BioBulvár bejegyzései

2007. augusztus 11., szombat

 

Turkánai fiúk, lányok

 dolphin | 15:44 | BioBulvár Humán Evolúció Fosszíliák

Ha hinni lehetne az Index és FN.hu cikkeinek, a napokban a paleoantropológia tudománya kisebb földrengésen ment keresztül (az említett orgánumok részleges mentségére felhozható, hogy a BBC és a Science hírrovata is hasonló hangvételben tálalta a dolgot).

S hogy mi az oka ennek a, látszólag már-már "paradigmaváltásnak"? Egy, a Nature lapjain megjelent cikk, amelyben Leakey- dinasztia legfiatalabb tagja, a legendás Louis Leakey unokája, Louise Leakey arról számol be, hogy a Turkána- tó szomszédságában található ilereti lelőhelyen, azonos korú rétegekben Homo erectus és Homo habilis maradványokra bukkantak.

Ez a felfedezés természetesen cáfolja az olyan elméleteket, amelyek az ember megjelenését egy lineáris skálán képzelik el, ahol az Australopithecusokat fokozatosan felváltotta a H. habilis, utóbbit a H. erectus, s azt végül a modern ember. A gond csak annyi, hogy ezek az elméletek már rég nem részei a mainstream gondolkozásnak. Ahogy a hír kapcsán John Hawks is megjegyezte: "this idea of contemporaneity of H. habilis and H. erectus is neither interesting nor new". Olyannyira nem újdonság, hogy már 2005-ben is populáris ismeretterjesztő könyvek ábraanyagában szerepelt (lásd a mellékelt illusztrációt, amely Carl Zimmer "Smithonian Intimate Guide to Human Origins" könyvében található).

A Homo génusz fejlődése semmiképpen sem létrához hasonlítható, sokkal inkább egy ágas-bogas bokorhoz, ami azt tükrözi, hogy pár millió éve símán több különböző hominid faj rótta a világot, egymás kortársaként. Így volt ezzel a H. habilis (pontosabban annak kései képviselői) és a H. erectus is, akik Afrikában hosszú ideig éltek egymás szomszédságában - ezért feltételezhető, hogy nem teljesen azonos életteret töltöttek be, különben az egyik viszonylag gyorsan kiszorította volna a másikat (mint ahogy feltételezhetően valami ilyesmi történt a neandervölgyi - és cro-magnoni ember viszonylatában).

Ugyanakkor a felfedezés ellenére az továbbra sem dönthető el, hogy a H. erectus a H. habilis egy lokális, elszigetelt populációjából alakult ki, vagy "csak" közös őse volt a két csoportnak (teljesen őszintén, nekem mint félig laikusnak, az előbbi tűnik valószínűbbnek, addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy a H. erectus lényegesen hamarabb alakult ki, mint ahogy ma hisszük).

Ami azonban kétségkívül újdonság, az a H. erectus koponya mérete: ez ui. lényegesen kisebb mint az eddig fellelt koponyák. Lehetne persze egy erectus-kamasz maradványa, ami leegyszerűsítené a magyarázatot, de a koponyavarratok tanúsága szerint nem az volt, hanem egy kifejlett felnőtt. Márpedig ez akár azt is jelentheti, hogy akárcsak a ma élő gorillák esetében (és tőlünk, emberektől eltérően), a Homo erectusnál erőteljes nemi kétalakúság volt megfigyelhető, tagbaszakadt hímekkel és törékeny(ebb) nőstényekkel. Persze, csak akkor, ha a koponya darab valóban egy nősténytől származik, amit sajnos nem lehet biztosan tudni, mert pont azok a részei, amelyek alapján ez megmondható lenne, hiányoznak.

Spoor F, Leakey MG, Gathogo PN, Brown FH, Antón SC, McDougall I, Kiarie C, Manthi FK, Leakey, LN (2007) Implications of new early Homo fossils from Ileret, east of Lake Turkana, Kenya. Nature 448: 688-691.

Na, ehhez szólj hozzá (0)

2007. május 19., szombat

 

Breaking news from the UK

 kineto | 7:51 | BioBulvár
Gyorshir: engedelyezte a kormany a hibrid ember-allat embriok letrehozasat. Ez kb annyit jelent, hogy kutatasi cellal lehet nem-human orokito anyagot human sejtekbe juttatni. Hosszu para volt a szokasos 'tarsadalmi-moralis' hiszteriaval, pedig a virusok ezt mar evmilliok ota csinaljak. Dolphin majd kifejti nektek (es nekem) okosan mit is jelent ez ;) Addig is tovabbi olvasnivalok: BBC; New Scientist blog ; azert megsincs kolbaszbol a kerites

Na, ehhez szólj hozzá (0)

2007. február 11., vasárnap

 

Szemük láttára

 dolphin | 15:49 | BioBulvár

Itt van ez a kis Index cikk, aszonnya: "Az akciójátékok javítják a látást". Fair enough, hiszen a nagyobb tudományos portálok is hasonló címmel futatták a kutatást: "Action computer games can sharpen eyesight" (na ja, hiszen bevallottan onnan lett másolva a cikk ;-)).

A gond, mind a magyar, mind az angol verzióban ezután kezdődik, ugyanis a látást elkezdik keverni a szemmel. "A jó szem titka a rendszeres akciójátékozás", folytatódik a cikk, ami már erősen kétséges, hogy igaz-e - nagy valószínűséggel egyébként nem, és hogy objektív legyek, a cikk végén az indexesek maguk is tesznek erre egy utalást.

Ugyanis a szemünk, bár érzékeli a fényt, azt elektomos impulzusok formájában azonnal továbbítja (a jobb oldali látótérből érkező infót a bal agyféltekébe és vice versa), nem nagyon bíbelődik a feldolgozásával. Ez már az agy egyes specializált területeinek a feladata, pl. az ún. látókéregé (visual cortex), ahol aztán megszületik meg a látásérzet is. Ez az a terület, ami a szóbanforgó kísérletben valszleg "fejlődést" mutatott a bejövő vizuális információ-dömping hatása alatt (bár meg kell jegyezzem, hogy ez itt személyes intuíció, mert az eredeti cikk még nem elérhető), hiszen plaszticitása már korábbról is ismert.

A látókéreg sok emlősfaj újszülöttjeiben még nincs teljesen kifejlődve (a klasszikus kísérleti állat e területen a macska) és pont a kezdeti hetekben bejövő vizuális információk hozzák létre azokat az idegi kapcsolatokat, amelyek révén később értelmezni tudjuk azt, amit érzékelünk, magyarán nem csak nézünk, de látunk is. Ez a folyamat az oka annak is, hogy a kisbabák, bár szemüknek nincs szervi baja, a születés után csak néhány héttel kezdik el látva érzékelni a környező valóságot.

A szemre visszakanyarodva, még azt kell emlékezetben tartsuk, hogy a legakciódúsabb játék is egy fix távolságra játszódik a szemünktől, vagyis a szemmozgatásban illetve a fókuszálásban szerepet játszó szemizmok szinte egyáltalán nem "tornáznak". Ezt meg csak tetézi a folyamatos sugárzás (ami a legalacsonyabban sugárzó képernyők esetében sem nulla); szóval az akciójátékokban keresni a jó szem titkát több mint naivságnak tűnik számomra.

(Az illusztráció Steven Lehar munkáját dícséri.)


Na, ehhez szólj hozzá (2)

2007. február 1., csütörtök

 

Líbia & evolúció

 dolphin | 16:16 | BioBulvár

Van ebben az egész hírben valami bicskanyitogatóan pofátlan:

"A hvg.hu információi szerint Líbia budapesti nagykövetségeinek munkatársai a napokban bízták meg újságírók toborzásával Bolek Zoltánt, a Magyar Iszlám Közösség elnökét. Úgy tudjuk, Tripoli azt szeretné, ha a halálraítélt bolgár ápolónők ügyében a sajtó munkatársai a líbiai hatóságok bizonyítékait is megismerné [...] Információink szerint a magyar újságírók kiutazásának költségeit az észak-afrikai ország állná. Az újságírók egyebek mellett betekinthetnének a nyomozati anyagokba, beszélhetnének az AIDS-ben elhunyt gyermekek hozzátartozóival és megtekinthetnék az ominózus kórtermeket is – ígérték Boleknek a nagykövetség munkatársai." (hvg.hu)

Tripoliban tovább megy az eltusolás, a bűnbak keresés. Vajon milyen bizonyítékot akarnak bemutatni? Mert hacsak arra vonatkozóan nem leltek valamit, hogy a HIV és HCV molekuláris evolúciója teljesen más dimenziókban működik Bengázban, mint a világon máshol, akkor nem nagyon van miről beszélni... Ui. hiába érte hatalmas tragédia a háromszáz gyerek családját és hiába hiszik el szüleik a tripolii hivatalos magyarákodó frázisokat, az nem változtat a tényen, hogy a bolgár ápolónőknek és a palesztin orvosnak nincs köze a fertőzésekhez. Az pedig különösen undorító, hogy a behergelt kisembereken keresztül akarják a világ szimpátiáját elnyerni.

Mindenesetre kíváncsi leszek a beszámolókra, ha összejön az út... 


Na, ehhez szólj hozzá (1)

2007. január 23., kedd

 

Microraptor

 dolphin | 12:52 | BioBulvár Evolúció Fosszíliák

A repülés, talán azért mert az általunk kevésbé meghódított térben való szabad mozgást kínál, mindig is lenyűgözte az embereket. Épp ezért mindig nagy érdeklődés övezi az olyan fosszíliákat, amelyekből megérthetjük, hogy miképpen alakultak ki azok az állatok, amelyek sikeresen elsajátították ezt a kunsztot, legyen szó rovarokról, denevérekről, pteroszauszruszokról, vagy éppen a madarakról.

Utóbbiak esetében ráadásul a hüllőszerű, dinoszaurusz-rokonoktól való származás még érdekesebbé tette a sztorit, így aztán az átmeneti alakok (legyenek azok bármennyire is evolúciós vakvágányak), a.k.a. "tollas dínók" mindig bízhatnak a populáris média érdeklődésében is (hogy ez mennyire is jó, vagy nem jó dolog, azt lásd majd később).

Most éppen az egyik legkisebb ilyen "tollas dínó", a tyúknagyságú Microraptor gui nevű dromaeoszaurusz került a címlapokra, egy, a PNAS-ben megjelenő cikk kapcsán.

A M. gui különlegessége, hogy nemcsak a szárnyán, azaz a mellső végtagján vannak jól fejlett, repüléshez alkalmazkodott tollak (erre a tollak aszimmetrikus alakjából lehet következtetni), hanem a lábaikon is. Éppen ezért, a fosszíliát eredetileg leíró kínai csoport azt vetette fel, hogy az állat kétfedeles repülőgépekhez hasonlóan vitorlázott a korabeli erdők fáinak ágai között, a lábait a szárnyai alatt/mögött oldalra kitartva.

Logikusnak, hangzik, de van egy anatómiai probléma ezzel a magyarázattal: a M. gui csípőcsontja nem tesz lehetővé ilyan különleges mozgást, ráadásul, a lábain levő tollak aerodinamikája sem lett volna optimális ebben a helyzetben. Épp ezért a Texas Tech egyik paleontológusa, Sankar Chattarjee és egy nyugdíjas ottawai repülőmérnök, Jack Templin, alternatív magyarázattal álltak elő.

Eszerint a M. gui nem oldalra tartotta ki a lábait, hanem inkább maga elé, ahhoz hasonlóan, ahogy a ragadozómadarak ma is rárepülnek a prédájukra (H). A lábon levő tollak így is egy (oldalra kiálló) második "fedelet" alkotnának (J) és a tollak is optimális irányban helyezkednének el, minimalizálva a lábak körül kialakuló légörvényeket. Ez a fajta testtartás továbbra is csak vitorlázórepülést tenne lehetővé, de azt meglehetősen hatékonyan - 40 méteres távolság is simán belefért egy-egy légi helyváltoztatásba.

Eddig a hír, ami meglehetősen egyszerű és logikus, de az Index-en mégis sikerül a jereváni rádió kreativitásával bemutatni. Valahogy így:

"A Mikroraptor gui (sic!) 125 millió évvel ezelőtt élt, az első repülő gerincesek egyike. Az eddigi vizsgálatok úgy vélték, a faj egyedeinek a szitakötőkhöz hasonlóan két pár szárnya volt, melyeket az állat tandem mozgással irányított. [...] A texasi Sankar Chatterjee és R. Jack Templin szerint valójában nem duplikált végtagokról van szó. Az állat hosszú, repülőtollakkal felszerelt lábát terjesztette szét szárnyként, mely a test alatt, a kétfedelű gépek rendszeréhez hasonlóan helyezkedett el."

Namost lehet, hogy tévedek (és abban az esetben bizton számítok primavis kartács vitriolos kritikájára), de szerintem ezt a tandem repülés dolgot soha senki nem propagálta (sem a fosszíliát leíró eredeti cikkben, se ebben az újban nem leltem ilyen utalást). Másrészt pedig Chattarjeék éppen, hogy a "szétterjesztett-láb" nézetet igyekeznek cáfolni.

(Az első kép Boban Filipovic honlapjáról származik.) 

Xu, X., Zhou, Z., Wang, X., Kuang, X., Zhang, F., Du, X. (2003) Four-winged dinosaurs from China. Nature 421: 335-340.
Chattarjee, S., Templin, RJ. (2007) Biplane wing planform and flight performance of the feathered dinosaur Microraptor gui. PNAS doi: 10.1073/pnas.0609975104

Na, ehhez szólj hozzá (5)

2006. november 23., csütörtök

 

Kutya-macska barátság

 dolphin | 17:30 | BioBulvár Öröklődés

Szerenték mindenkit kiábrándítani, aki esetleg komolyan vette az elmúlt napok bulvár szenzációját, a kutya kölyköket ellő cicusról. Természetesen a kiskutyák, mint azt a kromoszóma tesztek is bizonyítják, 100%-ban ebek (nem is volt ez szerintem kétséges egy pillanatig sem).











Na, ehhez szólj hozzá (1)

2006. november 8., szerda

 

A minotaurusz mítosza

 dolphin | 15:17 | BioBulvár Biotech

Hamár a zindex ilyen szépen belecsapott a lecsóba, akkor lássuk csak miről is szól pontosan az elmúlt napok egyik legfontosabb biotechnológiai jellegű híre.

A King's College és a Newcastle-i Egyetem kutatói új humán őssejtvonalakat szeretnének létrehozni, ami manapság nem igazán egyszerű folyamat, mert ilyen-vagy-olyan módon ez egy pársejtes (humán) embrió felhasználásával érhető csak el. Különösen bonyolult az etikai sövényzet, ha arról van szó, hogy különböző öregkori betegségeket próbálnának gyógyítani a beteg genetikai állományával megegyező őssejtekkel, hiszen ehhez szükség van egy petesejtre, amelynek eltávolítják a sejtmagját és helyette a beteg valamelyik felnőtt sejtjének sejtmagját ültetik be. Az így kapott hibrid petesejtet (amelynek sejtmagja a betegtől származik, de a mitokondriumaiban levő DNS a petesejt-donortól) ezután osztódásra noszogatják, majd néhány osztódás után a sejtekből embrionális őssejtvonalakat tenyésztenek ki. Ezek multipotens sejtvonalak, azaz megfelelő molekuláris koktélokkal a legkülönbözőbb sejtek létrehozására vehetők rá: idegsejttől inzulint termelő hasnyálmirigy-sejtekig.

A fenti eljárással az egyik nagy gond, hogy a petesejteket csak egy bonyolult és egyáltalán nem veszélytelen procedúra keretén belül lehet izolálni a donorokból, és ennek megfelelően elég kevés petesejt áll rendelkezésre ilyen célú kutatásokra. Ezt megkerülendő a kutatók egy alternatív megoldást ajánlottak: emberi petesejtek helyett marha petesejteket használnának. Az eljárás egyébként tök ua. lenne. (Azaz még véletlenül jöhetne létre egy minotaurusz, hiszen a zigóta teljes genetikai fejlődési programja megegyezne a sejtmag donoréval.)

Nagy Britanniában az ilyen eljárásokat egy különleges hatóság kell engedélyezze és persze még kérdéses, hogy ez esetben mit mondanak majd. Néhány befolyásos ellenző az "emberi méltóságot" félti egy ilyen eljárástól, szóval annak ellenére, hogy akár komoly haszonnal is kecsegtethet a kutatás, koránt sem lefutott még, hogy lesz valami a dologból.

Végül pedig egy kortynyit elméláznék az említett Index cikk címe, képanyaga és bevezetője között.

Mert az rendben van, hogy a cikk többi része elfogadhatóan van megírva (tegyük hozzá, leginkább azért mert szinte egy az egyben lefordították a BBC-ről). De a szándékosan bombasztikus cím és kezdő sor (egyébként komolyan lehetne vitatkozni, mit is értett a szerző a "gének összeeresztése" alatt...) egy nagyon szomorú szerkesztési gyakorlatról árulkodik: olyanról, ahol nem a cikkek minősége a legfontosabb, hanem a kattintások száma. Ha sokan rákattintanak a cikkre (amire jó az esély ha "ember-tehén szörnyről" írok és szép minotauruszos képpel illusztrálom), akkor a főszerkesztő bácsi elégedett lesz és talán még prémiumot ad. Nem vitatom, hogy portálok esetében nehéz másban mérni, mint elérések számában, de van egy pont ahol minden újságíró el kell(ene) gondolkozzon, hogy mennyit ér meg az a százzal több elérés....

update: Most nézem, hogy a hvg.hu sem jobb, sőt:

"A Newcastle University és a londoni Kings College kutatói három évre szóló engedélyért folyamodtak, amely lehetővé teszi számukra emberi és szarvasmarha DNS (sic!) fúziójából származó embriók létrehozását."

Aki ezt leírta, azt azonnal el kellene tiltani a biológiai témájú cikkek írásától. A szerkesztőt meg gyorsan lecserélni...


Na, ehhez szólj hozzá (1)

2006. október 4., szerda

 

Orvosi Nobel díj - 2006

 dolphin | 12:43 | BioBulvár

Felszállt a füst: az idei orvosi Nobel díjat a svéd akadémia Andrew Z. Fire -nak és Craig C. Mello-nak adta, az RNS-interferencia (RNAi) felfedezéséért.

És, hogy azmegmiafene, egy korábbi postból:

"Az RNS-interferencia (RNAi) [...] egy pár éve felfedezett jelenség, egy univerzális szabályozó mechanizmus, amely azon alapul, hogy egy bizonyos protein (Dicer) felismeri a kettős szálú RNS spirált és azt lebontva egy önkatalizáló folyamatot indít el. Ugyanis a duplex lebontásával keletkező kis kétszálú RNS darabok (siRNA) egy másik fehérjéhez (Slicer) kapcsolódva egyszálúvá alakulnak, egy RNAi silencing complex-t (RISC) hozva létre. A RISC képes felismerni a kis RNS darabbal komplementer mRNS molekulákat és azokhoz kötődve katalizálni lebontásukat. Ráadásul ez az epigenetikus változás bizonyítottan öröklődő."

Update:

A kémiai Nobel díjat pedig (lassan szinte hagyományos módon) biokémiai kutatás kapta: Roger Kornberg az eukarióta transzkripciós apparátus molekuláris leírásáért. (Konyhanyelvebben: milyen fehérjék és miképpen kapcsolódnak ahhoz, hogy az eukariótákban egy-egy gén átíródjon.)

(Érdekesség-csemege: Kornbergnek már az apja is Nobel díjat nyert 1959-ben a DNS és az RNS szintézis megvalósításáért. Nem is tudom, hogy a Curie családon kívül van-e más példa ilyen "díjhalmozásra". :-))


Na, ehhez szólj hozzá (2)

2006. augusztus 21., hétfő

 

Állati elmék

 dolphin | 16:20 | BioBulvár

Nem mehetek el amellett szónélkül, ha a világ második legokosabb élőlényét gyalázzák ;-), már csak azért sem, mert a szóbanforgó cikk számomra eléggé légből kapottnak tűnik.

A gerincesek intelligenciáját általában az agy/test súlyaránya (illetve az agykéreg felületét növelő barázdák) alapján szokták ábrázolni, főleg azért mert úgy tűnik, hogy létezik egy laza egyenes összefüggés ezek között. Egy másik módszer (emlősök esetén) az encefalizációs koeficiens (EQ) számítása, amely az átlagos emlős mérethez viszonyítja a vizsgált állat agyát. Na most, ezeken a skálákon, a bálnák, bár abszolút értékben hatalmas agyuk van, egyáltalán nincsenek előkellő helyen, mert a testükhez mérten agyuk kifejezetten kicsi (bár érdemes megjegyezni, hogy nagyon nagy- ill. nagyon kisméretű állatok esetén az összefüggés elég megbízhatatlanná válik), viszont a delfinek valóban kedvezően hasonulnak az emberekhez (lásd itt is). Igazából az ismert adatok fényében ez nem túl meglepő, hiszen azért a delfinek képesek megtanulni kommunikálni az emberekkel, bonyolult szociális hálót fejlesztenek ki, vidáman tájékozódnak echolokációval a legsötétebb vizekben is, sok jel szerint felismerik önmagukat a tükörben - mindez számomra meglehetősen "kifinomult viselkedésnek" tűnik, nem tudom mi kellene még ahhoz, hogy Manger professzor mércéjét is megüssék...


Na, ehhez szólj hozzá (17)

2006. július 13., csütörtök

 

A mélység titka - 2.

 dolphin | 14:22 | BioBulvár

Fotóínyenceknek: BP Kongsberg Underwater Image Competition 2006.


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2006. június 28., szerda

 

RIP Harriet

 dolphin | 22:09 | BioBulvár

Harriet, az Ausztráliában napokban elhunyt galapagosi teknős a világ legöregebb gerinces élőlénye volt. A maga szolid 176 évével, egymaga "átarolta" a modern biológia történetét Darwintól napjainkig. Származása mindig is vita tárgya volt: sokak szerint az egyike azoknak a teknősöknek akiket az ifjú Darwin magával vitt Angliába világkörüli útjáról. Mások szerint ez kizárt, mert egy olyan szigetről származik, ahol Darwin maga sosem járt. Bárhogy is volt, nyugodjon békében.


Na, ehhez szólj hozzá (3)

2006. január 28., szombat

 

Influenza-para - 4

 dolphin | 4:06 | BioBulvár Mikrobiológia

A médiában jókora hírverést kapott tegnap egy új influenzás cikk, amely a Science elektronikus előpublikációi között jelent meg. Az MTI tudósítása (amit aztán mindenki átvett) külön is megér egy misét, de előbb lássuk csak miről is van szó.

A memphisi kutatócsoport 169 db. madárinfluenza genomot szekvenálva végig arra a felismerésre jutott, hogy az eddig különösen sok figyelmet kapott hemagglutinin (H) és neuraminidáz (N) felszíni fehérjék mellett (amelyekről a különböző infulenza törzsek a nevüket is kapják - HxNy) a maradék nyolc influenza fehérje egyike, az NS1 is kiemelten ludas lehet a vírus virulenciájának fokozásában. Ez a fehérje a sejteken belül az immunválasz fékézésével segíti a vírus terjedését, és a humán és szárnyas vírusok szekvenciája néhány jellegzetes ponton különbözik. Ezek a különbségek fontosak lehetnek a virulencia szempontjából, ugyanis az influenza letális variánsait vizsgálgatva, elég egyértelműnek tűnik, hogy az ember számára veszélyesebb törzsekben a madárinfluenzára jellemző szekvencia tűnik fel. (Bár a korreláció valós, mint arra néhányan figyelmeztetnek, ez még nem 100%-os bizonyíték. Utóbbihoz be kell bizonyítani sejtkultúrákban vagy egerekben a virulencia csökkenését, ha az adott fehérjét megváltoztatják.)

Na most, ez egy viszonylag egyszerű eredmény, de az MTI "szakértői" sajnos ezt sem voltak képesek értelmezni (sőt, nyomukban a hvg.hu, a FigyelőNet, az InfóRádió és még ki tudja ki mindenki sem...), ezért a magyar médiát az a hír járta be, hogy:

"Mint a csoport megállapította, valamennyi madárinfluenza-vírusban megtalálható a fenti gén, amely viszont hiányzik (sic!!) a szokásos szezonális influenzát okozó emberi vírusokból."
Azaz, a hír magyar szerkesztőjének fogalma sincs a gén és az allélikus variáció fogalma között, ráadásul azt is hamisan terjesztik, hogy ez "gyilkos gén". A pandémikus influenzához egy adott gén-kombináció kell és akkor az valóban "gyilkos" lehet. De az NS1 semmivel sem "gyilkosabb" mint a H5 vagy az N1 fehérjék. Emellett csak hab a tortán, hogy a úgy van beállítva, mintha most jöttek volna csak rá, hogy a spanyolnátha is madárinfluenza eredtű volt, közben egyáltalán nem. Szóval már megint azon kapom magam, hogy félhangosan azon töprengek, hogy az ilyen "hírszerkesztők" pontosan miért is kapják a fizetésüket ... ?

Obenauer J.C., et al. (2006) Large-Scale Sequence Analysis of Avian Influenza Isolates. Science 10.1126 /science.1121586.

Na, ehhez szólj hozzá (0)

2006. január 24., kedd

 

Ki gondolta volna...

 dolphin | 3:45 | BioBulvár Humán Viselkedés

Egy kicsit mindig irigykedik az ember amikor másoknak sikerül feltalálni a spanyolviaszt: pontosabban publikálni a spanyolviasz feltalálását.
Két ilyen hírről is lehet olvasni a Nature honlapján: egyrészt egy angol csoport kimutatta, hogy a másnaposság valóban rontja a teljesítőképességet (bár a memóriát nem zavarja, de csökkenti a koncentrálási képességet és növeli a reakció időt), másrészt egy amerikai társaság arról publikált két cikket is, hogy a nők jobban kedvelik a humoros férfiakat, míg utóbbiakat a humorjukat értékelő hölgyekhez vonzódnak. Gondolom senki sem kapkod egyik hír hallatán sem levegő után ;-)). Az érdekes az, hogy egyik esetben sem tudjuk, hogy pontosan (biológiailag) miért is van ez így. A másodikra legalább van egy tipp: a jó humor egy aktív, egészséges agyra utal, ami takaros és jól működő génkészletet jelezhet (legalább is Geoffrey Miller szerint).

Annyiból azért beírom mindkét társaságnak a pontot, hogy volt türelmük végignyálazni a (mindkét témában valószínűleg tetemes) irodalmat, hogy meggyőződjenek arról, hogy a szóbanforgó megfigyeléseket még senki nem publikálta tudományos folyóiratban... :-)


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2005. december 20., kedd

 

Kis hvg.hu kritika

 dolphin | 6:01 | BioBulvár

Nahát igen, sajnos az MTI ill. a ráhivatkozó hvg.hu sem arról lesz híres, hogy a tudományos irományaik pontosságát gondosan ellenőrizzék, neagyisten, a tudományos szerkesztő elolvassa a szóbanforgó cikkeket, s ne csak unottan és szórakozottan másolgasson valami külföldi hírportál anyagából. (Csak tudnám, akkor vajon miért fizetik...?!?)
Szóval mint az igazából kiszámítható volt, örömmel lovagolták meg Ők is az előzőleg már kritizált "ezagénabőrszíngén" mániát, de ez még jelen esetben a kisebbik baj. A nagyobb ez itt:

"A genetikusok rákkísérleteket folytattak halakon, amikor felfedezték a kérdéses gént."
Mondjunk bombasztikusat, nem baj ha nem is igaz. Mint előző hozzászólásból is kitűnik erről szó sem volt. Egyszerűen egy hal pigmentáció mutánst vizsgáltak. Annyiban jött ide a melanóma, hogy valamelyik híradónak nyilatkozva Keith Cheng utalást tett arra, hogy egyszer majd akár ezzel is kapcsolatba hozható lesz a felfedezett gén.
Emellett valóban eltörpül, hogy Cheng-et "a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának rákszakértője"-ként aposztrófálják. Ezzel az a gondom, hogy a "Pennsylvaniai Egyetem" semmitmondó és félrevezető lehet. Pennsylvániában két nagy egyetem van (illetve van több is, de azok neve szempontjából a hír nem lenne félrevezető), az egyik az Ivy League-hez tartozó University of Pennsylvania (UPenn vagy Penn), amelyik egy Philadelphiában található magánegyetem, a másik pedig a Penn State, amely egy állami intézmény, több campusszal Pennsylvania szerte (ahol Cheng dolgozik, az a csokigyáráról híres Hershey-ben található). (Egyébként pont amiatt, hogy külföldiek gyakran keverik a két egyetemet, a UPennen gyakran lehet látni embereket "NOT Penn State" feliratú polóban.)


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2005. december 18., vasárnap

 

Lapszemle vagy mi

 dolphin | 7:05 | BioBulvár Áltudományok

A Népszabadság "Hétvége" mellékletében két cikk is foglalkozik az amerikai ID mozgalom helyzetével ("Elmossa a vízözön a tudományt?" ill. "Akcióban a neokreo"). Kritikus leszek/vagyok, szóval a két cikk (főleg a második) egész tűrhető a laikus olvasó szempontjából, de az előbbinek az első, míg utóbbinak az utolsó bekezdésében van egy-egy hiba. Először is:

"A "tudományos teremtéstant" hiába ítélik el a tudomány, sőt a vallás képviselői is, megint nagy a veszély, hogy bekerül a tantervekbe."
Itt az a gond, hogy a "tudományos teremtéstant" (aka. "scientific creationism") már nem tehetik be a tantervebe, mert annak tanítását alkotmányellenesnek ítélte a Legfelső Bíróság (Edwards vs. Aguillard, 1987). Az megint más kérdés, hogy az ID tartalmilag lényegében ugyanaz, mint a "tudományos kreacionizmus", de nem kell fölösleges támadási felületet adni.

A Horváth Gábor cikket  jobbnak érzem, jól indít Patt Robertson demagóg szövegének abszurditását hangsúlyozva, és még a Wedge- (Ék) dokumentumról is esik szó, ami plusszpont ;-)) Azonban legvégül akad egy logikai gikszer:

"Ebből a szempontból is kulcskérdés, hogy a neokreo segítségével sikerül-e a XXI. században életben tartani minden vallás alaptételét: a világot Isten teremtette."
Az, hogy a világot/univerzumot Isten teremtette-e vagy sem valamilyen szinten egy eldöntheteten filozófiai kérdés marad talán örökre. DE: a doveri per és az egész kreacionista-evolucionista vita nem erről szól, hanem arról, hogy működik-e az evolúció, megmagyarázható-e vele az élővilág sokszínűsége. Ez pedig már nem egy filozófiai kérdés már, hanem igencsak tudományos. A válasz pedig, természetesen: Igen, miazhogy.

Ha pedig már így belejöttem a kritizálásba, akkor essen még szó az origo cikkéről ("A beperelt darwinizmus"), még pontosabban a hozzákapcsolódó szavazásról. Ugyan az állás elég dinamikus és pl. 1700 és 2300 szavazat között sokat változott, az jól látható, hogy többen gondolják úgy, hogy az evolúcióelmélet mellet az ID-t netán oktatni kellene. Természetesen a minta ki tudja, hogy mennyire reprezentatív, de most gondoljuk, hogy az említett szempontból az. A helyzet nem ad sok okot vidámságra sőt, azok számára kellene ébresztőként szolgáljon, akik azt gondolják, hogy ez egy obskurus amerikai probléma, ami nem érinti Magyarországot. Itt lenne az ideje felvenni a kesztyűt és feleletet adni az ezotéria évek óta tartó térnyerésével szemben. Amikor utoljára végigjártam számos budapesti könyvesboltot, igazán színvonalas tudományos ismeretterjesztést alig-alig lehetett látni, míg ezotérikával több polcsor volt megtöltve. Szóval asszem nem kell nostradamusi tehetség megjósolni azt, hogy az áltudományok elfogadottsága terjedőben van (és igaz, hogy a Mindentudás Egyeteme igen jó szolgálatot ethetne ennek az ellensúlyozására, de így nem nagyon fog menni, sőt csak a kamutudósok malmára hajtják a vizet). Pedig szerencsére létezne más nyelveken nagy mennyiségű igen színvonalas tudományos ismeretterjesztő irodalom, de a kiadók vagy nem merik felvállalni a fordításukat, vagy egyszerűen nem kifizetődő számukra, s egyik sem egy túl bíztató dolog...
Természetesen a szavazás (jelen) állása nem feltétlenül jelenti, hogy 30%+ a kreacionisták aránya: ebben a formában nehéz eldönteni, hogy a válaszolók úgy gondolták-e, hogy az ID-t biológia órán kell-e tanítani (mert pl. filozófia-, vagy vallásórán nyilván lehetne), s ha igen azt nem csak valamilyen felfokozott és félreértelmezett liberalizmusból mondták ("adjunk egyenlő esélyt mindennek"), mert nem ismerik a tudományos módszer definícióját. Szvsz időszerű lenne, hogy az MTA komolyan el kezdjen foglalkozni ezzel a dologgal: jobb lenne minnél hamarabb felmérni, hogy hol is tart a tudománytalanság szeretete ma, már ha még valaki komolyan veszi a "tudás alapú társadalom" építését....


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2005. december 9., péntek

 

Borneói idegen

 dolphin | 6:10 | BioBulvár

Néhány napja jelent meg a hír, hogy Borneón egy új emlősfajt fedeztek fel. Ez természetesen önmagában is érdekes (hiszen nem valószínű, hogy tucatnyinál lényegesen több, még mindig ismeretlen emlős mászkálna a Föld felszínén, sőt), de több újság (és a WWF sajtóközleményének alcíme is) is készpénzként kezelte, hogy egy új ragadozófajról van szó. Öszintén szólva nem bírtam rájönni, hogy miért, hiszen csak néhány, nem túl nagy felbontású kép áll rendelkezésünkre, ott is kitakarja éjszakai ismeretlen fizimiskáját egy nagy levél. Azért a WWF közlemény szövege már egy kicsit óvatosabban fogalmaz, és azt írja, hogy a vélemények megoszlanak, hogy egy új lemurfajról, vagy egy új ragadozóról van szó. Én, őszintén egyelőre az előbbit valószínübbnek tartom (ami persze nem sokat jelent, mert nem kenyerem a rendszertan ;-)), bár kétségteen, hogy eddig lemurokat csak Madagaszkáron és környékén találtak.


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2005. november 30., szerda

 

Face/Off

 dolphin | 19:58 | BioBulvár
Nem, nem a filmre gondolok. Ez most a "real thing". Igaz nincs benne Travolta és Cage, de ez nem von le semmit a hír értékéből. Pár hete már volt egy cikk a BBC News-on, hogy sebészek elvileg lehetségesnek tartják az arctranszplantációt, de ki gondolta volna, hogy ilyen hamar meg is csinálják. Egy kutyatámadás miatt eltorzított arcú hölgy kapta a transzplantátumot (a donor egy agyhalott hölgy(?)) Franciaországban. A film annyiban nem igaz, hogy mivel a koponyák alakja is különböző, az új arc nem fog a donorra sem hasonlítani. De azért kemény lehet: reggel felkelsz és valaki más néz rád a tükörből... Nem véletlen, hogy hangsúlyozzák a dolog etikai, pszichológiai vonzatait....

Na, ehhez szólj hozzá (0)

2005. november 23., szerda

 

Élet a bozótban

 dolphin | 17:19 | BioBulvár
A BBC News honlapján találtam néhány képet a napokban induló új David Attenborough sorozatról ("Life in the undergrowth") és ezek alapján gugliztam el a sorozat honlapjáig. Nem tűnik rossznak, az héccencség ... :-)

Na, ehhez szólj hozzá (0)

2005. november 11., péntek

 

A nagy "biotech-fegyver" para...

 dolphin | 3:51 | BioBulvár

Az aktuális Népszabadságban a Tudományos Világfórumon részt vevő Lax Péterrel készített interjút és a Hargittai István előadásáról írt beszámolót olvasgatva egyszer csak megakad a szemem:

"Ma a tudós felelőssége abban nyilvánul meg, hogy a biotechnológia nemcsak fantasztikus erejű fegyverek megalkotását teszi lehetővé, amelyektől máris félnünk kell, hanem amelyekre már ma gondolni kell, holott ezek az eszközök még nem is léteznek. Nem biológiai és nem vegyi fegyverekről beszélek, hanem kifejezetten biotechnológiai fegyverekről, amelyek képesek megváltoztatni génállományunkat, embereket szolgává, rabszolgává "butítani", vagy átalakítani tulajdonságaikat, szaporodási, tanulási képességeiket, tehát egy rettenetes veszéllyel nézünk szembe és ha ezzel nem foglalkozunk, akkor készületlenül érhet minket - hangsúlyozta a professzor."
Minden tiszteletem Hargittai Istváné és az idézett résztől eltekintve számomra az egész nyilatkozata nagyon szimpatikus, de itt ezzel együtt a legvisszafogottabb amit mondani tudok, hogy (amennyiben valóban ezt mondta, lásd később) túl sok sci-fit olvasott.

Ugyanis egy ilyen "biotech-fegyver" mai ismereteink szerint teljesen utópisztikus. Igaz, valóban rendelkezésünkre áll az emberi genom (durva) szekvenciája és halad az emberek közti variációt feltérképező HapMap project is, felvetve a hosszú távon talán reális veszélyt, hogy egyes csoportokra jobban ható biológiai fegyvert fejleszthet ki valaki (mint ahogy ma is ismertek olyan gyógyszerek, amelyek egyes népcsoportok esetében hatásosabbak). DE: ahhoz, hogy a genomot megváltoztathassa ez a "fegyver" retrovírus alapú kellene legyen. Ezzel az a gond, hogy egyrészt cseppfertőzéssel terjedő retrovírust tudtommal (szerencsére) nem ismer a tudományt, másrészt pedig ez a virális "fegyer" igencsak kétélű lenne. Kétélű, mert annyira azért az egyes népcsoportok nem különböznek egymástól, hogy a vírus molekuláris evolúciója ne tudná áthidalni ezt a távolságot. Így könnyen lehet (sőt, szerintem igencsak valószínű), hogy akárcsak néhány nap/hét múlva egy ilyen vírus már nemcsak a célzott csoportot tizedelné, hanem szinte minden mást is. Emellett hab a tortán, hogy Hargittai kifejezetten komplex tulajdonságokat említ (tanulás, intelligencia, szaporodás), amelyeket nem egy magányos gén szabályoz, hanem általában számos génből álló összetett szabályozó rendszerek (melyeket nem is értünk teljesen). Azaz igen valószínűtlen, hogy találnánk egyetlen olyan gént amely befolyásolásával olyan mértékű viselkedésbeli változást lehetne elérni, mint amire az idézet utal.

Ui: Mivel Jula személyében beépített informátorunk is van a happeningen, az Ő beszámolója alapján pontosítanom kell. Az inkriminált idézet minden valószínűség szerint nem hangzott el, egyszerűen a Népszabi tudósítója engedte szabadjára a fantáziáját, kiszínezve amit hallott. Csak reménykedni tudok, hogy az illető személye nem egyezik meg a lap ismeretterjesztő cikkeiért felelős szerkesztőjével.... :-/


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2005. november 1., kedd

 

Index-rendszertan

 dolphin | 5:14 | BioBulvár


Erre a kis gyöngyszemre madbal hívta fel a figyelmemet, s bár azóta az Index taxonómusai kicsit összekapták magukat, de még mindig túl magas labda, ahhoz, hogy ne üssük le.... ;-)

Na, ehhez szólj hozzá (0)

« Elejére | Újabbak
Mijez
A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...