« Fekete farkasok   | Főoldal | Maiacetus »

2009. február 21., szombat

 

Jajistenemgéjemó

 dolphin | 21:20 | Biotech Tudpol
Share

(Bár bő egy éve már leírtam a lényeget, egy mai IndexVideo miatt most amúgy is megint a génmódosításról írnék. Mivel azonban a napokban hasonló apropóból már máshol írtam néhány sort, és nincs kedvem kvázi ugyanazt leírni, most annak a betűhalmaznak kicsit átírt verzióját teszem ide.) 

Egy mondatban a lényeg: nincs semmilyen a priori okunk arra, hogy a génmódosítást félelmetesnek állítsuk be, és a génmódosítás, mint technológia, csuklóból elutasítása nemcsak alaptalan és tudománytalan, de felelőtlen is.

És akkor egy kicsit részletesebben: a génmódosítás mindennapjaink része, bár remélhetőleg egy biológia-blogban ezt fölösleges nagyon kifejteni. A természet maga is intenzíven "génmodosít" (mutációk, anyone?), amit aztán mi, emberek, keményen kihasznál(t)unk. Aki azt hiszi, hogy a génmódosítást csak őrült és/vagy pénzéhes tudósok csinálják, szuper-titkos laborjaikban, az az én szememben ignoranciából egy kreacionista szintjén mozog, hiszen mind a ketten a genomok kvázi állandóságát hiszik és hirdetik.

Nyilván nem az jut eszünkbe, amikor kukoricát veszünk, hogy ennek a növénynek erősen módosult tga1 génje van, vagy amikor rizst főzünk, hogy az azért válhatott a fél világ haszonnövényévé, mert az sh4 gén mutációjának következtében nem szórja a magjait. (A jázmin rizs kedvelői meg az sk2 enzim loss-of-function mutációjáért lehetnek hálásak, a sticky-rice rajongók pedig egy keményítő-szintáz splice-acceptor mutációjáért.) Az organic szekcióban/piacon vásárolt hosszúkás (lucullus) paradicsomot fogyasztva sem az az első gondolatunk, hogy hú, ez mennyire transzgén, hiszen egy transzpozon ugrott az IQD12 gén szabályozórégiójába és emiatt az túltermelődik, pedig mégis erről van szó. Vagy ott van az ultimate Frankenfood, már ha az eredeti történetre gondolunk, a 3-4 különböző faj hibridizációjából létrejött búza - amit mégis gondokozás nélkül fogyasztunk.

Ami, így 2009-ben, különbözik az előző sokezer évtől, hogy több évig (évtizedig) tartó szelekció-keresztezés-szelekció helyett közvetlenül, célzottabban tudunk géneket módosítani. Igen, ez azt is jelenti, hogy akár Bt-toxint tudunk termeltetni a levelekkel, de azt is jelentheti, hogy ún. ciszgenezist hajtunk végre, amikor rokon fajtákból viszünk át közvetlenul genomi szakaszokat a tápnövénybe. Ez gyakorlatilag ugyanazzal az eredménnyel jár, mint az előbb említett, erősen időigényes "klasszikus" eljárás, ahol tucatnyi generációt eltarthat, amíg sikerül csak az adott szakaszt berekombináltatni.  Ciszgenezissel már növeltek meg a fehérjehozamot, vagy a szárazságtoleranciát gabonafajokban, de ebből a legtöbben nem tudunk semmit, mert ezek a növények (hiába csak búzafajta - búzafajta közti génmódosításról van szó), egy csomó helyen nem kerülhettek forgalomba, hiszen jajistenemgéjemók. Személy szerint nem latom, hogy állíthatja valaki, bármilyen alapon, hogy ez nem egy nonszensz állapot. 

A Monsanto anyagi érdekei és a Bt-kukorica így csak nagyon dogmatikus felfogásban lehet ok arra, hogy egy teljes technológiát tiltsunk emiatt. (Már egyáltalán, ha utóbbi valóban annyira veszélyes, mint azt állitják.) Kb. olyanná válik így a diszkusszió, mintha a Merck-en és a Vioxx-on rugózva a teljes gyógyszerfejlesztő ipart le akarnánk csukni. A hasonlat azért is instruktív, mert látható, hogy igen, a fejlesztések során történhetnek csalások, amire fel kell készülni, a cégeket kötelezni kell teljes hatástanulmányaik nyilvánosságra hozzatalára. (Alternatívaként: állami, vagy független nemzetközi intézet végezhesse csak az egyes teszteket, amit a cégeknek kell viszont fizetniük.) Sőt, olyan is lesz, hogy egy fejlesztés alatt álló anyag valóban veszélyes, ami sajnálatos körülmények közt fog a teszteken kiderülni (lásd TGN1412). De ettől még csak a legelszálltabb homeopaták, és nagyon "ezós-tudatú" new age hippik akarják a gyógyszerfejlesztéseket en bloc betiltani.
Az alaptalan ijesztgetés meg általában az élet semmilyen területen nem szokott bevállni. Olyan lesz a helyzet, mint amikor a túlbuzgó szülők rendes magyarázat helyett rettenetesen szörnyű következmények egész sorát ecsetelik gyermekeiknek, különböző tevékenységekkel kapcsolatban, és aztán persze a gyerek, mivel egyik haverjának sem lett tőlük semmi baja, mégis kipróbálja azokat. Legutóbb egy walesi farmer tartott be a walesi törvényhozásnak hasonló módon, de még a luddita amishek is simán es örömmel termesztik a GMO kukoricát, a nagyobb hozam miatt.

A zöld mozgalmak elemi érdeke, hogy egy flottul működő teszt- és monitoring rendszert állítsanak fel, amivel kiszámíthatóan lehet tesztelni az egyes GM fajokat, és ezek alapján a valóban veszélyeseket betiltani, a többit meg szépen engedni termeszteni. Ha "erkölcsi alapon" született dogmatikus döntésekhez akarjuk igazítani a tudományos eredményeket, akkor azzal magunkat és a tudományos módszert járatjuk le. És ha majd lesz egy valóban veszélyes GMO, akkor hiába veri a Greenpeace a tam-tamot, mert már senki nem veszi komolyan sem őket, sem más zöld szervezeteket. És ez egy tényleges felelősség.


Eddig 20 komment érkezett ()

  1. Gerusz:
    2009. 02. 22. 1:11

    Tényleg idióták. Azt hiszik talán, hogy GMO-cuccok fogyasztásával ők maguk is mutánssá válnak? Mert erre már más racionális magyarázat nincs.
    (Egyébként én személy szerint kíváncsi lennék, hogy a koffeintermelésért felelős gént/géneket milyen növényekbe lehet beültetni... koffeines reggeli-zsömle? :-) )

  2. Koopac:
    2009. 02. 22. 10:46

    @Gerusz: Amíg az embereknek fogalmuk sincs az élő szervezetek működéséről, addig nem lehet elvárni, hogy megértsék, hogy miről van szó. Erről az oktatásnak kellene gondoskodnia. Egy angliai felmérés szerint az emberek nagy százaléka (nem emlékszem mennyi) azt hitte, hogy a DNS-kezelt növény azt jelenti, hogy DNS-sel permetezik a terményt. És persze ez egy nagyon veszélyes vegyszer, ezért be kéne tiltani.

    Az ember alapvetően fél az ismeretlentől, ez teljesen természetes reakció. Sajnos a többség nem ismeri be a tudatlanságát, mert az sértené az önbecsülését. Ezért tanulás/utánanézés helyett inkább hőbörög.

  3. SexComb:
    2009. 02. 22. 12:39

    Az igazán szomorú az, hogy amikor az egyetemen megkérdeztem harmadéves biológus hallgatókat, hogy ki mit tud a génmódosított növényekről, egy húszfős csoportban egyetlen egy valaki nyögött ki annyit, hogy "idegen gént juttattak be a genomjukba". Mit tudhatnak akkor minderről a laikusok?

    A különböző zöld mozgalmak pedig semmit sem tesznek a tájékoztatás érdekében, egyszerűen megpróbálják ősgonoszként beállítani a "génmanipulációt", amiről a legtöbb ember azt sem tudja micsoda. Ugyanaz a helyzet, mint az atomenergiával, aminek a terjedését sikeresen gátolták évtizedeken keresztül, ezzel a Föld éghajlatváltozásának egyik fő motorjává avatták saját magukat, ugyanis csak a szén/olaj erőművek ellen nem tüntettek, míg az éghajlatváltozáshoz hozzá nem járuló atomerőművek építése ellen foggal-körömmel harcoltak.

  4. Nakedape:
    2009. 02. 23. 14:28

    azért azt megjegyezném, h a gmo támogatói se sokszor ismerik a gmo ellenzőinek érveit, mármint aki értelmesebben ellenzi :)
    (gazdasági függés elősegítése ( vetőmagot évente kel venni újra pl, kis országban nem lehet elég messze tenni nem gmo-tól: kiszorulás öko piacról.

    de persze ha a GMO értelmesen van kezelve, és értelmes módosításokra, akkor nem rosszabb, mint bármi eddigi nemesítés .

  5. freak:
    2009. 02. 25. 15:00

    Nos, en teljesen laikus vagyok: engem a genmodositott elelmiszerekkel kapcsolatban az aggaszt, hogy

    1) ezek fogyasztasanak (hosszu tavu) elattani hatasait senki sem ismeri, nem ismerheti

    2) a fentebb emlitett genmutaciok termeszetes szelekcio reven jottek letre, ezt meg az emberek csinaljak mestersegesen. Mi lesz, ha valamit urambocsa' elkurnak? Vagy olyan dolog tortenik, amire nem gondoltak?

    A kovetkezot most nem kell komolyan venni, de igen jol illusztralja a laikus ember felelmeit a genmodositott elelmiszerekkel szemben. Nemreg lattam egy tv-sorozat egyik epizodjat, amelyben egy tudos nyomoz rejtelyes esetekben. Az adott reszben egy csalad a reggeli kukoricapehely elfogyasztasa utan fulladozni kezd, senki nem tudja miert. Kiderul, hogy genmodositott gombafajtaval (Botrytis cinerea) permeteztek a kukoricat (egy skorpiofaj altal is eloallitott toxint termelt a modositott gombafaj, ami a rovarokat lebenitja), amibol keszult a kukoricapehely, viszont senki masnal nem okozott ilyen tuneteket, szoval senki nem erti, hogy mi van. Aztan kiderult, hogy a csalad egy olyan (masik) termeket is fogyasztott a reggelihez, amiben egy (rovarokbol kivont) termeszetes szinezek van (mar nem emlekszem a nevere), es ezek kombinacioja okozta a bajt.

    Lehet, hogy ez igy hulyesegnek hangzik, de a valo eletben is lehetetlen felkeszulni minden eshetosegre. Persze mondhatnank, hogy akkor a torott labat se gipszeljuk be, mert azzal is beleavatkozunk a termeszetbe, de a genmodositott elelmeiszer az mas: lehetetlen kontrollalni, hogy a genmodositott fajtak ne keruljenek ki a termeszetbe, legyurve mondjuk termeszetes fajtarsaikat, vagy hogy keresztezodjenek azokkal.

    Uff.

  6. zsombor:
    2009. 02. 25. 18:09

    remek poszt - csak visszajelzek, nincs hozzáfűznivalóm :)

  7. Tgr:
    2009. 02. 27. 16:42

    freak, arról szólt az egész poszt, hogy a természetes és a mesterséges mutációk között nincs semmiféle misztikus különbség, amit az egyikről el lehet mondani, az általában igaz a másikra is. Hagyományos nemesítésnél és génmanipulációnál egyaránt előfordulhat, hogy valami váratlan történik, és a hosszú távú élettani hatások egyaránt nem láthatók előre. (Egyébként milyen terméknél láthatók? Lásd mondjuk a margarin körüli mizériát.)

  8. Gerusz:
    2009. 02. 28. 14:44

    Mellesleg én is teljesen laikus vagyok, csak éppen nem aludtam át a bioszt a gimnáziumban :-)

  9. esqui:
    2009. 02. 28. 18:33

    szerintem a génmódosítással az is probléma hogy az emberiség nincs felkészülve hogy egy ilyen komoly etika-természeti kérdést objektíven megválaszoljon és képes legyen kezelni.A génmódosítás ha hasznos is, és az emberiség haladását szolgálná-ja( az e gyszerűség kedvéért eltekintek a haszon és haladás meglehetősen nehezen definiálható és mély fiolófia dzsungelbe vivő feszegetésétől-ami amúgy szükséges velejárója a dolognak)
    mindenképpen rejt veszélyforrásokat,és szerintem ezeket a veszélyeket nem tudjuk felmérni..senki sem, ez a "játék" nem nekünk való még.

    _S nem tudom hol kérdeztél biológus hallgatókat,de ahova én járok,biztos nem ilyen lehangoló lenne az eredmény_

  10. béla:
    2009. 02. 28. 22:45

    Úgy látom, aki itt védi a génmódosítást, az sincs igazán tisztában vele, mit is jelent. Nem úgy működik, mint a hagyományos nemesítés, hanem egészen más géneket visznek be a növényekbe, pl. állatok génjeit, hogy fagyállóbb legyen, mérget termeljen a kártevőkkel szemben, stb. Pl. a kukorica állattal természetes körülmények között vagy hagyományos nemesítés során SOHA nem keveredik. (valaki szerint igen?) Tehát köze nincs a dolognak a hagyományos nemesítéshez, hatása ezért ismeretlen. Nem biztos hogy rossz, csak ismeretlen. Ami akár rossz is lehet, ha nem csak a kívánt tulajdonságokat sikerül átvinni, vagy valami új tulajdonság alakul ki.

  11. nonameblogger:
    2009. 03. 01. 8:53

    "az emberiség nincs felkészülve hogy egy ilyen komoly etika-természeti kérdést objektíven megválaszoljon és képes legyen kezelni"
    Ezzel az erővel nemcsakhogy vadászpuskát, de kávéskanalat sem kellene adni az emberiség kezébe. Tudsz bármilyen etikai kérdést, amelyet "jól" válaszolunk meg, átlagember szinten? Ne viccelj...
    Az új technológiák mindigis kockázattal jártak, és gyakran rapid hatással. Mégis, mostanra hétmilliárdan vagyunk és folyamatosan nő az átlagéletkor, tehát olyan nagyon nem csesztük el.

    Nekem egy érvem a génmanipuláció mellett, nem haszonnövény szinten: fejlődik az orvostudomány, azokat a betegségeket amelyek régebben halálosak voltak, ma kezelni tudjuk. Ez szép és jó, de így eltűnik a szelekció, azaz a káros mutációkat(pl hajlam valami nyavalyára) semmi nem irtja ki. Ezért kellene nekünk nekiállni, ahhoz viszont tanulni kell, azaz kísérletezni mindenfélén. Pl növényen...

  12. dolphin:
    2009. 03. 01. 10:04

    @bela:

    Akkor most kerlek, olvasd is el a posztot (kulonos tekintettel a ciszgenezist erinto reszre), es _utana is_ ird le a velemenyedet.

    @esqui:

    Szerintem, ha tobb ezer eve mar sikerult arra a komoly etikai kerdesre valaszolni, hogy a taplalobb gabonat termesszuk-e, vagy a nyeszlett, de nem hibridizaltat, akkor ma is meg tudunk birkozni ilyesmivel ...

  13. esqui:
    2009. 03. 01. 11:48

    Őszintén szólva a kávéskanállal se bír az emberiség...de nem akarok fiozofálni

    Valóban a szelekció eltűnik,de én nem hiszem hogy ez jó és potolható,emberiség által átvállalható(ilyen mértékben,mert ügye a domesztikáció vagy bármi is egyfajta önkényes szelekció)
    Nem az emberinem fejlődése ellen vagyok,csak nem szeretem mikor baszkuráljuk a természet törvényeit és az,hogy ezt már -nem kevésszer-megtettük,nem könnyít a dolgon

    Itt nem csak Gmo-ról van szó,hanem az ember hozzáállásáról..egyszerűen nem szeretem.lehet hogy így hosszú életem lehet,de pl nem garantált hoyg egészséges,hiába fejlődik a szent orvostudomány is ha gyógyszerekkel élek + 40évet fájó nvégtaggal,zakatoló szívvel,mérgező gázokban..és fontos szó amit írtál..kezelni,nem megszüntetni hanem kezelni a betegségeket,ez fontos...persze mondthajuk bevatkozás a földművelés is,de világos hogy nem erről beszélek,mert erről nincs mit..ha tetszik ha nem ebből nincs kilépés...de nagyon kezdek elmenni(bocs)..a lényeg hogy nem lehet elhessenteni azzal, hogy erre már válaszoltunk vagy megannyi etikai kérdést megoldottunk..ha belegondolsz,.nem oldottuk meg őket..csak elhessegettük,ez nem támadás,csak puszta tény,de ezt nonamenblogger is említi...ez egyszer felfal minket,ennyi.

    Zabálhatunk Gm terméket,tehetünk amit csak akarunk...jobb már lesz..sajnos...

    S igazából lehet ezer és egy teljesen más vélemény,meg lehet okoskodni(én is azt teszem:)) de előre nem látunk,és felmérni se tudjuk,ez is biztos..ennyi

  14. MoT:
    2009. 03. 02. 10:19

    Esqui: "nem szeretem mikor baszkuráljuk a természet törvényeit" - szerintem a természet törvényeit nem lehet baszkurálni, max az baszkurál minket és akkor tudunk túlélni, ha kihasználjuk őket... a tudomány pont ezzel foglalkozik, szerencsére akkor is ha sok ember ezt nem fogja fel...

  15. nonameblogger:
    2009. 03. 02. 17:20

    "mikor baszkuráljuk a természet törvényeit "
    Ahhoz mi roppant kevesek vagyunk hogy baszkuráljuk a természet törvényeit, ne érezd már magad istennek. A mi képességeink növekedését, a technológiánk fejlődését a természet hozta létre, mi más?? Nem állunk kívül a természeten, ellenkezőleg, nagyon is részesei vagyunk(én az emberi nagyképűség számlájára írom, amikor úgy vélik,felette állnak a természetnek)
    Olyat csinálunk, amit más állat nem? Jajistenem, akkor vegyük azt a rovart, ami a világon a legtöbb petét rakja. Megvan? No ez az állat olyat csinál, amit senki más nem rajta kívül. Felette áll a természetnek? Gondolkozz bakker..
    Minden állat egyéni jellegzetességekkel bír, minden faj, pl az ember is. Mindegyik befolyásolja maga körül a világot, az ember is. Ennyi. Az már a saját érdekünk, hogy ezt megfelelő módon tegyük.

    "hiába fejlődik a szent orvostudomány is ha gyógyszerekkel élek + 40évet fájó nvégtaggal,zakatoló szívvel,mérgező gázokban"
    "kezelni,nem megszüntetni hanem kezelni a betegségeket,ez fontos."

    Nem értelek. Pont ezt a problémádat szüntethetné meg hosszú távon a génmanipuláció. Vagy nem a tiédet, de a gyerekeidét, az unokáidét. Vagy ez nem is probléma, hanem cél? Tényleg nem értelek...

  16. SexComb:
    2009. 03. 04. 12:18

    Nakedape:

    Igen, az általad említett veszélyekkel tisztában vagyok. Ezek a folyamatok, például az évenkénti vetőmagvásárlás először a harmincas években jelentkeztek. A manapság vetett kukorica nagy része hibridkukorica, itt ugyanúgy évente újra meg kell vennie a termelőnek a vetőmagot. Ez valóban együtt járt azzal, hogy:

    "Így, bár globálisan a termékfelesleg szállíthatóvá és elvileg szükségessé is válna,
    a harmadik világ országai egyre inkább elszegényednek,
    képtelenek a saját gazdaságukat olyan ütemben fejleszteni,
    hogy az iparilag fejlett, erõsen szubvencionált termékeket elegendõ mennyiségben át tudják venni, így a
    munkanélküliség, a náluk is megjelenõ termésszerkezetracionalizálás miatt technológiai függõség alakul ki."

    "Így a fejlett országokban egyre nagyobb birtokméretek, egyre nagyobb teljesítményû gépek jelennek meg, csökken a tájak tagoltsága, még inkább fokozódik a specializáció, tömegek szorulnak ki a termelésbõl, nõ a természet elszegényedése, rohamosan nõ a környezetszennyezés stb."

    "193.224.162.52/ELFO/mag035_6.pdf"

    Ezek a folyamatok eredetileg csak a kukoricatermelőket sújtották, ám a világon termelt gabona nagy része ma már valamilyen hibrid, amely esetében a vetőmagot évről-évre újra meg kell hogy vegye a termelő. Ennek vannak előnyös hatásai, például körülbelül kétszer annyi embert tudunk etetni ugyanannyi termőföldön, mint e nélkül, de pontosan ezzel a függőséggel jár. Azonban itt a génmanipulált/nem-génmanipulált vita értelmetlen, ugyanis a hibrid vetőmagok esetén is ugyanez történik, amik pedig a termelt élelmiszer nagy részt adják, immár évtizedek óta. Ez a folyamat már lejátszódott a világban. Ez sajnos nem érv a génmanipuláció ellen.

  17. dolphin:
    2009. 03. 06. 13:35

    Bodoky publicisztikaja (index.hu/velemeny/2009/03/06/nemzeti_erdek_a_genmoratorium/) persze sikeresen osszegyujti az osszes kozhelyet, amit ilyenkor kell, es meg nehany ujjal is kedveskedik...

  18. freak:
    2009. 03. 06. 14:35

    Nemtom, nekem ezek az ervek (amivel most sikerult fenntartani a genmodositott kukoricat erinto moratoriumot) teljesen logikusnak hangzanak:

    "Nálunk nem is honos az a molylepke, amely ellen a génmódosított kukorica védekezik. A MON810 növény viszont nagyságrendekkel több növényvédőszert termel, mint amennyi egyszeri permetezéssel engedéllyel kijuttatható a környezetbe. Ez a toxin ráadásul negatív hatással van a "nem célszervezetekre" (például más lepkékre, rovarokra is)."

  19. dolphin:
    2009. 03. 06. 15:07

    freak,

    nem azzal van a gondom, hogy konkretan a MON810-t ellenzik, hanem hogy ezt mutogatva egy teljes technologiat le akarnak tiltani. Ez pedig egy non sequitur.

  20. Komavary:
    2009. 03. 23. 8:34

    A teljes technológia tiltása és minden változás besöprése a "génmanipuláció" címszó alá persze nonszenszn.

    Konkrétan a kukorica esetében arra vannak-e számítások, adatok, hogy:

    - ma, Magyarországon, a sima kukoricatermelés mennyire fedezi a hazai szükségleteket?
    - mennyire támogatott a kukorica termesztés? (A felvásárlási árhoz képest veszteséges lenne-e a gazda?)
    - a génmódosított kukorica mennyire nyomná lejebb a gazda költségeit (ha lejebb menne egyáltalán), és mennyivel a felvásárlási árat? (Változatlan termőterület mellett több kukorica)

    Szerintem simán kijöhet egy olyan forgatókönyv, amikor a Bt kukorica a rövid távú előnyök mellett hosszú távon nem csak az azt vető gazdáknak, de az egész mezőgazdaságnak, sőt, még az egészségügynek is árt. (Nem holmi különleges méreg miatt, hanem csak mert nincs hova tenni a sok felesleges kukoricakeményítőt/cukrot, csak megetetni az emberekkel. :))

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.





Mijez
A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...