Abiogenezis bejegyzései

2011. augusztus 23., kedd

 

Nem értik 12. - Tasi István vs. Stanley L. Miller

 Sexcomb | 20:07 | Áltudományok ÉRTEM-vita Abiogenezis

Ígérem egy darabig hanyagolni fogom a Miller-Urey kísérletet, már gondolom mindenkinek a könyökén jön ki, de ha már végignéztük a vallásos keresztények és muszlimok ellenvetéseit, mindenképpen szükséges megnézni, mit is mondanak szigorúan tudományos alapon, minden vallástól függetlenül az értelmes tervezés hívei. Nem lesz túl hosszú, mert az érvek nagy részét már tárgyaltuk. A Miller-Urey kísérlettel Tasi István is foglalkozott a könyvében, ez a fejezet a világhálón is megtalálható, ezt vesézném ki. A csak számmal jelölt közlemények részletesebb ismertetése megtalálható a korábbi cikkek egyikében. Érdemes ezekkel kezdeni az olvasást.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (55)

2011. augusztus 18., csütörtök

 

Nem értik 11. - Harun Yahya vs. Stanley L. Miller

 Sexcomb | 20:42 | BioBulvár Áltudományok ÉRTEM-vita Abiogenezis

Mivel a Miller-kísérlet gyakorlatilag minden nagyobb lélegzetű evolúciótagadó munka része, több forrásból is megvizsgálhatjuk, mit írtak róla össze, ha már ilyen alaposan beleástam magamat. Ma az iszlám kreacionizmus kerül terítékre, ugyanis Harun Yahya egész fejezetet szentel Az evolúciós csalás című munkájában ennek a kérdésnek. (A könyv a www.azevolucioscsalas.com oldalon volt eddig elérhető, de ma reggel, amikor ellenőriztem, az oldal már nem élt. Vélhetőleg beszerezhető a szerző saját oldaláról is http://www.harunyahya.com/en.m_book_index.php. Ha nem, torrentoldalakon biztosan megtalálható.) Ugyanis Harun Yahya összes könyve ingyen letölthető, ez azért roppant rokonszenves vonás, legalább nem ezen akar nyerészkedni.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (3)

2011. augusztus 12., péntek

 

Stanley Miller hagyatéka

 Sexcomb | 7:26 | Abiogenezis

Úgy tűnik Stanley Miller hagyatéka ma is él, legalábbis újra jelennek meg közlemények a jó fél évszázada végzett kísérleteiről. Például idén tavasszal a PNAS hasábjain látott napvilágot egy cikk, amelyben Miller egyik 1958 -as kísérletének a végtermékét elemezték újra a legújabb módszerekkel, amik nyilván nem álltak Miller rendelkezésére.

A kísérletben metán, ammónia, kénhidrogén és szén-dioxid gázokat használt, amelyekkel elektromos kisülésekkel közölt energiát. Annak idején maga Miller végezte el a kísérletet, a mintákat azonban félretette, de valamiért sohasem elemezte ki őket, ezt tették meg most Eric T. Parker és munkatársai. Huszonhárom aminosavat és négy amint mutattak ki a mintában, ezek közül hat kéntartalmú aminosavat és két kéntartalmú amint. A keletkezett alanin, metionin, izoszerin, izovalin, aminosavak egyenlő arányban tartalmaztak L és D aminosavakat (racém elegy), ami kizárja, hogy külső szennyezésből származnának, hiszen a földi élőlények túlnyomórészt L aminosavakból állnak.

Parker ET, Cleaves HJ, Dworkin JP, Glavin DP, Callahan M, Aubrey A, Lazcano A, Bada JL.(2011): Primordial synthesis of amines and amino acids in a 1958 Miller H2S-rich spark discharge experiment. PNAS 108(14):5526-31


Na, ehhez szólj hozzá (5)
 

Meteorok aminosavtartalma

 Sexcomb | 6:05 | ÉRTEM-vita Abiogenezis

Amikor az előző bejegyzést írtam, még nem sejtettem, hogy békaembereket fogok látni, hogy éppen megjelent egy közlemény erről a kérdéskörről. A közleményben Christopher D. K. Herd és munkatársai a Tagish tóra hullott meteoreső négy darabját vizsgálták meg alaposan. Ezek a meteorok általában három tömegszázaléknyi szerves anyagot tartalmaznak, nagyrészt karbonsavakat és szulfonsavakat, ám aminosavak is kimutathatóak belőlük. Azt már korábban kimutatták, hogy a meteorokban található szerves anyagok izotóparánya eltér a Földön szokásostól tizenötös tömegszámú nitrogénben és deutériumban gazdagok, ami egyértelműen mutatja Földön kívüli eredetüket.

 

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2011. augusztus 11., csütörtök

 

Abiogenezis újratöltve

 Sexcomb | 8:28 | ÉRTEM-vita Abiogenezis

Ha már kicsit beástuk magunkat az abiogenezis rejtelmeibe, ide kívánkozik még néhány közlemény, amik elég távol állnak a biológiától, de elég komoly érvekkel szolgálnak. Ugye a tökéletes kísérlet az lenne, ha találnánk egy fiatal bolygót, ami éppen most hűlt le annyira, hogy megjelenhetett rajta a folyékony víz és egymilliárd éven át figyelnénk, hogy mi történik vele. Ez ugye nyilván kivitelezhetetlen, ám az űrkutatás eddigi eredményei között is találunk olyanokat, amik fényt deríthetnek a kérdésre, hogy szerves vegyületek létrejöhetnek -e egy élettelen égitesten is?

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (3)

2011. július 3., vasárnap

 

Nem értik 10. - Mi a baj a Miller-Urey kísérlettel?

 Sexcomb | 14:54 | ÉRTEM-vita Abiogenezis

Nemrég vettem észre egy furcsa aránytalanságot a „szakirodalomban”: Az összes általam olvasott kritikus valamiért úgy tesz, mintha az első, 1953 -as Miller-Urey kísérleten kívül soha senki sem próbált meg egyszerű szervetlen anyagokból szerves anyagokat előállítani. Hogy ezt a hiányt orvosoljam, gyűjtöttem pár közleményt, ahol éppen ilyen kísérleteket írnak le. Ezeket a Miller-Urey kísérlettel szembeni ellenérvek köré csoportosítottam. Ez a kis összeállítás a teljesség igénye nélkül született, a kérdés szakirodalma elég bő, csak éppen néhány önkényesen kiragadott példán keresztül szeretném bemutatni, hogy mégis milyen kísérleteket végeztek a prebiotikus földi körülmények modellezésére. Kiemelten csak aminosavakkal és nukleinsavakkal foglalkoztam, más vegyületeket eredményező kísérletek ismertetése nagyon messzire vezetne.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (101)

2011. június 24., péntek

 

Nem értik 9. - Mi a baj az evolúcióval?

 Sexcomb | 22:37 | ÉRTEM-vita Evolúció Abiogenezis

Ma egy valódi kreacionista írást elemeznék ki.  Nekem eleve valahogyan őszintébbnek tűnnek a valódi kreacionisták, mint az értelmes tervezők, egyszerűen azért, mert legalább nyíltan kimondják, hogy ők bizony azért ellenzik az evolúciót, mert szerintük nem hozható fedésbe a vallásuk szent irataival. Külön jó pont, hogy Kovács Csaba, a blog fenntartója meglepő módon korlátozás nélkül engedélyezi a hozzászólást. Sajnos a magyar evolúciótagadók töredékére jellemző csak, hogy ellenvéleményeknek teret engednének, az általános szokás az, hogy vagy eleve nem lehet megjegyzéseket tenni, vagy a kínos kérdéseket feszegető válaszok éveken át moderálásra várnak és sohasem jelennek meg, így üdítő kivételnek számít a Biblia és tudomány blog, ahol tényleg lehet kommentelni. Ha minden kreacionista így állna hozzá az ügyhöz, krecionizmus már régen nem is létezne. Mivel Kovács Csaba ezen a blogon is megjelenik időnként, remélem a hozzászólások között kifejti majd a véleményét.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (31)

2011. február 4., péntek

 

Mi az "élet"?

 dolphin | 10:05 | Abiogenezis

A tavalyi év két, tudományos szempontból meghatározó híre az első “mesterséges” élőlény létrehozása, illetve a DNS-e felépítéséhez foszfor helyett (állítólagosan) arzént használó baktérium leírása volt. Mindkettő kapcsán számtalan cikk született, amelyek ilyen-olyan színvonalon a felfedezések esetleges filozófiai vonatkozásait is taglalták: előbbi esetben a mesterséges, utóbbi esetben pedig a földön kívüli élet potenciális léte jelentette azt a paradigmaváltó megfigyelést, ami miatt megváltozik mindaz, amit az “életről” gondolunk.

Ezek fényében ésszerű feltételezésnek tűnne, hogy eléggé pontos definícióval rendelkezünk arról, mi is maga az élet, ez azonban nincs így. Az “élet” ugyanis, hasonlóan a “fajhoz” a biológia legalapvetőbb, ugyanakkor definíciók szintjén legnehezebben megfogható fogalmainak egyike. Az Astrobiology című tudományos magazin több szerzőt is felkért a probléma körbejárására, ám a lap decemberi számában megjelent írásaikat elolvasva csak egy dologban lehetünk biztosak: ez egy nehéz kérdés.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (15)

2008. október 19., vasárnap

 

Egy kísérlet margójára

 dolphin | 10:40 | Abiogenezis

Amikor Stanley Miller tavaly eltávozott az élők sorából, minden nekrológ, így a mi nyúlfarknyink is, kötelességtudóan megemlékezett legendás 1953-as kísérletéről, amikor a Föld primitív légkörét imitálva egy lombikban, aminosavakat egész sorát állította elő néhány gázból.

Kevésbé ismert tény, hogy Miller két másik kísérletet is folyatott ugyanazidőtájt, az egyikben ősi, gőzgazdag vulkáni környezetet imitálva. A kísérletről szóló eredeti cikkben Miller öt aminosav keletkezését dokumentálta ebben a közegben, majd szépen elsülyesztette a kísérlete eredményét tartalmazó flaskákat a hűtője mélyére. S azok ott is ültek egészen addig, míg halála után a labort tisztító kollegák rá nem találtak.

Ők aztán a mai érzékenyebb műszerek segítségével újraanalizálták a fiolák tartalmát és arra döbbentek rá, hogy Miller alaposan alulbecsülte magát: nem kevesebb mint 22 aminosavat és 5 amint leltek. (Itt egy lista róluk.)  

Bár a mai közmegegyezés szerint az ősi légkör aligha volt annyira redukáló jellegű, mint azt Miller feltételezte '53-as munkájában, a vulkanikus kísérlet alapfeltételei minden valószínűség szerint adottak voltak a vulkanikus aktivitásban akkor még igencsak gazdag bolygón.      

Johnson AP, Cleaves HJ, Dworkin JP, Glavin DP, Lazcano A, Bada JL (2008) The Miller Volcanic Spark Discharge Experiment. Science 322: 404.

Na, ehhez szólj hozzá (4)

Mijez
A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...