Critical Biomass » Áltudományok

Áltudományok bejegyzései

2011. augusztus 23., kedd

Nem értik 12. - Tasi István vs. Stanley L. Miller

Sexcomb | 20:07 | Áltudományok ÉRTEM-vita Abiogenezis

Ígérem egy darabig hanyagolni fogom a Miller-Urey kísérletet, már gondolom mindenkinek a könyökén jön ki, de ha már végignéztük a vallásos keresztények és muszlimok ellenvetéseit, mindenképpen szükséges megnézni, mit is mondanak szigorúan tudományos alapon, minden vallástól függetlenül az értelmes tervezés hívei. Nem lesz túl hosszú, mert az érvek nagy részét már tárgyaltuk. A Miller-Urey kísérlettel Tasi István is foglalkozott a könyvében, ez a fejezet a világhálón is megtalálható, ezt vesézném ki. A csak számmal jelölt közlemények részletesebb ismertetése megtalálható a korábbi cikkek egyikében. Érdemes ezekkel kezdeni az olvasást.

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (55)

2011. augusztus 18., csütörtök

Nem értik 11. - Harun Yahya vs. Stanley L. Miller

Sexcomb | 20:42 | BioBulvár Áltudományok ÉRTEM-vita Abiogenezis

Mivel a Miller-kísérlet gyakorlatilag minden nagyobb lélegzetű evolúciótagadó munka része, több forrásból is megvizsgálhatjuk, mit írtak róla össze, ha már ilyen alaposan beleástam magamat. Ma az iszlám kreacionizmus kerül terítékre, ugyanis Harun Yahya egész fejezetet szentel Az evolúciós csalás című munkájában ennek a kérdésnek. (A könyv a www.azevolucioscsalas.com oldalon volt eddig elérhető, de ma reggel, amikor ellenőriztem, az oldal már nem élt. Vélhetőleg beszerezhető a szerző saját oldaláról is http://www.harunyahya.com/en.m_book_index.php. Ha nem, torrentoldalakon biztosan megtalálható.) Ugyanis Harun Yahya összes könyve ingyen letölthető, ez azért roppant rokonszenves vonás, legalább nem ezen akar nyerészkedni.

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (3)

2011. augusztus 14., vasárnap

Dover után

dolphin | 20:01 | Áltudományok Evolúció

Az évente megrendezett SuperBowl és a négyévente lezajló elnökválasztás mellett az amerikai közélet egyik menetrendszerűen bekövetkező eseménye a kreacionizmus és a tudományos oktatás szorgalmazói közti összecsapás. Erre egy-egy iskolai körzet bizottságában kerül általában sor, de a vita esetenként valamelyik szövetségi állam tárgyalótermében folytatódik, többnyire a kreacionista tananyag szorgalmazóinak vereségével.

Az 1925-ös tenessee-i Scopes-per nyitotta a jogi torzsalkodások sorozatát, amikor John Scopes középiskolai tanárt vádolták az evolúció tanítását szigorúan tiltó Butler-törvény megszegésével. Ugyan a tárgyalás során - amelyet Jerome Lawrence és Robert Edwin Lee is megörökített “Aki szelet vet” (Inherit the wind) c. drámájában - Scopes-t bűnösnek találták, a vád győzelme pürrhoszinak bizonyult, a perről született beszámolók inkább elfordították a közvéleményt a fundemantalista kreacionizmustól. A hatvanas évek végén aztán maga a Legfelsőbb Bíróság mondta ki (Epperson kontra Arkansas), hogy az evolúció tanításának tiltása alkotmányellenes, mert sérti az alkotmány első kiegészítésének az állam és az egyház szétválasztására vonatkozó kitételét. Ugyanerre hivatkozva 1987-ben ugyanez a testület meg is tiltotta, hogy az állami iskolákban kreacionizmust oktassanak (Edwards kontra Aguillard). Lényegében ez az ítélet az, amely ma is referenciapontnak számít a jogi útra terelődő viták esetében, mint az történt 2005-ben, a pennsylvaniai Doverben is, ahol a “kreacionista tudomány” egyik új reinkarnációjának, az értelmes tervezettségnek (Intelligent Design - ID) az iskolai oktatását tiltotta meg egy szövetségi bíró. (Az ID annyiban különbözik a klasszikus kreacionizmustól, hogy nem mondja meg egyértelműen, ki a teremtő, mindössze amellett érvel, hogy az élővilág egyes elemei annyira komplexek, hogy azokat csak egy intelligens tervező hozhatta létre.)

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (108)

2011. június 30., csütörtök

Kreacionizmus az MTA-n - 2.

dolphin | 11:00 | Áltudományok

Egy picsit fáziskésében jutott el hozzánk a cikk, de tulajdonképpen nem igényel sok magyarázatot Pauk János interjúja a mindennapi.hu-n ("Az akadémiai doktor szerint nincs evolúció" címmel), így kommentár nélkül néhány részt kiemelnék (és mindenkit biztatnék, olvassa el az eredetit).

"A Biblia a kezdeteket illetően a világ teremtéséről beszél, és ezt nemcsak Mózes első könyvében teszi, hanem az Ó- és Újszövetség egyéb helyein is. Talán a legmegdöbbentőbb egy nem hívő embernek az lehet, hogy az utalások teljes összhangban állnak. Ezekből kiindulva számomra lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy az evolúció kerekét a Teremtő olajozta illetve működteti még ma is. Amint mondtam, és olvassuk a Bibliában, a teremtett világ, a Biblia leírása szerint, teremtés által állott elő. A Biblia pedig Isten kijelentése. A hívő emberek elsősorban nem a bizonyított tények miatt fogadják el a Bibliát és annak igazságait, hanem mert a Szentlélek Isten meggyőzte őket a Biblia isteni eredetéről. Ezért válik számukra legfontosabb tekintéllyé. Ha a teista evolúciót fogadnám el, szembekerülnék a Biblia számos állításával, amit természetesen szeretnék elkerülni. [...]

A hívő emberek számára nincs más kiindulópont a tudomány művelésében sem, mint a Teremtő kijelentése, a Biblia. A nem hívő emberek a Bibliát nem fogadják el, ezért a [evolucionista - kreacionista] polémia egészen biztos a legvégső időkig megmarad. Persze van egy dinamikus elvi lehetősége minden hitetlen embernek – a megtérés. A Bibliából tudjuk, ez is Isten ajándéka. Innen számítva a polémia feszültsége feloldódhat, ha a hitre jutott ember meghajol a Biblia tekintélye előtt."

Na, ehhez szólj hozzá (33)

2011. május 11., szerda

Szentágothai vs. Szentágothai

dolphin | 10:39 | Áltudományok

Tömören a tény: az idei Homeopátia napja c. esemény fővédnöke dr. Szentágothai Klára.

Elsőre a sors szeszélyes fintorának tűnik, hogy a rendszerváltás utáni első magyar szkeptikus társaság (akkor még Tényeket Tisztelők Társasága) elnökének, a legendás Szentágothai János professzornak a lánya ilyen eseményt vesz a neve alá, de több ez mint egyszerű generációs szülő-gyerek világnézeti konfliktus. Hiszen Szentágothai prof édesapja, Schimert Gusztáv a második világháború előtti magyar homeopátia kiemelkedő alakja volt, így, ha úgy tetszik, Szentágothai Klára csak egy régi családi hagyományt élesztett fel. (Mert ugyan maga Szentágothai professzor homeopátiáról alkotott véleményére én nem találtam pontos utalást, ugyanakkor, mint arra itt is utalnak, nehéz elképzelni, hogy bona fide szkeptikusként azt gondolta volna, hogy a dolog működőképes.)

Schimert Gusztáv védelmében azonban annyit mindenképpen felhozhatunk, hogy az ő idejében, bár a homeopátia hatásmechanizmusa, a hígítások és Avogadro-szám ismeretében már bőven kétségbevonható kellett legyen, még nem vizsgálták meg szigorú kísérletes körülmények között, hogy valóban van-e hatása a homeopátiás készítményeknek. Ma azonban, több tucatnyi kettős-vak kísérlet után, tudjuk, hogy a placebo felett nincs hatásuk, így Szentágothai Klára ill. homeopátiában hívő orvostársainak álláspontja nem igazán védhető racionálisan.

A dolog másik pikantériája persze, hogy itt egyszersmint annak a Réthelyi Miklósnak a feleségéről van szó, akinek kezében van (egyebek mellett) a magyar egészségügy sorsa. Így remélhetőleg a stop.hu információi pontosak és a miniszter maga nem osztja felesége nézeteit. Mert a legutolsó dolog amire szükségünk lenne, az a szűkös gyógyítási források hatástalan gyógymódokra való elpazarlása. Hiszen nem véletlen, hogy a hosszú homeopátiás múltra visszanéző Egyesült Királyságban, a helyi egészségügy racionalizálásának egyik eleme a homeopátia állami támogatásának felszámolása lett.

Na, ehhez szólj hozzá (16)

2011. február 3., csütörtök

1023

dolphin | 22:19 | Áltudományok

Február 5-én (szombaton) 10:23-kor Budapesten, Székesfehérvárott és Szegeden homeopátiás túladagolást hajtunk végre magán néhány félelmet nem ismerő szkeptikus. Gyári homeopátiás szerből egy-egy teljes doboznyit fogyasztanak el egyszerre a demonstrálók.

Bővebben az akcióról itt.

Na, ehhez szólj hozzá (0)

2010. október 29., péntek

Nem értik 8. - A lábastyúk legendája

dolphin | 11:30 | Áltudományok ÉRTEM-vita Evolúció

A közelmúltban az egyik magyarországi kreacionista műhely honlapjára felkerült egy iromány az ausztráliai homoki lábastyúk (Leipoa ocellata) költési szokásairól. A szöveg, amennyire megítélhető, a mozgalom frontembere, Tasi István által pár éve megjelentetett kreacionista pamflet, “A Természet IQ-ja” egyik fejezetének összefoglalását tartalmazza. A lényeg (amit emailben is eljuttattak hozzánk kreacionista “barátaink”) röviden: a homoki lábastyúk, a legtöbb madárfajjal ellentétben nem testmelegével kelti ki a tojásait, hanem költődombokat épít. Ezekben lebomló növényi anyagokat halmoz fel, és az állat a költődomb hőmérsékletét aktívan szabályozza, “hihetetlen pontossággal 34°C-on tartja; maximum egy fok eltérést engedélyez ehhez képest”. A nagyméretű tojásokból hosszabb keltési periódus után teljesen kifejlett fiókák kelnek ki, akik “legurulnak a költődombról, és rögtön bevetik magukat a környező bozótosba.” Szüleikkel nem találkoznak, mégis tudják majd, ha eljön az ideje, hogyan kell dombot építeni. Mivel nem képzelhető el, hogy a klasszikus tojáson kotló madár viselkedésből ez a hihetetlenül komplex és eredményes viselkedésforma lépésenként létrejöhetne, ez egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer. Tehát Darwin tévedett, az evolúció hülyeség. Q.E.D.

A posztba beillesztve még megtalálhatjuk Tasi István pávák társaságában megejtett Attenborough imperszonációját is, és ha másért nem, ezért mindenképpen érdemes megtekinteni a művet. (Bár, elkötelezett Attenborough rajongókként mi* inkább az eredetit ajánlanánk - ha valaki siet, az tekerjen a 00:32:11-00:34:20 közti részhez).

A történettel (szokás szerint) csak néhány kisebb bökkenő akad. A viselkedésforma közel sem annyira hatékony, ahogy azt Tasi bemutatja (még a tutifixnek látszó 34+/-1°C sem igaz ebben a formában), az “egyszerűsíthetetlen” viselkedésforma számos eleme előfordul más madaraknál, és ami talán a legfontosabb, nem túl nehéz találunk valószínűsíthető és logikus evolúciós uta(ka)t a viselkedés kialakulásához. Vegyük akkor mindezeket sorba.

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (15)

2010. október 19., kedd

Visszanyal a tejbegríz

dolphin | 22:20 | Áltudományok

“A kevesebb több lett volna”, írta Szendi Gábor kritikámra adott válaszáról egyik pártolója, de szerencsére nem így lett. Ha ugyanis kevesebb lett volna, akkor kevésbé tudnám Szendi ezen írását a paleolit-diétát népszerűsítő tevékenysége állatorvosi lovaként használni, így viszont tökéletesen visszaigazolja előzőleg megfogalmazott kritikáimat: 1.) “a Nyugati táplálkozás tudományos kritikája” nem más mint egy nagyon szelektív (és emiatt torzító) merítés a rendelkezésünkre álló szakmai irodalomból, ill. 2.) Szendi genetikai ismeretei igencsak felszínesek.

Mielőtt azonban folytatnám Szendi gondolatmenetének a kritikáját, egy, a kommentekben többször előbukkanó félreértést szeretnék eloszlatni. Többen úgy értelmezték felvetéseimet, hogy azokban kétségbe vonom a paleolit-diéta működőképességét. Ezt azonban sehol nem írtam. Valóban csak olyan cikkekről írtam, amelyek közvetve, vagy közvetlenül cáfolják a paleolit diéta fontos téziseit, de elsősorban azért mert ezeket Szendi elmulasztotta ismertetni, én pedig szeretném, hogy mindenki lássa, van az éremnek egy másik oldala is: a dietetikában kevés valóban fekete és fehér dolog van, általában a szürke különböző árnyalataival találkozunk. Nem bagatellizálom a személyes sikertörténeteket, amelyekből tucatnyi előkerült: készséggel hiszem el, hogy sok kommentelőnek konkrétan a mértékletes táplálkozás ezen formája vált be. Azt vonom csak kétségbe, hogy az anekdotikus esetek akár együttesen is valamiféle statisztikailag jelentős bizonyítékot jelentenének arra nézve, hogy a visszafogott étkezés más formái ne működ(het)nének, vagy hogy a “Paleolit táplálkozásban” leírt gabona- és tej-ellenes kirohanások, abban a formában igazak lennének. Nyilván sokkal jobban el lehet adni egy ilyen témájú könyvet, hogy ha azt írjuk rá, hogy “ez az egy igaz járható út, kövesd, vagy korán meghalsz”, mint a visszafogottabb “ez egy x+1. diéta recept, ha más nem vált be önnek, próbálja ki és hátha” szöveggel. Viszont ettől még az előbbi nem lesz igaz.

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (133)

2010. szeptember 17., péntek

Eppure, non si muove

dolphin | 22:11 | Áltudományok

Amíg Szkeptikusék avítt materialista nézetek népszerűsítésével töltik az időt, máshol komoly dolgok vannak készülőben!

Na, ehhez szólj hozzá (18)

2010. szeptember 4., szombat

Conspiracy theories in science

dolphin | 16:20 | Áltudományok Tudpol

Ezzel a címmel jelent meg egy jó kis cikk Ted Goertzel tollából még valamikor a nyár elején az EMBO Reportsban. Akkor írni akartam róla, de aztán kiment a fejemből, most azonban takarítás közben szerencsére a kezembe került.

Egy kis ízelítő a cikkből:

"The logic of the conspiracy meme is to question everything the ‘establishment’—be it government or scientists—says or does, even on the most hypothetical and speculative grounds, and to demand immediate, comprehensive and definitive answers to all questions. A failure to give convincing answers is then used as proof of conspiratorial deception. Meanwhile, conspiracy theorists offer their own alternative theories with the flimsiest of evidence, challenging the authorities to prove them wrong. [...]

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (2)

2010. augusztus 25., szerda

Egely és az LMP Energia Munkacsoportja

dolphin | 9:22 | Áltudományok

Nem ragoznám a végtelenségig a hírt, de arra keresem azért a választ, hogy kik azok, akik jelen pillanatban, a hír kipattanása után kb egy héttel, még adják a nevüket az LMP Energia Munkacsoportjához? Illetve, azok akik adják, hogyan képzelik az eljövendő szakmai vitákban ledolgozni azt a hátrányt, amit az "Egely György az LMP jelöltje" ténymegállapítás okoz...?

Na, ehhez szólj hozzá (47)

2010. augusztus 17., kedd

Tasi István meghívója

dolphin | 13:55 | Áltudományok ÉRTEM-vita

Kezdetben volt a TED x Danubiának címzett petíciónk, amelyben udvariasan felhívtuk a szervezők figyelmét arra, hogy Tasi István olyasmiről készül előadni, amihez nincs meg a képzettsége. Majd ezt követte egy egyre mérgesebb hangvételű ÉRTEM-kontra, ahol először sajtóközlemények formájában, majd nemes és egyenes módon a főnökeinkél történő bemószerolással próbáltak valamiféle retorziót elérni.

Persze nem tudtak, hiszen a munkahelyeiken elég hamar átlátták, miről is szól a dolog, de menetközben elég sok mindennek ki lettünk kiáltva: voltunk "megfélemlítő fundamentalisták", "intellektuális géprablók", szólás- és véleményszabadságot sárba tiprók.

Ezek fényében némileg meglepő volt, hogy bő egy hete a postaládánkba személyesen Tasi Istvántól érkezett egy meghívó, amiben "szeretettel és tisztelettel" meghívnak az állati viselkedés kreacionista értelmezésével próbálkozó könyvük vitaestjére (pdf).

Mivel nem zárható ki, hogy válaszunk ID-s berkekben történő értlemezése az lesz, hogy mi megfutamodtunk a vita elől, álljon itt, hogy pontosan mit is írtunk:

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (52)

2010. július 25., vasárnap

Növények a pszi-mezőkben

dolphin | 13:03 | Áltudományok

Nem előítéletgyártás a célunk (sőt), de egyre több jel mutat arra, hogy a magyar növénybiológia valamiért jobban vonzza az alternatív magyarázatokat kereső embereket, mint a többi szakterület (vagy eddig különösen egyoldalúra sikerült a merítésünk). A szőlőnemesítést Noéig visszavezető Heszky László és a növényi formák mögött szándékos tervezettséget sejtő Borhidi Attila után, most Szalai István professzor, nyugalmazott egyetemi tanár munkásságából merítenénk állandó kommentelőnk, bubuka jóvoltából.

A szóban forgó könyv ("A növények élete - Ahogyan ma látjuk") első blikkre egyszerű növényélettan tankönyv, de ha jobban megnézzük, a bevezető fantasztikus elméleteket rejt, amelyek legfőbb hivatkozási alapja egy szovjet akadémikus 1979-es Inter Press Magazin (!!!) cikke. Nem is próbálom tovább csigázni a kedélyeket, a sorok magukért beszélnek, csapassunk a közepébe:

Ahhoz, hogy megértsük az élet lényegét, valahogyan belülről kellene látnunk az élő szervezetet. Behatolnunk a belsejébe és megnézni mi történik ott, a biológiai téren belül. Egy parányi „démont" kellene létrehoznunk, aki behatol abba a másfajta térbe és onnan figyelné meg, hogyan változik maga a tér a biológiai mező (*) hatására a mikrokozmoszban és a makrokozmoszban (W. M. INJUSIN, Inter Press Magazin 1979). [...]

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (12)

2010. július 16., péntek

Kreacionizmus az MTA-n - 1.

dolphin | 13:49 | Áltudományok

Pár héttel ezelőtt már volt egy poszt, ahol azt boncolgattuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia körül feltűnően sok kreacionista fordul meg. Akkor a kommentek közt Nakedape hívta fel a figyelmet Borhidi Attila Magyar Tudományban megjelent cikkére, aminek legproblémásabb részét ebben a pár sorban lehet összefoglalni:

"Arra sincs magyarázatunk, hogy miért kellett a zárvatermő virágnak nemcsak hasznosnak, hanem szépnek, sőt, egyre szebbnek lennie. Ha engem valami az evolúcióban arra inspirál, hogy egy Teremtőben gondolkozzam, az a természet rendkívül magas szintű esztétikája, amely elsősorban a növények virágaiban és virágzataiban nyilvánul meg. Lehet, hogy ez nincs megtervezve, mégis úgy néz ki, mintha meg lenne, annál is inkább, mert hiszen megvannak azok az alkalmazkodott állatcsoportok, amelyek ezt keresik. De vajon van-e a rovaroknak esztétikai érzékük? Úgy tudjuk, hogy nincsen. De akkor mire való ez a tékozló gazdagság? Az embernek az a határozott benyomása, hogy az evolúció megalkotójának öröme telt az alkotásban."

A Magyar Tudomány aktuális számában hárman is vitába szállnak Borhidivel, illetve ugyanitt olvasható utóbbi sértődött viszontválasza. Utóbbival kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy bármilyen trendi is kreacionista körökben az ő álláspontjukat újnak, forradalminak beállítani, minimális tudománytörténeti ismeretekkel is belátható, hogy mindez valójában egy egykor domináns, de mára idejét múlt gondolatkör elkeseredett utóvédharca.

Na, ehhez szólj hozzá (66)

2010. április 19., hétfő

Ben Goldacre homeopátiáról és placeboról

dolphin | 21:43 | Áltudományok

A szekptikusoknál futó Homeopathy Awareness Week megemlékezést ezzel a két remek Ben Goldacre videóval egészíteném ki. (Aki nem tudná, Goldacre a brit szkeptikus orvosi (és nemcsak) újságírás fenegyereke, aki folyamatosan küzd a homeopaták és más modern kuruzslók ellen. A Guardian-ben megjelenő rendszeres rovata Bad Science néven fut, és hasonló címen jelentetett meg nemrégiben egy remek kis könyvet is.)

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (14)

2010. április 14., szerda

Védikus házmesterek

dolphin | 21:17 | Áltudományok ÉRTEM-vita

A jelek szerint hatalmas és igencsak irritáló tüskévé érett a TEDxDanubiás petíciónk magyar krisnatudatú lelkekben, mert védikus barátaink azóta is kitartóan próbálkoznak "visszavágni". A valósággal sajátos viszonyt ápoló sajtóközlemény, ill. a saját honlapon összegyűjtött tizenhárom ellenvélemény után, most újabb trükköt vetettek be: megpróbálták az aláírókat bemószerolni vélt illetve valós főnökeiknél, arra hivatkozva (menetrendszerűen), hogy mi korlátoztuk Tasi István szólásszabadságát és cselekedetünk diszkrimináció gyanúját veti fel. (A rólam szóló mű itt olvasható (pdf), a többiek felettesei ehhez képest tompított agresszivitású írásműveket kaptak.)

A három "ellencsapás" egyik közös vonása, hogy kínosan kerüli az eredeti levél linkelését/idézését, ami nem meglepő, révén úgy azonnal kiderülne, hogy az egész felhajtás alaptalan. A másik, mint erről már írtam, hogy tartalmilag szöges ellentétbe állnak Tasi személyes levelével, amelyben az egész "félreértés" tényét a rendezőkre fogja és mindenkit meleg hangon biztosít arról, hogy ő leginkább mindig is vallásfilozófiáról szeretett volna beszélni (a félreértések végett itt van Tasi levelének is teljes verziója (pdf)).

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (34)

2010. március 31., szerda

Nem értik 7. - Re:Re: Csökkenthetetlen komplexitás

dolphin | 10:24 | Áltudományok ÉRTEM-vita Evolúció

(SexComb részletes rekontrája egy ÉRTEM-es válaszlevélre. Igazából már kész van egy ideje, csak az én hanyagságom miatt nem került fel. Mea culpa. - dolphin)

Először egy kis személyes bevezetővel kezdeném. Ha már szétfolyik az agyam a fáradtságtól, néha szoktam fórumozni is, itt akadt rám egy arc, aki mindenáron meg akart győzni, hogy az ÉRTEM a magyarázat mindenre. Úgy tűnik újabb szintre akarja emelni a vitát, ezúttal az ÉRTEM honlapján tette közzé az egyik írásom kritikáját. Beszédes az alcíme is: "Válaszok egy elfogult szerző ellenérveire egyes biológiai rendszerek csökkenthetetlen komplexitását illetően." Szóval most jól megkaptam! Igen, az elfogult szerző én vagyok. Ebben a cikkben pedig majd jól megválaszolják a gyerekes sértődöttségből fakadó ellenérveimet. Lássuk hát!

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (58)

2010. március 22., hétfő

Noé pedig földművelő kezde lenni, és szőlőt ültete. És ivék a borból és megrészegedék...

dolphin | 12:25 | Áltudományok

"This event indicates that the diversity of grape genome has been narrowed twice; first by the Biblical flood, followed by the re plantation of Noah ‘the first vintner’ (Genesis 9) on Mount Ararat, and second by Phyloxera (This et al. 2002)."

A fenti sorokat Heszky László, az MTA rendes tagja, vetette papírra egy tavalyi cikkében, amelyet valószínűleg tudományos életműve részének tart, hiszen szerepel az akadémiai publikációs listájában is. Mózes első könyvének szerepeltetése "tudományos referenciaként", külön pontot ér, bár érdekes lenne megtudni, hogy Heszky szerint pontosan ki peer-reviewol-ta a referált sorokat... (Az idézett cikk a FVM által kiadott "Hungarian Agricultural Research" c. "szaklapban" jelent meg.)

razor-t illeti a dicsőség ezért a gyönyörű találatért és ezzel asszem lassan sorozatot indíthatunk "Kreacionizmus az MTA-n" címmel.

Na, ehhez szólj hozzá (51)

2010. március 9., kedd

Miből lesz az orvosdoktor?

dolphin | 13:10 | Áltudományok

Natehát, ha esetleg valaki azt hitte volna, hogy a Pécsi Tudományegyetem döntése másfél éve a homeopátia felsőoktatásba való bevezetéséről, valami furcsa deviancia lett volna a magyar medicina történetében, az megnyugodhat: nem volt az.

Most a Semmelweis Egyetem honlapja kürtöli vígan világgá, hogy Magyarországon elsőként kötöttek együttműködési megállapodást a Heilongjang Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetemmel. A megállapodás értelmében a négy évet a SOTEn lehúzott medikák és medikusok az ötödik évben végzős klinikai gyakorlatukat a kínai egyetem magyar tagozatán folytathatják le, ahol:

a képzésben résztvevők a Kar által oktatott alapozó tárgyak tudásanyagán túl – mint anatómia, élettan, biológia – olyan szakmai tárgyakat sajátíthatnak el, mint a manuálterápiás kezelés, akupunktúrás terápia, szúrás és moxa technika, meridiánok és akupontok.

Akit érdekel, a szak szeptemberben indul, 30 fős minimális létszámmal. Reménykedni abban lehet, hogy ezután ők lesznek azok az orvosok, akik végzés után rögtön külföldre mennek (nem feltétlenül öregbítve a magyar orvoslás hírnevét a határokon túl...).

Na, ehhez szólj hozzá (113)

2010. február 19., péntek

Tizenhárman támadtunk a hívőre

dolphin | 10:37 | Áltudományok ÉRTEM-vita

Bizony drága olvasók, itt ilyenek vagyunk, egyenlőtlen küzdelemben, előre megfontolt sötét és simlis szándékokkal tesszük tönkre a kis embert, aki mindössze élni szeretne szólásszabadságával. Legalább is valami hasonlóra következtethetünk, ha elolvassuk a Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közösségének sajtóanyagát januári TEDx-es akciónkról.

Az ördög persze a részletekben lakik, és hát mivel kezemben van Tasi István korábbi levele (amiről már röviden írtam), azt kell mondjam, hogy a krisnás barátaink háza táján valaki nem bontja ki az igazság minden részletét.

Elolvasom »

Na, ehhez szólj hozzá (38)