Biotech bejegyzései

2012. január 8., vasárnap

 

Pókselyem lepkéből

 Sexcomb | 17:23 | Biotech

A biológia sajátos ága a biotechnológia, elvégre szép dolog a természet titkainak megfejtése, de még szebb, ha pénzt is sikerül csinálni belőlük. A selyem fontos ipari nyersanyag, amit a selyemlepke (Bombyx mori) gubójából nyerünk jó pár ezer éve. Azonban selymet nem csak a lepkék képesek előállítani, a pókok is termelnek selymet, ami sokkal erősebb is, mint a selyemlepkéből nyerhető szál, ez a pókokból ki is nyerhető kis mennyiségben, ám a pókselyem ipari felhasználásával már háromszáz éve kísérleteznek hiába, azon egyszerű oknál fogva, hogy a pókokat sokkal nehezebb szaporítani mint a selyemlepke hernyóit. Nyilván a pókok állati takarmányt igényelnek, a selyemlepke hernyói eperfaleveleken is elvannak, a pókok viszonylag nagy saját területet őriznek, míg a hernyók jól bírják a tömeget, így pókselymet csak hajmeresztően drágán lehet előállítani. Úgy tűnik erre a háromszáz éves problémára találtak megoldást Florence Teulé és munkatársai: Egyszerűen a pókselymet alkotó fehérjéket kódoló géneket juttattak a selyemlepke genomjába, a pókselyem fehérjéi beépültek a lepke selyemszálaiban, ami így a szokásos hernyóselyemnél sokkal erősebb szálat eredményezett.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (11)

2012. január 5., csütörtök

 

A méhcsalád-összeomlás és a Nosemák

 Sexcomb | 21:55 | Mikrobiológia Immun Biotech Ökológia

Ha a méhcsalád-összeomlás okait keressük, újra és újra előbukkan a Nosema név, mint az egyik nagyon komoly gyanúsított. Érdemes kicsit jobban körüljárni, mivel a Nosémákból is egy izgalmas történet rajzolódik ki.

A Nosémák a Microsporidia csoportba tartoznak, vagyis eukarióták, ám szokatlanul apró genommal rendelkeznek, általában sejten belüli élősködők. Méhekben eddig két fajukat írták le, az Apis mellifera, vagyis a mézelő méh élősködője a Nosema apis, az Apis ceranae élősködője pedig a Nosema ceranae. A Nosema apisról messze több ismerettel rendelkezünk, hiszen ez a mézelő méh kórokozója, mint ilyen gazdasági jelentőségű, ráadásul időtlen idők óta ismert méhbetegség. Általában nem különösebben virulens, bár képes legyengíteni a méheket. Szájon át fertőz, a fertőzött méhek ürülékével a külvilágba kerülő spóráik fertőzik az egészséges méheket. Kérdés, hogy mi köze lehet egy évtizedek óta ismert kórokozónak az elsőként 2006 -ban észlelt méhcsalád-összeomláshoz?

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (3)

2011. december 7., szerda

 

A méhcsalád-összeomlás és a méhgyógyszerek

 Sexcomb | 21:52 | Humán Mikrobiológia Immun Biotech

Hogy mind a mai napig nem sikerült rátalálni a méhcsalád-összeomlás okára, azt jól mutatja, hogy négy napja közöltek egy cikket, ami a legújabb elméletet vázolja, vagyis megkísérli megmagyarázni mi okozza a méhcsalád-összeomlást, vagy CCD -t.

Nyilván a méhcsalád-összeomlás kezdetekor a különböző rovarirtók az elsők voltak a gyanúsítottak sorában, de azóta sem sikerült egyikről sem kimutatni, hogy a jelenség oka lenne, annak ellenére, hogy különböző vizsgálatokban százhúsznál is több irtószert mutattak eddig ki méhkaptárakból. A szerzők elképzelése az, hogy nem egyes permetszerek a felelősek a pusztulásért, hanem két-három szer egymás hatását erősítve válthatja ki a méhcsalád-összeomlást. A többsejtűek körében általánosan elterjedtek az ABC transzportrendszerek, amelyek az idegen anyagokat távolítják el a sejtekből. Ezek jól ismertek például emberekben, a daganatsejtek kemoterápiás szerekkel szembeni ellenállása is gyakran ezeken alapul. Azonban ezen MDR (Multiple Drug Resistance) transzportfehérjék működése méhekben tökéletesen ismeretlen. Annyit tudunk róluk, hogy a Malpighi-edényekben, a kutikulában és a középbélben is működnek, a szervezetbe került mérgeket, többek közt a különböző irtószereket választják ki. A méh genomban megtalálhatóak ezen MDR fehérjék kódoló génjei, amik vélhetőleg hasonlóan működnek, mint a jobban ismert ízeltlábúakban például az ecetmuslicában található ortológjaik.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2011. október 16., vasárnap

 

Szabadalmaztatható-e egy gén? Igen, de...

 dolphin | 20:39 | Humán Biotech

(Az alábbi szöveg a BBC Science Focus magyar kiadásának első számában jelent meg, bő másfél hónappal ezelőtt.)

Persze a mai találmányok sokszor más jellegűek: nanochipek, algoritmusok, atomreaktorok.  Vagy épp molekulák. Többnyire a gyógyszeriparban használt szintetikus vegyületekről van szó, amelyek ha hasonlítanak is természetben előforduló anyagokra, azokkal nem azonosak: természeti jelenségre és termékekre ugyanis nem kérhető szabadalom.

Ezért is furcsa elsőre, hogy egy amerikai cég két emberi gén, a mellrákban kulcsszereplő BRCA1 és BRCA2 szekvenciáját igyekszik évek óta levédetni. A tét nem kicsi, arról van szó, lehet-e monopóliuma a géneket először azonosító, Myriad nevű cégnek, hogy rákszűrésben használja fel őket.

A Myriad persze nem a kromoszómákon levő génszekvenciát igyekszik szabadalmaztatni (azt nem is tehetné), hanem csak annak a fehérjekódoló részeit. Mivel ez a rövid DNS szekvencia önmagában nem létezik a sejtben, a cég által levédetni kívánt molekula elvileg szintetikus vegyületnek minősülhet.

Ezt az érvelést egy amerikai feljebbviteli bíróság el is fogadta júliusi ítéletében, ami, ha így marad, a BRCA gének fehérjekódoló részét valóban a Myriad kizárólagos szellemi tulajdonává teszi. Kérdés, hogy mire mennek vele, hiszen a bíróság egyúttal elutasította eljárási szabadalmaikat, melyek a két gén szekvencia elemzéséről szóltak. Utóbbiak nélkül pedig aligha védhető le a rákszűrési eljárás, aminek lényege pont a páciensek DNS-ének összehasonlító vizsgálata.


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2011. augusztus 2., kedd

 

Gondolkodást Mellőzve: A magyar politikai osztály és a génmódosítás

 dolphin | 22:19 | Biotech Tudpol

(Az alábbi szöveg szerkesztett változata eredetileg a Hírszerzőn jelent meg.)

Jonathon Harrington neve és története aligha mond sokat Magyarországon, pedig bő két évvel ezelőtt az említett úriember nagy figyelmet kapó fricskát nyomott a Walesi Nemzetgyűlés orrára. Harrington, szembemenve az egész politikai osztály akaratával, génmódosított (GM) kukoricamagokat vetett el walesi farmján, megszüntetve ezáltal Wales nem sokkal korábban nagy pátosszal deklarált “GM-mentességét”. Az akcióból anyagi haszon nem származott (az elvetett GM fajok nem szerették nagyon a walesi klímát), de nem is ez volt a cél. Mint azt később maga Harrington is megfogalmazta, egyszerű figyelemfelkeltés volt a szándéka: az emberek figyelmét erre az ügyre irányítani, majd ezt kihasználva rámutatni, hogy a genetikához nem értő, populista politikusok hoznak olyan dolgokról döntéseket, amelyeknek sem a tudományos hátterével, sem következményeivel nincsenek tisztában. Harrington kis akciója senkinek nem okozott kárt, és miután a helyi “mélyzöldek”, a “GM Free Cymru” tagjai  kidühöngték magukat (a renegát farmert többször feljelentéssel fenyegetve), az ügy komolyabb következmények nélkül lecsengett.

A dolgok jelen állása szerint, a nem is olyan távoli jövőben Harrington nem úszná meg ennyivel Magyarországon. A magyar politikai elit tagjai ugyanis, hasonlóan walesi társaikhoz, egyértelműen és feltétel nélkül GM ellenesek (bár gyanítható, hogy éppúgy nem rendelkeznek semennyi szakmai ismerettel sem  a témáról). Tulajdonképpen az immár alaptörvényi szinten is deklarált génmódosítás-ellenzés az a pont, ahol az Országházban csont nélkül megvalósul a Nemzeti Együttműködés Rendszere, és jelenleg azon folyik a licit, hogy ki tud keményebben fellépni a sötétben bújkáló GM termesztők ellen. Például, ha a szabadságjogokért más kontextusokban egyébként keményen és harcosan fellépő LMP javaslatából törvény lesz, akkor egy magyar Harrington 2-8 év szabadságvesztésnek nézne elébe egy hasonló akciót követően. Hogy megértsük mindennek az abszurditását, előbb olyasmit kell tenni, amit az országgyűlési képviselőink elsöprő többsége a jelek szerint sosem tenne: felmérni, mennyiben jogosak a GM-növény-ellenes érvek.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (27)
 

Háztáji evolúciószimulátor

 Sexcomb | 7:07 | BioBulvár ÉRTEM-vita Evolúció Biotech

Nemrég egy fórumon akadtam egy programra, ami elsőre mellbevágott, ez tulajdonképpen egy házi készítésű evolúciószimulátor, ráadásul nyílt forráskódú, egyszerű webes felülettel, így bárki könnyedén játszhat vele. A kezelése egyszerű, a jobb oldali panelen beállítható, hogy milyen kis arcocska legyen a legelőnyösebb, majd a bal oldali ablakban végigkövethetjük, ahogy egy populáció egyedei evolválnak. Annyira megtetszett, hogy mindenképpen szerettem volna róla írni, így megkerestem a szerzőt, sajnos_kacatot, hogy válaszoljon pár kérdésre, magyarázza el, hogyan is működik a program! Az ő válaszai olvashatók alább.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (4)

2010. december 21., kedd

 

Az endoszimbionta géntranszfer

 dolphin | 22:27 | Biotech

A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) kapcsán való álláspontunknak, ill. a Greenpeace-el való egyetnermértésünket már többször hangot adtam, aminek egyeneságú következménye, hogy a szóban forgó szervezet elkötelezett és kritikát nem tűrő rajongóinak szemében erkölcstelen GMO-lobbisták lettünk.

Igaz, mindössze annyit állítottunk (és állítunk ma is), hogy:

"nincs semmilyen a priori okunk arra, hogy a génmódosítást félelmetesnek állítsuk be, és a génmódosítás, mint technológia, csuklóból elutasítása nemcsak alaptalan és tudománytalan, de felelőtlen is. [...] A zöld mozgalmak elemi érdeke, hogy egy flottul működő teszt- és monitoring rendszert állítsanak fel, amivel kiszámíthatóan lehet tesztelni az egyes GM fajokat, és ezek alapján a valóban veszélyeseket betiltani, a többit meg szépen engedni termeszteni. Ha "erkölcsi alapon" született dogmatikus döntésekhez akarjuk igazítani a tudományos eredményeket, akkor azzal magunkat és a tudományos módszert járatjuk le."

Ez viszont épp elég vörös posztó azoknak a kvázi ludditáknak, akik valamiért hiszik és vallják, hogy a gén módosított növény (vagy állat) az csak szörnyű lehet. Nehéz ennek a miértjét felfogni, hiszen az egyetlen magyarázat az lehetne, hogy valamiféle genom-szintű sztázisban hisznek, abban, hogy az élő szervezetek genetikai anyaga nem változik folyamatosan. Ez természetesen abszurd, és ha jobban megnézzük, nagyon sok elképesztően veszélyesnek és felelőtlennek beállított manipulációnak megtaláljuk a természetes megfelelőjét.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (33)

2010. szeptember 9., csütörtök

 

Kisegítő őssejtek

 dolphin | 12:23 | Biotech

Japán kutatók és egér-patkány kimérát hoztak létre és szakmai szempontból még csak nem is ez a legérdekesebb pontja a cikküknek.

Ennél sokkal fontosabbnak tűnik, az úgynevezett "blasztociszta-komplementáció", amit előbb csak egereken, majd egér-patkány kontextusban is megvalósítottak.

Miről is van szó: a blasztociszta az emlős embriók jellegzetes stádiuma, ami még a méhbe való beágyazódás során jön létre. Durva közelítésben két részt különíthetünk el: a kívül található tropholbastot, aminek a beágyazódásban van szerepe és később a méhlepényt alakítja ki, valamint a belül található "belő sejtmasszát" (inner cell mass - ICM), amibő az embrió maga jön létre.

A komplementáció során olyan mutáns egérembriókból indultak ki, amelyekben egy teljes szerv hiányzik. Konkrétan a Pdx1 nevű transzkripciós faktorról van szó, amely mutációja a hasnyálmirigy kialakulását teszi lehetetlenné. Ezekbe a mutáns blasztocisztába vitték be normális (de a követhetőség miatt GFP-t kifejező) egerek őssejtjeit (mind embrionális- (ESC), mind felnőtt sejtekből indukált pluripotens sejtekkel (iPS) működik a dolog). A kialakuló kimérák teljesen normálisak lettek, volt hasnyálmirigyük, ami persze GFP+ volt, hiszen a donor egér őssejtjeiből alakult ki.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (3)

2010. július 2., péntek

 

Szúnyogirtók

 dolphin | 12:29 | Biotech

Ügyes és bajos, apró és cseprő dolgaim miatt, bizonytalan ideig nem lesz rendszeres posztolás. De néha, hirtelen felindulásból elkövetve, lesznek még idézetek kiemelve. Most például ez, a Humusz oldaláról:

"A közterületi szúnyogirtásban a jelenleg Nyugat-Európa-szerte elterjed, környezetbarátabbnak mondott módszer a szúnyoglárvák biológiai irtása. Azaz nem a kifejlett szúnyogokra zúdítanak idegmérget, hanem a lárvákat pusztítják el még a szúnyog kikelése előtt. A legelterjedtebb biológiai módszer során - amely egyelőre drágább, mint a kémiai módszerek - az úgynevezett Bacillus thuringiensis (Bti) nevű baktériumot juttatják a vízbe, ahol a baktérium spórája által termelt toxin elpusztítja a csípőszúnyog lárváit." (kiemelés tőlem)

(Ha valaki nem érti mi a bajom ezzel, annak itt egy kis segítség egy régebbi posztban.)


Na, ehhez szólj hozzá (6)

2010. május 20., csütörtök

 

Szintetikus élet 1.0

 dolphin | 21:43 | Mikrobiológia Biotech

A "miről írnék, ha épp lenne időm" sorozat újabb darabjához értünk, amit muszáj megemlítenem, még ha mélyebben nem is megyek most bele.

Szóval a nap szenzációja kétségtelenül az ábrán látható kis kék-fehér szelekció. Az ilyesmi minden molekuláris laborban robotoló ember számára unalmasnak tűnhet, de ez esetben nagyon nem az. A jobb bal oldalon levő kék kolónia ugyanis az első szintetikus életforma, teljes nevén "M. mycoides JCVI-syn1.0". Magyarán Craig Venter "megtalálta" a szintetikus biológia Szent Gráljainak egyikét, és létrehozott egy mesterséges baktériumot.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (41)

2010. április 8., csütörtök

 

Toxin (mellék)hatás

 dolphin | 21:32 | Biotech

Amikor GMO növényekről van szó, az "állatorvosi ló" általában a MON810, a Monsanto Bt-toxin tartalmú kukoricája. A terméket a zöld-kritika több oldalról szokta támadni, s ezek egyike a "mérgektől", "toxinoktól" való zsigeri félelemre bazíroz. (Egyébként a "Bt-toxin" kifejezés önmagában nem is helyes, hiszen egész toxincsaládról van szó, amelynek mindegyik tagja kicsit más faj-specificitással bír, és mivel jól kristályosodnak általában CryXX-ként nevezik őket(ahol "XX" a általában egy szám és egy betű kombinációja). A MON810-ben a kukoricamoly specifikus Cry1Ab-t kódoló gén van.)

Pedig a Bt-toxin emberre nézve az eddigi adatok szerint veszélytelen, eddig még egyetlen komoly mérgezési esetről sem tud a szakirodalom. Persze nem kizárt, hogy akárcsak egykor a DDT-nél, itt is később, nagyon nagy koncentrációnál jelentkeznek a tünetek, mindenesetre, eddig a nyúl és az egér-tesztek semmi gyanúsat nem produkáltak, pontosabban a maximális hatás enyhe szemiritiáció volt az előbbieknél. Szóval kérdéses, hogy mekkora, illetve egyáltalán elérhető-e az a koncentráció aminél valami történik, már ha tényleg van ilyen.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (17)

2010. március 5., péntek

 

Támadnak a mutáns krumplik

 dolphin | 13:16 | BioBulvár Biotech

Újabb GMO-s hír a médiában, ami Magyarországon ma sajnos egyet jelent a népbutítási gépezet felpörgetésével.

Mi is akar lenni tehát az a bizonyos Amflora fedőnevű krumpli, aminek az európai termesztésére és forgalmazására a napokban kapta meg a BASF az engedélyt.

A krumplit, a mindenki által kétségtelenül jól ismert étkezési/takarmányozási célokon túl az iparban is felhasználják keményítőtartalma miatt, pl. papírkészítésre.

Az eljárás során a krumpliban levő keményítőt használják fel, pontosabban annak is csak az amilopketin komponensét. A másikat, az amilózt, ipari méretekben, energiát, vizet és reagenset nem kímélve leválasztják. Utóbbi lépést kikerülendő fejlesztette ki a BASF az Amflorát, amely nem (pontosabban csak alig) termel amilózt.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (17)

2009. október 27., kedd

 

Nem szúrták ki a szemét

 dolphin | 15:51 | Humán Biotech

Minden új, ígéretes technológia sajátos "hype" cikluson megy keresztül: először eltúlzott várakozások minimum világmegváltást remélnek tőle, majd amikor ez nem válik be keserű kiábrándulás jön és csak ezt követi a névértéken való kezelés. A génterápia a jelek szerint elért a harmadik ponthoz, bár a második szakasz talán sokkal keményebb lett, mint arra a technológia támogatói egykor számítottak.

A kezdetekben az eljárást leginkább halálos betegek utolsó mentsváraként alkalmazták: súlyos immunrendszeri zavarokban szenvedő gyerekekbe juttatták be a bennük hiányzó gén eredeti formáját, vírus alapú vektorok segítségével és reménykedtek, hogy helyreáll az immunműködésük. Tíz esetből nyolcban ez is történt, de a maradék két kis beteg a gyógyulásból hirtelen leukémiába esett, és mint kiderült szinte azonos okból: valahogy a retrovíruson bevitt immun gén egy vérképzésben fontos gén közelébe került, megzavart annak átíródását és ez vezetett az új megbetegedéshez.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (4)

2009. szeptember 4., péntek

 

Amikor a tudományból hit lesz

 dolphin | 20:29 | Biotech

Az enyhe blogszünet, részint munkának, részint konferenciázásnak tudható be, és egyelőre nem tudok a jövő hétre se biztatót mondani, elnézést. Addig esetleg rövidebb posztok lesznek, inkább amolyan ajánló formában. Mára ezekből kettő jutott:

  • Az aktuális Nature-ben arról esik szó, hogy a zöldszervezetek militáns GMO-ellenességének a tudomány nemcsak azért lesz áldozata, mert gyakran ellehetetlenül, hanem azért is, mert olyan ellenreakciót vált ki számos, egyébként tehetséges kutatóban, amelynek eredményeként képtelenek bármilyen GMO ellenes kritikát elviselni.
  • Úgy néz ki, hogy Lynn Margulis egy kicsit becsavarodott: persze az endoszimbiózis elmélet anyjától soha nem álltak távol a meredek gondolatok, de legutóbb azonban egy tudományosan is nagyon megkérdőjelezhetőt lépett: mint az Amerikai Tudományos Akadémia tagjának, minden évben lehetősége van néhány cikket gyakorlatilag komolyabb peer-review nélkül leközöltetnie az Akadémia lapjában, az elég rangosnak számító PNAS-ben. Most egy öreg liverpooli zoológus munkáját választotta, amelyben a bácsi nem kevesebbet állít, mint hogy a lepkék életciklusának hernyó fázisa úgy jött létre, hogy a lepke-ős tévedésből egy őslégcsöves peripatidával párzott. Mivel utóbbi egy kicsit hasonlít a hernyóra, zoológusunk szerint ez a hernyó-stádium létrejöttének titka. Jerry Coyne részletesen is leírja, hogy miért szörnyen valószínűtlen ez.

Na, ehhez szólj hozzá (0)

2009. március 29., vasárnap

 

Re: Génpiszka-piszka - Szabó Rebeka (LMP)

 dolphin | 9:56 | Biotech Tudpol

(Ezúttal Szabó Rebeka, az LMP választmányi tagja válaszol korábban feltett (kör)kérdéseinkre.)

1.) Miután 2005-ben az FVM moratóriumot hirdetett a MON810 GM kukoricamoly-rezisztens fajtacsoport szabadföldi termesztésére, egy évvel később pedig az Országgyűlés ötpárti egyetértésben elfogadott határozattal utasította a kormányt a GM növények szigorú szabályozására és a moratórium fenntartására, Magyarország benyújtotta a határozatot alátámasztó új kutatási eredményeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalhoz (EFSA), hogy az szakmai értékelést és javaslatot készítsen az Európai Bizottság számára a moratórium fenntartásáról vagy feloldásáról. Az EFSA GMO Panele megalapozatlannak találta a magyar eredményeket, így az Európai Bizottság a magyar moratórium feloldását javasolta. Hazánk diplomáciai erőfeszítéseinek következtében azonban 2007 februárjában az EU Minisztereinek Tanácsa nagy többséggel a magyar moratórium fenntartása mellett (tehát a Bizottság ellenében) döntött. Ezt követően 2008. június 11-én szóbeli egyeztetésre, azaz a szóban forgó tudományos eredmények bemutatására került sor a magyar kutatók és az EFSA GMO panel tagjai között. Ezután adta ki az EFSA a kérdésben is említett új, a magyar álláspontot megalapozatlannak tekintő állásfoglalását, amire a magyarok részletes, tudományos eredményeken alapuló viszontválaszt küldtek (ez ebben a dokumentumban olvasható). Idén az EU újfent napirendre tűzte a moratórium feloldását, amit februárban a Minisztereinek Tanácsa megint elutasított, tehát egyelőre marad a magyar MON810 tilalom.

Azt hiszem, hogy egyik párttól, így az LMP-től sem várható el, hogy beszálljon az EFSA és a magyar kutatók között zajló tudományos vitába, és konkrétan megerősítse, vagy cáfolja a részletes szakmai érveket. Addig azonban, amíg a tudományos vita nem dől el, és nem születnek a MON810 GM kukoricafajta hosszú távú egészségi és környezeti hatásait megnyugtató módon tisztázó kutatási eredmények, egy pártnak álláspontja kialakításakor az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani, tehát nem támogathatja egy bizonytalan hatású új produktum széleskörű használatát (termesztését). Számos közismert negatív tapasztalat (pl. DDT, freonok) kellőképpen alátámasztja az elővigyázatosság elvének létjogosultságát (és nem mellesleg összhangban van a GM élőlényekre vonatkozó 2001/18/EC EU irányelvvel is). És anélkül, hogy a fent említett tudományos vita részleteibe belemennék, megemlítek egy körülményt, ami mindenképp a moratórium fenntartását támasztja alá: Magyarországon a kukoricamoly ellen a gazdák nem védekeznek, mert a kártétele nem jelentős, tehát eleve nem indokolt a MON 810-es fajta bevezetése.

Az LMP nem állítja, hogy az EFSA elfogult lenne, és természetesen nincsenek erre vonatkozó bizonyítékaink sem. Mindazonáltal megjegyezném, hogy a magyar fél legutóbbi hivatalos válaszlevelében leírta, hogy az EFSA Panel 2008. június 11-i egyeztetésen tanúsított hozzállása alapján megerősítettnek érzi azt a más tagállamok képviselőitől előzetesen hallott informális véleményt, hogy ez a találkozó csak egy formalitás lesz, amellyel az EFSA csak a procedurális követelményeknek tesz eleget, és nem is próbál meg érdemi párbeszédet kialakítani. A magyar fél sérelmezte, hogy a kétórás ülésen nem alakult ki érdemi vita, a magyar eredmények bemutatását követően az EFSA GMO Panel jelenlévő tagjai nem tettek fel kérdéseket és nem fejezték ki kétségeiket, ezért kifejezetten váratlan volt az újabb, teljesen elutasító álláspont. Továbbá az is elgondolkodtató, hogy a többi, ugyancsak MON 810 kukoricára vonatkozó moratóriumot fenntartó tagállam (Görögország, Franciaország, Ausztria) tilalmáról szintén teljesen elmarasztaló állásfoglalást adott ki az EFSA, holott az adott országok a magyarokétól eltérő, saját kutatási eredméyeiket terjesztették be bizonyíték gyanánt (ld például).

2.) Az első kérdésre adott válaszom alapján sejthető, hogy a genetikailag módosított növények széleskörű termesztésbe vonásával kapcsolatban számos kétely merülhet fel (amelyekre számos ökológiai vonatkozású példát tudnék még hozni), és hogy a döntéshozásra hivatott intézmények eljárása több ponton kifogásolható. Ezért az LMP általában a GMO-engedélyezés átgondolása mellett érvel, már csak azért is, mert az a tény, hogy az egyelőre tisztázatlan egészségügyi és környezeti hatású MON810 kukoricafajtákat nálunk még nem termesztik, csak komoly diplomáciai erőfeszítéseknek és az EU-s eljárásrend határait súroló megoldásoknak köszönhető, amelyeket ráadásul újra és újra le kell folytatni, mert évről évre megpróbálják megsemmisíteni a hazai moratóriumot. A génmódosított növények termesztését tehát nem ideológiai alapon utasítjuk el, hanem azok hatásait pro vagy kontra egyértelműen bizonyító eredmények híján. A génmódosítással, mint technológiával szemben nincsenek ab ovo kifogásaink (feltéve, ha konkrét etikai, társadalmi, gazdasági és környezeti kockázatok megfelelő intézményi háttérbe és szabályozásba illeszkedő vizsgálatokkal kizárhatók), hiszen tudatában vagyunk annak is, hogy egyéb GMO technológiával előállított szervezetek jelenleg is alkalmazásban vannak (pl. gyógyászati célú GM baktériumok). Mindemellett egy ökopolitikai pártnak azért azt a világnézeti kérdést is fel kell vetnie, hogy vajon jó úton járunk-e, ha a produktivista gazdasági/társadalmi berendezkedésünkből eredő egyre súlyosbodó problémákat pusztán újabb és újabb erőforrás-igényes technológiai fejlesztésekkel próbáljuk megoldani.

3.) Általánosságban, ha független vizsgálatok bizonyítanák egy adott GM szervezet ártalmatlanságát, és ki tudnánk védeni a GM eredetű élelmiszer termelés negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait is (ugyanis az etikai szempontokat is felvet, hogy „lenyomhatunk-e” egy adott, akár ártalmatlan terméket a fogyasztók torkán, ha azzal ők alapvetően nem szimpatizálnak), illetve találnánk arra megoldást, hogy a GM növény szabadföldi termesztése ne jelentse a környék valamennyi hasonló terményének GMO szennyezését, akkor nem zárkóznánk el az adott GM szervezet használatától. Lényegesnek tartjuk azonban az elővigyázatosság elvének alkalmazását, mielőtt új élőlényeket és új termesztési technológiákat engedünk be amúgy is számos pontos sérült agrár-ökológiai rendszereinkbe, továbbá hogy a döntések független szakértők által elvégzett korrekt vizsgálatokon alapuljanak. Naivitás volna nem számolni azzal, hogy a GM növények előállítása és termesztésbe vonása hatalmas üzlet, és az ilyen esetekben a hosszabb távú társadalmi és környezeti kockázatok mérlegelése gyakran alulmarad a rövitávú profittal szemben.

Előzmények:

Re: Génpiszka-piszka - Hegyi Gyula (MSZP)
Génpiszka-piszka


Na, ehhez szólj hozzá (19)

2009. március 22., vasárnap

 

Re: Génpiszka-piszka - Hegyi Gyula (MSZP)

 dolphin | 19:47 | Biotech Tudpol

(Ha osztanánk a sebességre díjat, azt Hegyi Gyula kapná, aki hihetetlen impresszív sebességgel válaszolt GMO-s kérdéseinkre. Ha majd összegyűl több válasz, akkor lesz egy reakció poszt is. Ha nem lesz több válasz, akkor is ;-)).)

"Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága tegnap (megj.: 16-án - dolphin) - előterjesztésemben - ismét megvitatta a GMO-kérdést. Egyértelművé vált, amit én eddig is hangsúlyoztam, hogy az EFSA nem végez önálló vizsgálatot, csak a gyártó által benyújtott dokumentációt értékeli. Ezt az Európai Bizottság (Commisson) jelen levő vezető képviselője is elismerte. Minimális követelmény lenne, hogy ne a forgalmazásban érdekelt cég, hanem független szakértők végezzék el a vizsgálatot.
Az irodalomban természetesen léteznek "jó" GMO-k, mint a fokozottan szárazságtűrő növények, de az európai piacra kizárólag toxikus anyagot termelő növényeket - elsősorban a MON810-et akarják behozni. A géntechnológiát általában és a génmódosított növényekkel való kutatásokat természetesen nagy hiba lenne "betiltani". De erről szó sincs. Egy mérget termelő, a környezetet veszélyeztető, a gazdálkodókat a magas jogdíjjal és a kötelező kiegészítőkkel megkárosító kukoricafajtáról vam szó, amelyet az EU Magyarországra akar kényszeríteni - olyan károkozó ellen védekezve, amely nem is okoz különös károkat Magyarországon.
Ha sikerül elérni, hogy minden EU-tagállam maga határozzon, akatr-e GMO-kat vagy nem a saját területén, akkor az Ön által felvetett kérdéseken is el kell gondolkozni.
Addig a diktátum ellen kell küzdeni."


Na, ehhez szólj hozzá (4)
 

Génpiszka-piszka

 dolphin | 15:36 | Biotech Tudpol

Aki már korábban olvasta a blogon génmódosításról alkotott véleményünket, az gondolom nem lepődik meg, hogy amikor bő két hete attól zengett a teljes magyar média, hogy mekkora öröm is az, hogy "Magyarország génmódosítás mentes marad" és ez egy mekkora össznépi összeborulás most akkor, mi koránt sem éreztük az előírt extázist, hanem azon morgolódtunk, hogy egy tudományos kérdésben úgy sikerült véleményt alkotni, hogy közben a valóban érdemi vita el sem kezdődött.

Hogy egy kicsit jobban megérthessük, mit is jelent a magyar álláspont, az alábbi kérdésekkel kerestem meg a parlamenti pártok, valamint az LMP egy-egy képviselőjét:

  1. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tavaly megvizsgálta a magyar álláspontot a MON810 génmódosított kukorica kapcsán és azt (ismételten) megalapozatlannak találta. Milyen szakmai ellenvetések miatt gondolja Ön és a pártja, hogy az EFSA tavalyi, ill. korábbi jelentése megalapozatlan? (A napi sajtóban népszerűnek bizonyult az az álláspont, hogy az EFSA GMO-bizottsága túlságosan a "GMO-lobbi" hatása alá került. Amennyiben Ön osztja ezt a nézetet, kérem, jelölje meg, hogy a szóban forgó bizottság melyik tagjairól van szó, ill. melyik cégről, és mi a (közvetett vagy közvetlen) bizonyíték a kapcsolatra.)
  2. A döntést üdvözölve valamennyi magyar politikai erő azt emelte ki, hogy Magyarország "génmódosítás-mentes marad". Mivel ez a nézet lényegesen túlmutat a MON810 kukorica elutasításán, kérem, indokolja meg, milyen általános ellenvetések merülnek fel a génmódosítással, mint technológiával szemben, amelyek ugyanúgy érvényesek a Bt-kukoricéra, mint a ciszgenezissel létrehozott fajtákra? 
  3. Van olyan feltétel, amelynek teljesülése esetén Ön és az Ön által képviselt politikai erő megváltoztatná a génmódosított élőlényekről alkotott nézetét? Ha igen, akkor kérem nevezze meg ezt a feltételt, ha pedig nincs, kérem írja meg, miért.

Az esetleges válaszokat (néhány már született) a blogban közzétesszük. 


Na, ehhez szólj hozzá (4)

2009. február 21., szombat

 

Jajistenemgéjemó

 dolphin | 21:20 | Biotech Tudpol

(Bár bő egy éve már leírtam a lényeget, egy mai IndexVideo miatt most amúgy is megint a génmódosításról írnék. Mivel azonban a napokban hasonló apropóból már máshol írtam néhány sort, és nincs kedvem kvázi ugyanazt leírni, most annak a betűhalmaznak kicsit átírt verzióját teszem ide.) 

Egy mondatban a lényeg: nincs semmilyen a priori okunk arra, hogy a génmódosítást félelmetesnek állítsuk be, és a génmódosítás, mint technológia, csuklóból elutasítása nemcsak alaptalan és tudománytalan, de felelőtlen is.

És akkor egy kicsit részletesebben: a génmódosítás mindennapjaink része, bár remélhetőleg egy biológia-blogban ezt fölösleges nagyon kifejteni. A természet maga is intenzíven "génmodosít" (mutációk, anyone?), amit aztán mi, emberek, keményen kihasznál(t)unk. Aki azt hiszi, hogy a génmódosítást csak őrült és/vagy pénzéhes tudósok csinálják, szuper-titkos laborjaikban, az az én szememben ignoranciából egy kreacionista szintjén mozog, hiszen mind a ketten a genomok kvázi állandóságát hiszik és hirdetik.

Nyilván nem az jut eszünkbe, amikor kukoricát veszünk, hogy ennek a növénynek erősen módosult tga1 génje van, vagy amikor rizst főzünk, hogy az azért válhatott a fél világ haszonnövényévé, mert az sh4 gén mutációjának következtében nem szórja a magjait. (A jázmin rizs kedvelői meg az sk2 enzim loss-of-function mutációjáért lehetnek hálásak, a sticky-rice rajongók pedig egy keményítő-szintáz splice-acceptor mutációjáért.) Az organic szekcióban/piacon vásárolt hosszúkás (lucullus) paradicsomot fogyasztva sem az az első gondolatunk, hogy hú, ez mennyire transzgén, hiszen egy transzpozon ugrott az IQD12 gén szabályozórégiójába és emiatt az túltermelődik, pedig mégis erről van szó. Vagy ott van az ultimate Frankenfood, már ha az eredeti történetre gondolunk, a 3-4 különböző faj hibridizációjából létrejött búza - amit mégis gondokozás nélkül fogyasztunk.

Ami, így 2009-ben, különbözik az előző sokezer évtől, hogy több évig (évtizedig) tartó szelekció-keresztezés-szelekció helyett közvetlenül, célzottabban tudunk géneket módosítani. Igen, ez azt is jelenti, hogy akár Bt-toxint tudunk termeltetni a levelekkel, de azt is jelentheti, hogy ún. ciszgenezist hajtunk végre, amikor rokon fajtákból viszünk át közvetlenul genomi szakaszokat a tápnövénybe. Ez gyakorlatilag ugyanazzal az eredménnyel jár, mint az előbb említett, erősen időigényes "klasszikus" eljárás, ahol tucatnyi generációt eltarthat, amíg sikerül csak az adott szakaszt berekombináltatni.  Ciszgenezissel már növeltek meg a fehérjehozamot, vagy a szárazságtoleranciát gabonafajokban, de ebből a legtöbben nem tudunk semmit, mert ezek a növények (hiába csak búzafajta - búzafajta közti génmódosításról van szó), egy csomó helyen nem kerülhettek forgalomba, hiszen jajistenemgéjemók. Személy szerint nem latom, hogy állíthatja valaki, bármilyen alapon, hogy ez nem egy nonszensz állapot. 

A Monsanto anyagi érdekei és a Bt-kukorica így csak nagyon dogmatikus felfogásban lehet ok arra, hogy egy teljes technológiát tiltsunk emiatt. (Már egyáltalán, ha utóbbi valóban annyira veszélyes, mint azt állitják.) Kb. olyanná válik így a diszkusszió, mintha a Merck-en és a Vioxx-on rugózva a teljes gyógyszerfejlesztő ipart le akarnánk csukni. A hasonlat azért is instruktív, mert látható, hogy igen, a fejlesztések során történhetnek csalások, amire fel kell készülni, a cégeket kötelezni kell teljes hatástanulmányaik nyilvánosságra hozzatalára. (Alternatívaként: állami, vagy független nemzetközi intézet végezhesse csak az egyes teszteket, amit a cégeknek kell viszont fizetniük.) Sőt, olyan is lesz, hogy egy fejlesztés alatt álló anyag valóban veszélyes, ami sajnálatos körülmények közt fog a teszteken kiderülni (lásd TGN1412). De ettől még csak a legelszálltabb homeopaták, és nagyon "ezós-tudatú" new age hippik akarják a gyógyszerfejlesztéseket en bloc betiltani.
Az alaptalan ijesztgetés meg általában az élet semmilyen területen nem szokott bevállni. Olyan lesz a helyzet, mint amikor a túlbuzgó szülők rendes magyarázat helyett rettenetesen szörnyű következmények egész sorát ecsetelik gyermekeiknek, különböző tevékenységekkel kapcsolatban, és aztán persze a gyerek, mivel egyik haverjának sem lett tőlük semmi baja, mégis kipróbálja azokat. Legutóbb egy walesi farmer tartott be a walesi törvényhozásnak hasonló módon, de még a luddita amishek is simán es örömmel termesztik a GMO kukoricát, a nagyobb hozam miatt.

A zöld mozgalmak elemi érdeke, hogy egy flottul működő teszt- és monitoring rendszert állítsanak fel, amivel kiszámíthatóan lehet tesztelni az egyes GM fajokat, és ezek alapján a valóban veszélyeseket betiltani, a többit meg szépen engedni termeszteni. Ha "erkölcsi alapon" született dogmatikus döntésekhez akarjuk igazítani a tudományos eredményeket, akkor azzal magunkat és a tudományos módszert járatjuk le. És ha majd lesz egy valóban veszélyes GMO, akkor hiába veri a Greenpeace a tam-tamot, mert már senki nem veszi komolyan sem őket, sem más zöld szervezeteket. És ez egy tényleges felelősség.

Na, ehhez szólj hozzá (20)

2009. február 7., szombat

 

Géemó - albedó

 dolphin | 21:19 | Biotech Klíma

A klímaváltozás kellemetlen igazságai közül az egyik az, hogy minél később lépünk, annál nehezebb megállítani. Nem pusztán azért, mert a folyamat egy későbbi fázisig jut el, hanem azért is, mert számos jelenség öngerjesztővé válik. Az egyik klasszikus példa az albedó hatás: ez a Föld elektromágneses sugárzás-visszaverő képességét jelöli, ami azért fontos, mert a visszavert sugár értelemszerűen nem melegíti a földet. Bolygónk legjelentősebb "visszaverő" területei a folyamatosan hóval borított sarkok, ezért is különösen nagy gond, hogy ezek az égövek melegednek a leggyorsabban. A sarki területek vesztése pedig a melegedés gyorsulásához vezet, hiszen csökken a Föld albedója, kevesebb sugárzás verődik vissza.

A helyzet nagyon is a mitikus ördögi körre emlékeztet, amiből nem lehet kitörni ... hacsak mi magunk valamiképpen nem teszünk ellene. Ebből a megfontolásból ered az elmúlt évek kiadós brainstormingja az ún. "geoengineering" területén. Ezek a projectek masszív emberi beavatkozások révén növelnék meg a légkörből megkötődő CO2 mennyiséget, vagy épp az albedót - utóbbit a légkör felső rétegeibe szétszórt szulfát részecskék segítségével. Anyagi korlátok mellett az is az ilyen megközelítések ellen szól egyelőre, hogy a kezdeti lelkesedést a későbbi hatástanulmányok nem támasztották alá. A napokban azonban az albedó-növelésre egy új, szellemes megoldás látott napvilágot.

A lényeg röviden az, hogy ha mindazoknak a területeknek, ahol kultúrnövényeket termelünk megnöveljük a visszaverődési képességét, azzal szignifikáns hőmérséklet csökkenést érhetünk el, különösen a mérsékelt égövön (lásd csatolt térképeket). Ehhez "mindössze" arra van szükség, hogy az említett növényeknek megnöveljük a leveleiben a viaszmennyiséget és/vagy a levélzet alakját megváltoztassuk. Előbbi általában a levél színének világosulását eredményezi, ami enyhén növeli a visszaverőképességet, míg utóbbi maximalizáhatja a levélfelületet. Néhány gabonafajta, pl. rozs, ill kukorica esetén ismertek olyan természetes mutánsok, amelyek ezt érik el bizonyos mértékig, ugyanakkor ez tipikusan olyan jelenség, ahol a mesterséges módosításokkal célzottan, gyorsabban, erőteljesebb hatást lehetne elérni. Persze, hogy egyáltalán ezt megvizsgáljuk, ahhoz azt kellene eldönetni,  nem jött-e végre el az ideje, hogy a genetikai módosítást továbbra ne tabuként kezeljük, hanem végre értelmesen vitatkozzunk róla...


Ridgwell A, Singarayer JS, Hetherington AM, Valdes PJ. (2009) Tackling regional climate change by leaf albedo bio-geoengineering. Curr. Biol. 19(2): 146-150.

Na, ehhez szólj hozzá (3)

2008. október 9., csütörtök

 

Nobel díj - 2008

 dolphin | 22:17 | Mikrobiológia Biotech

Ha esetleg valaki lemaradt volna: az orvosi Nobel-t vírusos témában osztották az idén - a német Harald zur Hausen, és a francia Françoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier kapta. Előbbi a humán papillomavírus rákkeltő hatását fedezte fel, míg utóbbiak az AIDS-t okozó HIV vírust írták le először.

UPDATE (kicsit megkésett...): Közben fény derült a kémiai Nobel díjazottjaira is, és immár tradicionálisan, olyanok kaptak, akiknek a felfedezését a biológia és orvostudomány területén hasznosították leginkább.

Shimomura, Chalfie és Tsien a különböző színű fluoreszcens fehérjék kifejlesztésében vállaltak úttörő szerepet. Mivel ma már alig-alig találunk komolyabb molekuláris biológiával foglalkozó cikket, ahol valamilyen formában ne használnák fel a munkájuk gyümölcseit, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a díj (is) abszolút megérdemelt.

Ami szomorkás érdekesség: bár az említett trio munkája megkérdőjelezhetetlen, paradox módon épp az az úriember nincs köztük, aki legelőször izolálta a zöld-fluoreszcens fehérje (green fluorescent protein - GFP) génjét az Aequorea victoria nevű medúzafajból. Douglas Prasher ugyan önzetlenül megosztotta felfedezését másokkal, de az ő saját projectjét nem finanszírozta tovább az amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal (NIH) - amely a biológiai kutatások legfőbb szponzora a tengerentúl -, így végül kénytelen volt otthagyni a kutatói pályát és ma egy autókereskedés shuttle buszának a sofőre (!!). Bár Prasher-el egyidőben számos kutató dolgozott a témán, és így a gén klónozása csak idő kérdése volt, mégis a sors keserű fintora, hogy az elsősége ma már csak tudománytörténeti kuriózumként él tovább.

(Mindazok számára, akik a GFP történetének részleteire kíváncsiak, Marc Zimmer témába vágó honlapját ajánlanám, ahonnan a felhasznált kép is származik.)       


Na, ehhez szólj hozzá (0)

Régebbiek | Végére »
Mijez
A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...