faj" kifejezest, roviden leirnad, hogy mit is ertesz alatta? Annak fuggvenyeben, hosszabban is tudok valaszolni a felvetesedre.
Harciszerzi, Horváth Ádám Ninjutsu oktató:
2008. 11. 02. 12:30
Dear Dolphin!
Cica, kutya, nyuszi, ember... ?
Ez jó így?

Gouranga ;D
dolphin:
2008. 11. 02. 14:09
Nem, nem jo, viszont annyit sejtet, hogy ugy hasznalsz fogalmakat, hogy kozben csak homalyos sejteseid vannak az ertelmukrol. Hogy egyszerusitsem a feladatodat: a "cica" es az oroszlan ket kulon faj? Vagy a "cica" es a hiuz? Vagy a "cica" es a vadmacska? Vagy egy sziami es egy angora? Miert igen, ahol igen, es miert nem, ahol nem...?
SexComb:
2008. 11. 02. 17:48
"Mi van, ha ott volt a régebbi egyedekben is, csak akkor nem vették észre, mert nem is tudták mire figyeljenek?"

Félreértetted az írást. A törzseket ugyanabban az időpillanatban vizsgálták meg, ugyanabban a laborban, az alapításuk ideje különbözött mindössze, vagyis az az időpont, amikor befogták az egyes egyedeket a vadonból. Onnantól kezdve csak egymás között szaporodhattak egy üvegcsőben. Ha van rá magyarázatod, hogyan tűnt el a P-elem a régebbi törzsekből, kíváncsian várom.

Amúgy a P-elem jelenléte illetve hiánya ellenőrizhető, PCR, Southern blot módszerrel, vagy a cikkben is leírt keresztezésekkel. Ha kételkedsz, újra elvégezheted ugyanezeket a kísérleteket. Vagy esetleg az értelmes tervezés hívő tudósok bármelyike megtehetné.

Arról írtam, hogy a genetikában eszközként használják a P-elemet, ennek segítségével juttatnak be mesterséges konstruktokat a muslica genomjába. Ezen eljárások alapfeltétele, hogy a kiindulásként használt légytörzs ne tartalmazzon egyetlen P-elemet sem. Jó tíz-húsz éve használják ezt a módszert, rengeteg légytörzsbe juttattak be konstruktokat és sohasem tapasztalták, hogy ezekben mégiscsak lenne P-elem, így azt hiszem ez a feltételezés kizárható.

"Ez nem gondolom, hogy bármit is bizonyítana, hiszen új faj nem jött létre, mert a muslinca muslinca maradt."

Nem is állítottam, hogy új faj jött létre. Viszont az értelmes tervezés híveinek egy sor állítását cáfolja:

-Nincs előnyös mutáció. - De van, például a P-elem ugrását gátló fehérjék kialakulása.

-Mutációval nem alakulhat ki egy fehérjéből más működésű fehérje. - De igen, a P-elem ugrását gátló fehérjék például ilyenek.

-Az élőlények genomja nem bővül új információval. - De igen, például a P-elemmel.

Amúgy érdekes kérdés, hogy miért tervez meg az értelmes tervező egy ilyen ugráló genetikai elemet? Mi a célja vele?

Már készül egy cikk a faj fogalmáról, leköteleznél, ha elolvasnád és elmondanád majd arról is a véleményedet.
SexComb:
2008. 11. 02. 20:12
"Ha annak idején Hitler nyert volna és a tisztjei az összes nemzetnek gyereket csináltak volna és ma kék-szemű, szőke-hajú négerek rohangálnának mindenfelé, akkor arra is azt mondhatnánk, hogy bizonyíték az evolúcióra?"

Nem igazán vagyok otthon a történelemben, de legjobb tudomásom szerint a Harmadik Birodalomban ha egy árja ember négernek csinált gyereket, az fajgyalázásnak minősült és könnyen koncentrációs táborba juttatta az árja felet is, így az árja-néger keveredésre nagyon-nagyon kis esélyt látok.
Irbisz:
2008. 11. 02. 22:55
"Gyakori vád, hogy Darwin óta sem sikerült semmilyen evolúciós folyamatot sem megfigyelni."
ezt inkább úgy szokták "vádként" megfogalmazni, hogy semmilyen új fajképződést nem sikerült megfigyelni.
programozo:
2008. 11. 03. 18:03
Ami itt le van írva, az a mikroevolúció esete. Az ID a makroevolúció létét cáfolja.
primavis:
2008. 11. 03. 19:06
Mit cáfol? Konkrétan kérném! Mit értsz makroevolúció alatt?
Harciszerzi, Horváth Ádám Ninjutsu oktató:
2008. 11. 03. 19:37
Kedves dolphin!
De igen is jó... :)
Mert hát a vadmacska az kis cica amelyik harapós, az oroszlán meg nagy cica, amelyik mégharapósabb. :) A hiúz meg egy közepes cica.
Úgy mint ember a néger is, meg a törpe is, meg a roma is (szándékosan nem akarok zsidózni meg cigányozni ;D) szóval máshogy néznek ki, más a testfelépítés, de az emberi faj tagjai.
Aztán ha egy bányász családot nézünk generációkra vissza menőleg, akkor lehet, hogy egyre alacsonyabb az átlagmagasság, hiszen a szervezet alkalmazkodik és ez kiterjed az utódokra is. De ez intelligens tervezés eredménye, nem holmi véletlen műve. Viszont nem fog létrejönni egy új faj, csak azért mert egyre kisebbek ezek az emberek...

Az, hogy ki milyen más magyarázatot talál ki arra, hogy mi egy faj meg mi nem, az annyira nem érdekel, hiszen az élet értelmének, a létezés valódi lényegének és céljának szempontjából teljesen fölösleges dolog, mert csak egy parányis tudós a parányi agyával meghatározza, hogy aztán pár év múlva egy másik nagyokos valami mást találjon ki.
Emberek meg ezen veszekedjenek, ezért vegyék fel a fizetésüket, sőt ezt a teljesen fölösleges információt és a róla szóló tudást tanítsák az iskolákban, hogy az ott tanulók azt gondolják, hogy ezek aztán, hű de fontos dolgok és tovább veszekedjenek ilyen bagatel dolgokon.

Kedves SexComb!
A p elem vagy van, vagy nincs. Vagy ott van, vagy nincs ott. Ha lenyelek egy vasszeget, akkor ott lesz a gyomromban, ha nem, akkor nem.
Előnyös mutáció, meg nem hiszem, hogy van. Azért mert a muslincák belsejében van valami betegség amit p elemnek figyeltek meg, az még nem mutáció. Nem lett két feje a legyeknek, meg nem nőtt penge ki a kezükből, hogy onnantól ők legyenek a pengéslábú muslincák, akik kivágták a befőttes üveg tetején lévő nejlont és meghódították a világot...

Az árya elmélet pedig csak elmélet. mert a náci tisztek ugyan úgy berakták a kerekseggű afrikai lányoknak, mint a zsidó nőknek. És ez így lett volna akkor is, ha elfoglalják a világot. Mert ők is emberek...

És Irbisz észrevétele nagyon jó, hiszen belső változások folyamatosan vannak. Én például 10 éve keményítem a bütykeimet, harcművészet végett és ezért "mutálódott" az öklöm. Nem tudom, hogy a fiam is már ilyen kézzel fog-e születni, de ismerek olyan harcos családot, ahol a gyerekek ilyen testalkattal jönnek a világra alapból és onnét edzenek tovább... De ettől ők még nem lettek egy új faj...

Egyébként a nácik is ott csúsztak meg, hogy félre értelmezték a védikus írásokat és külső jegyek alapján igyekeztek meghatározni, hogy ki az árya. De az árya szó szentéletű, magas lelki megvalósítású szinten élő embert jelent, aki Visnut szolgálja... :)

Gouranga ;D

ui:Viszont azért persze el fogom olvasni az új faj elméletet, ha kész van, meg ha el jut hozzám és szívesen elmondom majd a véleményemet is róla, ha ez itt nem bizonyulna elégnek.
kuangeleven:
2008. 11. 03. 19:43
"Ami itt le van írva, az a mikroevolúció esete. Az ID a makroevolúció létét cáfolja."

Pontosítanék. Az ID a makroevolúció létét tagadja, vitatja, kritizálja, cáfolni azaz megmutatni, hogy nem mehet végbe, még nem sikerült. A legjobb, amire hivatkozni tudnak a közvetlen megfigyelések hiánya és/vagy nem elég jó volta.
Hogy ez miért olyan fontos nekik az is rejtély, hiszen az ID alapvető állítása, hogy az élőlények bizonyos sajátságait egy közelebbről be nem határolt "Felsőbb" Intelligencia hozta létre. Ebből sem nem következik, és ennek szintén nem feltétele, hogy egy faj ne válhatna ketté.
SexComb:
2008. 11. 03. 21:45
Kedves programozo!
Ugye meg tudod mondni, mi az a mikroevolúció? Mi a különbség a mikroevolúció és a makroevolúció között? Mi alapján soroltad be ezt a jelenséget a mikroevolúció körébe?

Kedves mcdas!
Abban egyetértünk, hogy a pigmeus vadász és a norvég favágó is egy fajba tartozik. De egy csimpánz miért nem tartozik ugyanebbe a fajba? Végül is csak kevéssé különbözik tőlük.

"Az, hogy ki milyen más magyarázatot talál ki arra, hogy mi egy faj meg mi nem, az annyira nem érdekel, hiszen az élet értelmének, a létezés valódi lényegének és céljának szempontjából teljesen fölösleges dolog..."

Mikor válik valami új fajjá? A biológia fajfogalma ennyi: Két élőlény egy fajba tartozik, ha termékeny utódokat képesek egymással létrehozni és az utódaik életképessége nem csökken. Ezt a fajfogalmat használva az értelmes tervezés hívei maguk hoznak bizonyítékot új faj kialakulására:

"Például a madeirai nyulak – amelyek a késő középkorban a telepesek által behozott európai
háziasított mezei nyulak leszármazottai – egészen eltérőek az európai nyulaktól mind
megjelenésükben, mind viselkedésükben, és már nem képesek kereszteződni velük." (ertem.hu/content/view/170/16/)

Azonban mint ahogy szilárdan állítjátok, hogy új faj kialakulását sohasem figyelték még meg, ti nyilván más fajfogalmat használtok. Ezért fontos kérdés, hogy mit nevezel fajnak, mert szilárdan állítod, hogy új fajok kialakulását sohasem sikerült megfigyelni, ám magad is mondod, hogy nem tudod, miért sorolnak két élőlényt ugyanabba a fajba, vagy éppen két különbözőbe, sőt ez nem is érdekel. Hogyan vetted volna észre így egy új faj kialakulását?

A P-elem körülbelül annyira van vagy nincs, mint Ausztrália. Amennyiben valamilyen bizonyítékkal rendelkezel arról, hogy húsz éve minden egyes szekvenálás, P-elem mutagenezis, transzgénikus törzs előállítás kísérlet hibás volt, és a törzsközpontokban őrzött néhány százezer törzs nem is tartalmaz P-elemet, légy szíves állj elő vele! Így sajnos olyan, mintha Ausztrália létezésében kételkednél. Itt egy kép: genetik.fu-berlin.de/institut/en_GFP_fly3.jpg Ez a légy egy GFP nevű, ibolyántúli fényben zölden fluoreszkáló fehérjét termel, amelyet egy P-elem segítségével juttattak a genomjába. Szemmel láthatóan zölden világít. Ezek szerint ennek a létezésében sem hiszel?

Az előnyös mutációk léte ez esetben bizonyított, a P-elem ugrását gátló, fentebb tárgyalt három mutáns P-elemben például ilyen történt. Megvédik a legyet a hibrid diszgenezistől. Ezeket minek neveznéd, ha nem előnyös mutációnak?

Amennyiben te mutációnak gondolod az öklöd megkeményedését, máris magad hoztál példát a hasznos mutációra. Az öklöd megkeményedése azonban nem mutáció, egyszerű élettani alkalmazkodás. Az alapja az, hogy a terhelés alatt apró, észrevehetetlen sérülések, repedések keletkeznek a kézcsontokban, amit a szervezet kijavít, és erősebbre, tömöttebbre építi újra. Ha nem edzenél többet életedben, mi történne az öklöddel újabb tíz év alatt? A csontok könnyedebbé válnának, kevésbé lennének már erősek, mint amikor edzettél. Ez nem mutáció, hanem élettani alkalmazkodás.

Még ha mutáció lenne, a fiad csak akkor örökölhetné ezt a tulajdonságodat, ha az ivarsejtjeidbe is bejutott volna valahogy, amik már az embrionális fejlődésed korai szakaszában elkülönültek a testi sejtjeidtől, jóval azelőtt, hogy edzeni kezdtél volna. Azóta a heréidben található őssejteknek semmi kapcsolatuk sincs a kezedet alkotó sejtekkel, így az ott keletkezett mutációk nem juthatnak át az utódokba.
SexComb:
2008. 11. 04. 9:11
Kedves mcdas!
Aludtam rá egyet, eszembe jutott még valami:
"Egy fenét a fajokat Isten úgy teremtette, hogy képesek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez és ezeket a tulajdonságaikat át is örökítik az utódaikba, de ettől még nem lesz belőlük egy új faj, mivel csak egy domináns tulajdonság jelent meg az utódokban."

Ha elolvasod az értelmes tervezés híveinek egyik cikkét, a fő tételük éppen az, hogy dominánsan öröklődő tulajdonságok soha nem is jelentek meg, csak a már meglévő receszív allélek kerültek homozigóta állapotba. (ertem.hu/content/view/169/16/) Így már az, hogy egy domináns tulajdonság megjelent, szembe megy az értelmes tervezés híveinek fejtegetéseivel.

A másik kérdés, hogy ha Isten úgy teremtette a fajokat, hogy képesek legyenek alkalmazkodni, akkor miért haltak ki a dinoszauruszok, a mamut, vagy a kardfogú tigris? Őket miért nem teremtette úgy Isten, hogy alkalmazkodhassanak?
bubuka:
2008. 11. 04. 15:22
mondjuk abból ítélve h kölkök öröklik a ninják bütykeit, jelzi h emberünk mennyit tud az evolúcióról, az azt magyarázó elméletről, meg megkockáztatom a valóságról.. Aki fel tudja osztani a világot fű-fa meg bogár-kutya-cica kategóriákba, az minek erölködik egyáltalán? Oké, Jézuska volt, ha ettől jobb.. Remélem holnap a relativitáselmélet van soron, mert hát azt se érti, akkor biztos hülyeség..
fairi:
2008. 11. 05. 16:18
mcdas

"Mert hát a vadmacska az kis cica amelyik harapós, az oroszlán meg nagy cica, amelyik mégharapósabb. :) A hiúz meg egy közepes cica.
Úgy mint ember a néger is, meg a törpe is, meg a roma is (szándékosan nem akarok zsidózni meg cigányozni ;D) szóval máshogy néznek ki, más a testfelépítés, de az emberi faj tagjai.
Aztán ha egy bányász családot nézünk generációkra vissza menőleg, akkor lehet, hogy egyre alacsonyabb az átlagmagasság, hiszen a szervezet alkalmazkodik és ez kiterjed az utódokra is. De ez intelligens tervezés eredménye, nem holmi véletlen műve. Viszont nem fog létrejönni egy új faj, csak azért mert egyre kisebbek ezek az emberek..."

na akkor a fekete özvegy nevű pókfaj hímje és nősténye nem tartozik egy fajban,vagy mégis?
Mivel eléggé különböznek kivülről..

"Gouranga ;D"

ahogy látom,vmi védikus kreacionizmust vallhatsz,na ők max elismerik a Föld több milliárd éves(vallásuk miatt),na de akkor a dinók és az ember egyszerre élt ,mivel Tasi is ezt mondta,ő el tudja képzelni:)
Harciszerzi, Horváth Ádám Ninjutsu oktató:
2008. 11. 05. 21:40
Szia bubu, nagyon szeretlek, tök okos vagy. ;D

Kadves Sexcomb!
Nekem nem célom az intelligens tervezés bebizonyítása és nem is érdekelnek igazából a tudományos részletek. Nem olvasok ilyesmit, csak ezt a cikket itt elolvastam és kíváncsi voltam mennyire vagy benne...
Természetesen tudnék én is érveket és ellenérveket felhozni és ezt folytathatnánk az idők végezetéig, de nem jutnánk sehová. És épp ezért nem hozok fel semmilyen érvet...

Inkább csak annyit mondok, ha nincs egy mindent irányító legfelsőbb tudat, aki mindent irányít, akkor mi alapján dől el, hogy mi az értékrend, vagy mi a jó és a rossz?

Teljesen ostoba dolognak tartom az olyan dolgokon való vitatkozást, amik feleslegesek. Mert az intelligencia ott kezdődik, hogy valaki belátja, van Isten. Mert egészen egyszerűen lennie kell...

Ha nem lenne Isten, akkor robbanthatnánk magunknak egy új házat. De a házat meg kell tervezni, aztán felépíteni, tatarozni, hozzá építeni stb...
Nem lehet robbantani...

És ugyan ez a helyzet a költeményekkel és a festményekkel is. Robbantsunk egy Rembrantot. :)

Az pedig, hogy mi öröklődik és mi nem, az nem genetika, hanem tudat függő. Persze alapvető tulajdonságok öröklődnek, de a fő tulajdonságok, amik akár még testalkatot is meghatároznak attól függ, hogy milyen a tudatállapota a szülőknek a nemzés pillanatában.
Ez is egy tény...

Az ember pedig attól ember, hogy képes feltennie ilyen kérdéseket.
Ki vagyok én?
Mi ez a világ itt körülöttem?
Ki Isten?
Mi a kapcsolatom vele?

Egy csimpi erre nem képes. De nem is ezért született meg...

Na mindegy... :)

Egy biztos. A tudomány holt anyagból nem tud élőt létre hozni... Minden másre
a lehet bizonyítékokat hamisítani.
Bizonyítékok hamisítására pedig ahogyan arra a történelemben számos példát találhatunk rengeteg lehetőség van...
A rendszernek aminek pedig az a dolga, hogy minél több embert meggyőzzön arról, hogy nincs Isten, simán meg ér előállni egy hamis bizonyítékkal, hogy újabb 10-20 évre egy-egy generációt bevonjon a média hálójába és addig se az önmegvalósítással foglalkozzanak, hanem olyan dolgokon vitatkozzanak, hogy tudnak-e szexelni az afrikai legyek az európaiakkal, vagy nem...

Ahelyett, hogy igyekeznének legyőzni a kéjt, a dühöt, a mohóságot, a büszkeséget, az irigységet stb...a szívükben, amik igazi problémák az életben és erre keresnék a megoldást...

Az anyagi világ és teremtés végtelen, hiszen Isten alkotása. Így végtelen a biológia is és sosincs vége a felfedezni valóknak. De mindez csak arra jó, hogy elterelje az illúzió a figyelmünket arról, hogy valójában mindannyian örök lelkek vagyunk és örök boldogságban élünk...

Úgy mint Bubuka. Aki tiszta okos és mindent tud a valóságról. Főleg a Relativítás elméletét, meg az evolúciót vágja, amitől tiszta jófejnek fogják gondolni a barátai, amitől egy rendezett párkapcsolatban tud majd élni és a gyerekei is szeretni és becsülni fogják még halála után is... ;D

Gouranga :)

ui: Örülök, hogy amúgy ilyen viccelődősen el lehet veletek pötyizni és nem szívjátok mellre... :)
fairi:
2008. 11. 05. 22:51
mcdas
"Inkább csak annyit mondok, ha nincs egy mindent irányító legfelsőbb tudat, aki mindent irányít, akkor mi alapján dől el, hogy mi az értékrend, vagy mi a jó és a rossz?"
miért kellene ezekhez isten?
Mi a jó és rossz sokszor szubjektív,háborúban az ellenség megölése hőstett,békébe gyilkosság..
Iszlám terrorista felrobbantja magát hasonló gondolkodásúaknak szent tett,Istennek tetsző dolog,átlagembernek őrült vallási fanatizmus,gyilkosság!
Több példát nem hozok,de a természetben egy oroszlán megöli a védtelen,fiatal gazellakölyköt az jó vagy rossz??
Mi a jó mi a rossz az emberek döntik el kollektíve..
gyilkosság rossz,de a bizonyos helyzetekben "jó"..

"Mert az intelligencia ott kezdődik, hogy valaki belátja, van Isten. Mert egészen egyszerűen lennie kell..."

Aki nem hisz egy megfoghatatlan,vizsgálhatatlan lényben az nem intelligens..
te se vagy mindennapi,aki nem úgy gondolkodik mint te az hülye:)
Istenhitnek és az intelligenciának semmi köze egymáshoz,ez csak a saját agyszüleméyned:)

"Egy biztos. A tudomány holt anyagból nem tud élőt létre hozni... Minden másra
a lehet bizonyítékokat hamisítani.
Bizonyítékok hamisítására pedig ahogyan arra a történelemben számos példát találhatunk rengeteg lehetőség van... "

aha,igen a számítógépek se működnek,mivel tudomány mindent hamisít:)
Minden ami ellentmond a vallásod dogmáinak az hamisítvány..
Számos példából egyet írhatnál,na és olyat amit a kreacionisták lepleztek le,és nem a saját tudóstársak..
Talán egyet említhetnél,biztos nem oly nehéz:):)

"A rendszernek aminek pedig az a dolga, hogy minél több embert meggyőzzön arról, hogy nincs Isten, simán meg ér előállni egy hamis bizonyítékkal"
ember,mi értelme lenne,hol látsz olyan kutatást amit isten cáfolna,a vallási dogmák dőlnek meg..
Ember nemcsak írni kéne,hanem olvasni is..
isten létének cáfolásával nem foglalkozik a tudomány,senkinek se az érdeke,ez a hit kérdése!!
eredményekből az emberek vonják le a következtetést..
te azt döntötted nem érdekel téged,hiszel a vallásod dogmáiba,vki meg elolvassa(!!) a cikkeket és gondolkodik(!!)...

"De mindez csak arra jó, hogy elterelje az illúzió a figyelmünket arról, hogy valójában mindannyian örök lelkek vagyunk és örök boldogságban élünk..."

egyszerű vagy mint az ék..
nem is kell foglalkozni a valósággal,szépen el lehet álmodozni...

Vhol vallási fanatikusok szó nélkül felrobbantják magukat,mivel azt hiszik boldogság és jóság vár a tettük miatt..
Gondolom elítéled őket,de ők is ugyanabból indulnak ki mint te,csak másképp valósítják meg..
ja és senki nem tudja mi van a halál után,csak a vallások sokasága kielégíti a kiváncsiságot,de mindegyik más választ ad,és lehet válogatni..Nirvana vagy Paradicsom kinek mi tetszik,nagy a választék:)

"Az pedig, hogy mi öröklődik és mi nem, az nem genetika, hanem tudat függő. Persze alapvető tulajdonságok öröklődnek, de a fő tulajdonságok, amik akár még testalkatot is meghatároznak attól függ, hogy milyen a tudatállapota a szülőknek a nemzés pillanatában.
Ez is egy tény..."

aha,vmi bizonyíték, vagy inkább ez csak a te fantáziád:)
Szegény Mendel,de hülye volt:)
Máskülönben tény igen, a te álomvilágodban,sajna valóság más:(:(
ha igaz volna,csak kis meditáció és már sok okos gyerek születne...

Tovább nem offolók,tudnék még ehhez mit írni,de már teljesen nem idevaló,és felesleges is...
Komavary:
2008. 11. 06. 5:11
Hát, Dolphin, meg akartátok szólítani az ÉRTEMeseket, most megkaptátok :).
bubuka:
2008. 11. 06. 8:58
mi a lófütty köze van a rendezett párkapcsolatnak az evol.elm.hez vagy relativitáselm.hez?? Itt valami nagy félreértés van..
dolphin:
2008. 11. 06. 11:03
mcdas,

"Az pedig, hogy mi öröklődik és mi nem, az nem genetika, hanem tudat függő. Persze alapvető tulajdonságok öröklődnek, de a fő tulajdonságok, amik akár még testalkatot is meghatároznak attól függ, hogy milyen a tudatállapota a szülőknek a nemzés pillanatában.
Ez is egy tény..."

korabban, a banyaszos peldaddal mar eleg jol prezentaltad, hogy minimum kevered a lamarckizmust a darwinizmussal, de azert ezt a kijelentesedet tamaszd ugyan mar ala valamivel. Mert az meg csak-csak, hogy Te akkora asz vagy a temaban, hogy "nem hozol fel erveket", de azert ha jol sejtem meg egy krisna tudatu harci szerzetesnek sem valik dicsosegere tenyszeru valotlansagok terjesztese...
dolphin:
2008. 11. 06. 11:16
"Mert az intelligencia ott kezdődik, hogy valaki belátja, van Isten. Mert egészen egyszerűen lennie kell..."

Termeszetesen szep, hogy szamodra a vilag annyira egyszeru, mint egy fagolyo. De azert itt van egy lista hires, de definiciod szerint nem intelligens emberekrol:
Abraham Lincoln, Benjamin Franklin, Albert Einstein, Carl Sagan, Arthur C. Clarke, Bertrand Russell, George Bernard Shaw, Voltaire, John Stuart Mill, James Madison, Vonnegut, James Joyce, Diderot, Karl Popper, Orwell, Mark Twain, Freud, Jonathan Swift, David Hume, Albert Camus, Sartre. Intellektus hianyaban egeszen figyelemremelto, hogy mi mindent elertek...
SexComb:
2008. 11. 06. 13:10
Kedves mcdas!

Mivel magam is muslicával dolgozom, körülbelül negyven-ötven P-elem beépüléssel előállított transzgénikus légytörzzsel dolgoztam már eddigi rövid pályafutásom alatt. Mi több részt vettem öt új transzgénikus légytörzs létrehozásában, amely szintén P-elemek segítségével történt. Ha azt állítod, hogy a P-elem nem is létezik és ezt az álláspontodat érvekkel is alá tudod támasztani, mégis megkérnélek, hogy vezesd elő őket, már csak azért is, hogy megvizsgálhassuk, melyikünk téved.

Elég kényelmes álláspont, hogy neked megdönthetetlen bizonyítékaid vannak a P-elem létezése ellen, ám nem vagy hajlandó közreadni őket. Igazából nem tudom mi a célod ezzel, de nekem elég önző dolognak tűnik, hogy ha felismersz egy hibát egy kutatásban, de nem vagy hajlandó figyelmeztetni az azt végzőket. Mivel Magyarországon is folynak kísérletek a P-elemmel, jelentős mennyiségű pénz elköltését előzhetnéd meg, ha bebizonyítanád, hogy hülyeség, amit kutatnak, hiszen P-elem nincs is. Ezért mégis arra kérnélek, hogy inkább vezesd elő az érveidet, akármilyen hosszúra is nyúlnak, a gazdasági válság kellős közepén minden költségvetéscsökkentés jól jönne!

"Inkább csak annyit mondok, ha nincs egy mindent irányító legfelsőbb tudat, aki mindent irányít, akkor mi alapján dől el, hogy mi az értékrend, vagy mi a jó és a rossz?"

No most nem tudom, hogy ebben a kis írásban hol találtál fejtegetéseket a jóról és a rosszról? Sőt, nem hiszem, hogy valaha egyetlen biológus vizsgálta volna a jó és a rossz viszonyát. Egyáltalán mi köze a jónak és rossznak a P-elemhez? A P-elem jó vagy rossz? Vagy segít eldönteni, hogy mi a jó és a rossz? Esetleg megváltoztatja, hogy mi jó és rossz? Ha van P-elem, az hatályon kívül helyez ötöt a tízparancsolatból, míg ha nincs, mind érvényes marad?

"Teljesen ostoba dolognak tartom az olyan dolgokon való vitatkozást, amik feleslegesek. Mert az intelligencia ott kezdődik, hogy valaki belátja, van Isten. Mert egészen egyszerűen lennie kell..."

A fenti írás ugyanígy nem vizsgálja Isten létét vagy nem létét sem. Sőt, megkockáztatom, hogy soha egyetlen biológus sem tervezett kísérletet Isten létének bizonyítására. Miért cáfolja Isten létét a P-elem léte? Miért nem cáfolja Isten létét az anyagmegmaradás törvénye, vagy a neutrínók létezése?

"Ha nem lenne Isten, akkor robbanthatnánk magunknak egy új házat."

Ezt nem értem. Ezek szerint Isten gátolja, hogy egy külszíni fejtés során végzett robbantáskor takaros családi házzá álljanak össze a szétrepülő darabok? Mi ezzel a célja? Egyáltalán mire alapozod ezt a sommás kijelentést?

"Az pedig, hogy mi öröklődik és mi nem, az nem genetika, hanem tudat függő."

Akkor hogyha gyermeked születik, végeztetsz egy DNS vizsgálatot, amiből kiderül, hogy nem te vagy az apja, akkor megnyugszol mégis a tiéd, hiszen az öröklődés a tudattól függ, nem a genetikától. A másik kérdés, hogy akkor miért léteznek mégis örökletes betegségek? Aki például vérzékeny, miért adja tovább az utódainak, miért nem változtatja meg az öröklést a tudatával?

"Persze alapvető tulajdonságok öröklődnek, de a fő tulajdonságok, amik akár még testalkatot is meghatároznak attól függ, hogy milyen a tudatállapota a szülőknek a nemzés pillanatában. Ez is egy tény..."

Erre a tényre valamilyen bizonyítékod is van esetleg? Egyáltalán honnan vetted? Mert azért így elég erős kijelentés, nem tudom, hogyan támasztod alá adatokkal. Akkor két szőke, kékszemű, egyenes szálú hajú embernek nyugodtan születhet barna szemű, fekete, göndör hajú gyermeke is, ugye? Egyáltalán hogyan lehet így vizsgálni az öröklődést? Hogyan alakulhattak ki rasszok? A négerek mind éppen ugyanabban a lelkiállapotban nemzenek gyereket? No meg a kínaiak is, ám a négerekétől pont különbözőben. És akkor például egy félvér gyereket milyen lelkiállapotban nemzettek?

Másik érdekes kérdés, hogy mi a különbség az alapvető és a fő tulajdonságok között? A szemszín például melyik?

"Az ember pedig attól ember, hogy képes feltennie ilyen kérdéseket.
Ki vagyok én?
Mi ez a világ itt körülöttem?
Ki Isten?
Mi a kapcsolatom vele?

Egy csimpi erre nem képes. De nem is ezért született meg..."

Tulajdonképpen honnan tudod, hogy egy csimpánz nem képes feltenni ezeket a kérdéseket? Mondjuk hogyan vizsgálnád, hogy egy majom képes -e feltenni a kérdést, hogy ki Isten? Mi van, ha az állatkertben töprengő csimpánz éppen Istenhez fűződő kapcsolatán mereng?

"Egy biztos. A tudomány holt anyagból nem tud élőt létre hozni... Minden másra lehet bizonyítékokat hamisítani. "

Mondjuk mostanában hány ismerősöd kényszerült tolószékbe járványos gyermekbénulás miatt? Nem lehet, hogy azért, mert minden csecsemő megkapja a Sabin-cseppeket, ami megvédi őket ettől a fertőzéstől? Ez természetesen hamisítvány. Mostanában hány ismerősöd halt meg feketehimlőben? Természetesen a himlő elleni védőoltás is hamisítvány. Hány ismerősöd halt meg szifiliszben? A pennicillin is hamisítvány. Utóljára mikor halt meg ismerősöd tüdőgyulladásban? A többi antibiotkum is hamisítvány. Miért nincs már angolkór? A D-vitamin is hamisítvány. Miért nincs skorbut? A C-vitamin is hamisítvány. Szedtél már valaha életedben gyógyszert? Bármilyet. Az is hamis volt, ugye? Akkor miért vetted be? Hány gyerek hal meg évente szamárköhögésben? Hogyan nőtt meg a kukorica termésátlaga kétszeresére a hibrid technológia bevezetésével? Hogyan termel egy baktériumból származó méreganyagot a BT toxin termelő transzgénikus kukorica? Miért döglik meg a kukoricamoly, ha belerág? A cukorbetegek által használt inzulint termelő kólibaktérium is hamisítvány.

Csupa nyilvánvaló hamisítás, aminek egyetlen célja, hogy Isten létét cáfolja. Szerinted a tudomány úgy ahogy van hamis. Mondjuk érdekelne a véleményed, mi az a gép, ami előtt ülve ezeket írod? Az is hamisítvány? A tranzisztorok létezésében hiszel? Miért? Mi van, ha a processzorban is csak egy darab újságpapírt hajtogattak össze, hogy leplezzék a csalást, miszerint ilyesmi nem is létezik? Honnan tudod, hogy létezik processzor?
Avatar78:
2008. 11. 30. 21:21
Egy kreacionista ellen úgysem nyerhettek! Már látom is mcdas következő postját:

"Na akkor elmondom mi az igazság:
Isten 1945 körül teremtette meg a P elemet, mert látta, hogy sokan foglalkoznak a muslicával, és gondolta izgalmasabbá teszi nekik az életet. (Még hogy atka vitte át! LOL) Az volt a célja vele, hogy a magukat tudósoknak nevező emberek be tudjanak vinni mindenféle szir-szart a muslicák genomjába, és örüljenek ennek. Isten pedig örül, ha az emberek örülnek. Fentről mosolyog, megsimogatja kis buksitokat, és már azon töri a fejét, hogy mi legyen a következő játékszeretek.
Mint amikor én a macskámnak új műegeret veszek, ha a régieket már unja. Múltkor rózsaszínt hoztam neki, na az akkora újdonság volt számára, mint az emberiségnek a P elem. Jó sokáig el is volt vele, de azt hiszem már itt az ideje egy zöld egérnek is.
Bizonyítsd be, hogy nem így volt! Csak így van értelme!"

:)
wmiki:
2009. 01. 21. 16:46
mcdas-nak igaza van

a tudományról pedig egyetlen dolgot állíthatunk bizonyosan, ami eddig mindig igaz volt:
az összes elméletéről kiderült, hogy téves
nonameblogger:
2009. 03. 05. 1:58
Oké, azt hiszem, értem wmiki és mcdas érveinek lényegét...
A lényeg megtévesztő, ugyanis nem definitív érvekről van szó, hanem olyanokról, amelyek csak pszichológiai szinten értelmezhetők. Ahogy nézem, az emberek gondolkodásmódja két véglet között mozog: az egyik hiszi hogy van objektív valóság, ami felderíthető, a másik úgy véli, a világ csak a fantáziánkban létezik, kívánság/hit és valóság közt nincs különbség. Az említett két személy egyértelműen az utóbbi felé húz. Azaz náluk nem is kérdés, hogy egy érvelés objektív, logikus, vagy nem, hiszen objektivitás valóság híján nem létezik, logika szintúgy. Azaz amikor érvelsz, vagy bárki érvel, szerintük az ugyanolyan fajta meggyőző szöveg, mint amikor a krisnások térítenek, ezért jönnek válaszként az élet értelmével meg a párkapcsolattal. Ez az, ami létezik számukra, egyedül...

Kíváncsi lennék, az ilyesfajta világlátásra való hajlam öröklődik-e, ha nem, akkor mi más tényezők befolyásolják... azaz orvoslás céljából pszichológushoz vagy genetikushoz kell fordulni? Vannak evolúciós előnyei?
SexComb:
2009. 08. 23. 20:04
nonameblogger:

Nézd, ez nem hiszem, hogy elmeorvosi eset lenne. Egyszerűen ez a két gondolkodásmód létezik, nyilván van aki az egyiket követi, van aki a másikat. Ez önmagában nem rossz, vagy üldözendő, a kérdés az, hogy ha egy mozgalom egyenesen a tudományos módszer tagadásával határozza meg magát, az miért akar "tudomány" lenni? Engem nem zavarnak a krisnások és semmilyen más vallási irányzat sem, amíg megmaradnak a saját területükön. Itt viszont az a helyzet, hogy az ÉRTEM magát tudományként akarja eladni és egészen sikeres sajtóhadjáratot folytat, így valakinek billentyűzetet kell ragadnia, hogy kicsit helyre tegye a dolgokat. A magam részéről egy szót sem szólnék, ha az ÉRTEM saját magát a valóságnak megfelelően vallási mozgalomként határozná meg, egy vallásnak nem kellenek bizonyítékok és nincs szüksége ésszerű érvelésre sem.
nonameblogger:
2009. 08. 24. 7:40
SexComb: Nem mondtam hogy elmeorvosi eset lenne. Nem is gondoltam és nem aggattam címkéket senkire, miszerintis rossz, pláne hogy esetleg üldözendő.

A dolog szemlélésének különböző nézőpontjai vannak, én nem keverem őket, kérlek te se tedd. A felsorolt dolgok mind igazak a témára amiről beszélünk:

-a társadalom által (helyesen) elfogadott, az emberek jelentős részében különböző mértékben meglévő, ilyen módon nem elmeorvosi jellegű gondolkodásmód

-engem szubjektive nagyon idegesítő gondolkodásmód, amely képviselőiről esetleg pejoratív gondolataim vannak

-engem szubjektive érdeklő gondolkodásmód, amit szívesen tanulmányoznék tudományos eszközökkel (ha ezzel foglalkoznék), annak érdekében hogy megértsem. Mivel ezt nem tehetem, simán csak próbálom megérteni a lényegét.

Az ÉRTEM mozgalom (talán tudatosan)félredefiniálja saját magának, esetleges morális célok elérése érdekében. Az ÉRTEM mozgalomnak a felsorolt személyek nem képviselői itt, legfeljebb egyetértenek a céljaikkal. Azonosítani őket a mozgalommal felesleges.
nonameblogger:
2009. 08. 26. 1:23
Amúgy meg, ha belegondolsz, amennyiben az ÉRTEM tagjai úgy gondolkodnak mint amit leírtam, akkor teljesen világos, miért adják el magukat mint tudományos mozgalom. Azért, mert ilyen gondolkodásmód mellett a "tudományosság" csak egy címke, amit rá lehet akasztani dolgokra, meg egy látszatkenegetés, amivel bármit el lehet adni. Csak arra való, hogy tekintélyt csikarjon ki a tömegtől egy, amúgy teljesen ugyanolyan véletlenszerű elképzelésnek a világról. Látja hogy tekintélyed van és utánoz.

Csak te egy ilyen gondolkodásmódú személy szemében egyszerűen gonosz vagy, hiszen a "milyen a világ" címke egyszerűen egy morális döntés. Azaz te a társadalmat akarod cinikussá és önzővé tenni ezzel a te "evolúcióelméleteddel". Bezzeg a teremtéselmélet mennyivel szebb, jobb.
SexComb:
2009. 09. 01. 15:23
nonameblogger:

Ebben igazad van, valószínűleg tényleg így látják, de a tőlünk független valóság tényei önmagukban nem jók vagy rosszak, egyszerűen úgy léteznek ahogy és kész. A gravitáció nem "gonosz" és a mutáció sem "jó" egyszerűen léteznek és kész, minden érzelmi töltés nélkül. Elismerem, hogy ezt nehezebb elfogadni, mint egy emberarcú teremtőt, de attól még nem lesz valami igaz, attól hogy úgy jobban tetszik.
Kovács csaba:
2010. 07. 22. 13:58
Egyet értek bubukával (majdnem) aki szerint mindenki hülye aki ezt nem hiszi el.
Ebben az esetben sem arról van szó, hogy oroszlánfókává tenyésztenek két eltérő állományú muslica kolóniát.
hanem arról van szó, hogy egy beltenyésztett kolónia sokadik generációja annyira egymáshoz szokott, hogy az eredeti génállományt hordozó egyedekhez képest romlás történt a génállományban ami az utódnemzésben is gondokat okozott.
Mint a nyulak akiknél sok generáció óta tartó fogságban szaporodás akkora méret növekedést okozott, hogy a vadnyulakhoz képest elvesztették az eredeti méretüket, (nagyobbak lettek) és rajzoltaikat, és foltosak meg albínók és lustábbak lettek.
Egy vadnyúllal pároztatva pedig kevesebb utódot hoznak létre.
Nép betegség ugyanis a nyulaknál a jólét miatti hízás. Ezért is tartják őket, hiszen a húsa is és a bundája is jól feldolgozható.
A szervezet átáll az emésztésre és a szaporodásra, míg vadon élő rokonaiknak a táplálék megszerzésére kell koncentrálniuk ami nehéz feladat, már csak a vadászok és a vadállatok miatt is.
A környezeti változások miatt ugyan szemmel látható változásokon mentek át de ez nem azt jelenti, hogy egy másik fajjal van dolgunk.
Attól, hogy más életet kell élniük, stresszmentesebbet, még nyulak maradtak, de a genetikájuk kissé megváltozott.
De engedjük őket szabadon és vissza áll az egész pár generáció után, mint ahogy az Brit szigeten is pár száz év múlva ismét megjelentek a vad disznók, miután kiirtották őket.
A házi disznók ugyanúgy reagáltak a környezet változására, mint amikor háziasították őket.
Jellegük megváltozott és a testméretük is.
A kiszabadult sertések szaporodni kezdtek és pár generáció után meg sem lehetett mondani, hogy mi az Európa többi részén élő vad disznók és a háziasított disznókból elvadult disznók közötti különbség.
Tehát nem lett a disznókból sem egy fejeltebb élőlény, hanem vad disznók lettek.
Tájegységek közötti különbségek maradtak csupán.
Az egyik gyapjasabb, a másik nem, az egyik kisebb, a másik nagyobb.
pedig az Angliai esetben nem is feltételezhető, hogy eredeti vad disznó génekkel keveredhettek volna.
Avatar78:
2012. 04. 14. 9:16
Kedves Csaba! Az angliai elvadult házisertések esetében egyáltalán nem kizárható a vaddisznó génekkel keveredés, ugyanis számos farmon, vadasparkban tartanak a kontinensről importált vaddisznókat. Mivel a vaddisznó és a házisertés egymással gond nélkül tud szaporodni (egy faj alfajai), ezért nem csoda, ha egyes előnyös vad jellegzetességek, pl a sűrűbb bunda gyorsan el tud terjedni a vegyes ősökkel rendelkező populációkban, hiszen a szelekció nagyban segíti a kiválogatódást. A "pucér" malacot pl könnyebben megsebzik az ágak az erdőben, vagy épp a ragadozók, rosszabb a hőingadozás tűrő képességük, stb.

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

2008. október 30., csütörtök

Értelmes tervezés? - A P-elem

Eddig 35 komment érkezett ()

Mijez

mitismirőlis

eztolvassuk

legolvasottabbak

Utolsó kommentek

Facebook

Linkek

Kategóriák

Régi dolgok