ÉRTEM-vita bejegyzései

2011. augusztus 23., kedd

 

Nem értik 12. - Tasi István vs. Stanley L. Miller

 Sexcomb | 20:07 | Áltudományok ÉRTEM-vita Abiogenezis

Ígérem egy darabig hanyagolni fogom a Miller-Urey kísérletet, már gondolom mindenkinek a könyökén jön ki, de ha már végignéztük a vallásos keresztények és muszlimok ellenvetéseit, mindenképpen szükséges megnézni, mit is mondanak szigorúan tudományos alapon, minden vallástól függetlenül az értelmes tervezés hívei. Nem lesz túl hosszú, mert az érvek nagy részét már tárgyaltuk. A Miller-Urey kísérlettel Tasi István is foglalkozott a könyvében, ez a fejezet a világhálón is megtalálható, ezt vesézném ki. A csak számmal jelölt közlemények részletesebb ismertetése megtalálható a korábbi cikkek egyikében. Érdemes ezekkel kezdeni az olvasást.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (55)

2011. augusztus 18., csütörtök

 

Nem értik 11. - Harun Yahya vs. Stanley L. Miller

 Sexcomb | 20:42 | BioBulvár Áltudományok ÉRTEM-vita Abiogenezis

Mivel a Miller-kísérlet gyakorlatilag minden nagyobb lélegzetű evolúciótagadó munka része, több forrásból is megvizsgálhatjuk, mit írtak róla össze, ha már ilyen alaposan beleástam magamat. Ma az iszlám kreacionizmus kerül terítékre, ugyanis Harun Yahya egész fejezetet szentel Az evolúciós csalás című munkájában ennek a kérdésnek. (A könyv a www.azevolucioscsalas.com oldalon volt eddig elérhető, de ma reggel, amikor ellenőriztem, az oldal már nem élt. Vélhetőleg beszerezhető a szerző saját oldaláról is http://www.harunyahya.com/en.m_book_index.php. Ha nem, torrentoldalakon biztosan megtalálható.) Ugyanis Harun Yahya összes könyve ingyen letölthető, ez azért roppant rokonszenves vonás, legalább nem ezen akar nyerészkedni.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (3)

2011. augusztus 12., péntek

 

Meteorok aminosavtartalma

 Sexcomb | 6:05 | ÉRTEM-vita Abiogenezis

Amikor az előző bejegyzést írtam, még nem sejtettem, hogy békaembereket fogok látni, hogy éppen megjelent egy közlemény erről a kérdéskörről. A közleményben Christopher D. K. Herd és munkatársai a Tagish tóra hullott meteoreső négy darabját vizsgálták meg alaposan. Ezek a meteorok általában három tömegszázaléknyi szerves anyagot tartalmaznak, nagyrészt karbonsavakat és szulfonsavakat, ám aminosavak is kimutathatóak belőlük. Azt már korábban kimutatták, hogy a meteorokban található szerves anyagok izotóparánya eltér a Földön szokásostól tizenötös tömegszámú nitrogénben és deutériumban gazdagok, ami egyértelműen mutatja Földön kívüli eredetüket.

 

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2011. augusztus 11., csütörtök

 

Abiogenezis újratöltve

 Sexcomb | 8:28 | ÉRTEM-vita Abiogenezis

Ha már kicsit beástuk magunkat az abiogenezis rejtelmeibe, ide kívánkozik még néhány közlemény, amik elég távol állnak a biológiától, de elég komoly érvekkel szolgálnak. Ugye a tökéletes kísérlet az lenne, ha találnánk egy fiatal bolygót, ami éppen most hűlt le annyira, hogy megjelenhetett rajta a folyékony víz és egymilliárd éven át figyelnénk, hogy mi történik vele. Ez ugye nyilván kivitelezhetetlen, ám az űrkutatás eddigi eredményei között is találunk olyanokat, amik fényt deríthetnek a kérdésre, hogy szerves vegyületek létrejöhetnek -e egy élettelen égitesten is?

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (3)

2011. augusztus 2., kedd

 

Háztáji evolúciószimulátor

 Sexcomb | 7:07 | BioBulvár ÉRTEM-vita Evolúció Biotech

Nemrég egy fórumon akadtam egy programra, ami elsőre mellbevágott, ez tulajdonképpen egy házi készítésű evolúciószimulátor, ráadásul nyílt forráskódú, egyszerű webes felülettel, így bárki könnyedén játszhat vele. A kezelése egyszerű, a jobb oldali panelen beállítható, hogy milyen kis arcocska legyen a legelőnyösebb, majd a bal oldali ablakban végigkövethetjük, ahogy egy populáció egyedei evolválnak. Annyira megtetszett, hogy mindenképpen szerettem volna róla írni, így megkerestem a szerzőt, sajnos_kacatot, hogy válaszoljon pár kérdésre, magyarázza el, hogyan is működik a program! Az ő válaszai olvashatók alább.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (4)

2011. július 3., vasárnap

 

Nem értik 10. - Mi a baj a Miller-Urey kísérlettel?

 Sexcomb | 14:54 | ÉRTEM-vita Abiogenezis

Nemrég vettem észre egy furcsa aránytalanságot a „szakirodalomban”: Az összes általam olvasott kritikus valamiért úgy tesz, mintha az első, 1953 -as Miller-Urey kísérleten kívül soha senki sem próbált meg egyszerű szervetlen anyagokból szerves anyagokat előállítani. Hogy ezt a hiányt orvosoljam, gyűjtöttem pár közleményt, ahol éppen ilyen kísérleteket írnak le. Ezeket a Miller-Urey kísérlettel szembeni ellenérvek köré csoportosítottam. Ez a kis összeállítás a teljesség igénye nélkül született, a kérdés szakirodalma elég bő, csak éppen néhány önkényesen kiragadott példán keresztül szeretném bemutatni, hogy mégis milyen kísérleteket végeztek a prebiotikus földi körülmények modellezésére. Kiemelten csak aminosavakkal és nukleinsavakkal foglalkoztam, más vegyületeket eredményező kísérletek ismertetése nagyon messzire vezetne.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (101)

2011. június 24., péntek

 

Nem értik 9. - Mi a baj az evolúcióval?

 Sexcomb | 22:37 | ÉRTEM-vita Evolúció Abiogenezis

Ma egy valódi kreacionista írást elemeznék ki.  Nekem eleve valahogyan őszintébbnek tűnnek a valódi kreacionisták, mint az értelmes tervezők, egyszerűen azért, mert legalább nyíltan kimondják, hogy ők bizony azért ellenzik az evolúciót, mert szerintük nem hozható fedésbe a vallásuk szent irataival. Külön jó pont, hogy Kovács Csaba, a blog fenntartója meglepő módon korlátozás nélkül engedélyezi a hozzászólást. Sajnos a magyar evolúciótagadók töredékére jellemző csak, hogy ellenvéleményeknek teret engednének, az általános szokás az, hogy vagy eleve nem lehet megjegyzéseket tenni, vagy a kínos kérdéseket feszegető válaszok éveken át moderálásra várnak és sohasem jelennek meg, így üdítő kivételnek számít a Biblia és tudomány blog, ahol tényleg lehet kommentelni. Ha minden kreacionista így állna hozzá az ügyhöz, krecionizmus már régen nem is létezne. Mivel Kovács Csaba ezen a blogon is megjelenik időnként, remélem a hozzászólások között kifejti majd a véleményét.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (31)

2011. április 13., szerda

 

Száll a rege szájról szájra

 Sexcomb | 21:02 | BioBulvár ÉRTEM-vita Öröklődés

Ma nyomon követjük, hogyan is terjednek el az evolúciótagadás népmesei elemei a világháló bugyraiban, egyszersmind megláthatjuk, hogyan is születnek az „evolúciót cáfoló” bizonyítékok.

A kérdéses közlemény címe: Hotspots of Biased Nucleotide Substitutions in Human Genes. Hagyományosan abból szokás kiindulni, hogy ha két, rokon élőlény genomjában olyan helyeket találnak, amelyek a genom átlagos mutációs gyakoriságánál több mutációt szedtek össze, akkor erre a génre pozitív szelekciós nyomás hatott, hiszen gyorsabban változott, mint ahogy a genetikai sodródás indokolta volna. Vannak matematikai módszerek, amivel azonosíthatóak az ilyen szakaszok a genomon belül.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (2)

2011. február 6., vasárnap

 

A többsejtűek eredete?

 Sexcomb | 22:05 | ÉRTEM-vita Evolúció Ökológia

Sokat beszélünk arról, hogy az evolúció során meghatározó a környezet, amiben az adott élőlény éppen él, hiszen minden változás csak a környezet függvényében értelmezhető. Azt viszont nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy egy élőlény környezetében milyen óriási szerepet játszik a többi élőlény. Márpedig a ragadozó és zsákmánya közti kapcsolat kiemelt fontosságú, hiszen mindkettejüknek szó szerint létkérdés a másikhoz való viszonya. Már a hetvenes évek óta feszegetik a kérdést, hogy a ragadozó eukarióták megjelenése milyen mértékben hatott a többi élőlényre, hiszen ekkor egy teljesen új fenyegetésre kellett válaszolniuk. Az ehhez hasonló hirtelen változások magyarázhatják a korszakokon át nagyjából változatlan életformák hirtelen robbanásszerű változásait, amik mindig is izgatták a biológusok képzeletét.

Martin E. Boraas és munkatársai egy ilyen modellrendszerrel dolgoztak, Chlorella vulgaris egysejtű algát tartottak a laborjukban, egy félliteres üvegcsőben, folyamatos megvilágítás mellett, a közlemény megjelenésekor már huszonnégy éve, ami alatt jelentős változást nem tapasztaltak a viselkedésében. Azonban a kísérlet kezdetén fogták magukat és egy Ochromonas vallescia nevű ragadozó egysejtűvel fertőzték be az üveghengert, majd figyelték, mi történik.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (16)

2011. január 25., kedd

 

Fajkeletkezés szúnyogéknál

 Sexcomb | 23:14 | ÉRTEM-vita Evolúció

Ma ismerkedjünk meg a Culex pipiens nevű szúnyoggal! Mivel sok városban él, az ember közvetlen környezetében, ráadásul a nyugat nílusi vírust is hordozhatja, viszonylag sok adatunk van róla, rengetegen vizsgálták mindenféle környezetekben. A C. pipiens szúnyogok az esetek túlnyomó töbségében madarak vérét szívják, ritkán fanyalodnak csak emlősökre. Két populációjuk ismert, a Culex pipiens pipiens és a Culex pipiens molestus, amelyek egymástól jellegzetesen különböznek. A pipiens egyedek a felszínen élnek, nagyrészt madarakból táplálkoznak és kizárólag tágas helyeken párzanak és a telet nyugalomban töltik, míg a molestus egyedek a föld alatt élnek nagyobbrészt emlősökből táplálkoznak szűk helyeken párzanak és egész éven át aktívak. A pipiens egyedek a szabadban élnek, a molestus egyedek viszont általában emberkéz alkotta épületekben élnek, különösen kedvelik a metróalagutakat, ahol egész évben azonos hőmérsékleten élhetnek, ráadásul a rengeteg ott található emlős bőséges táplálékot jelent nekik.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (2)

2011. január 8., szombat

 

Wolbachiák és az egyszerűsíthetetlen összetettség

 Sexcomb | 13:06 | Mikrobiológia ÉRTEM-vita Evolúció

Maradjunk még kicsit a Wolbachiáknál! A legutóbbi bejegyzésben írtam egy olyat, hogy ha egy Wolbachia baktérium megfertőz egy ízeltlábút, elképzelhető, hogy a kettejük szimbiózisa olyan szorossá válik, hogy már nem élhetnek egymás nélkül. Na jó, de hát mégis hogyan történik ez? Erre szeretnék most egy példát mutatni.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (4)

2010. december 30., csütörtök

 

Az egyszerűsíthetetlenül összetett rendszerek kialakulása

 Sexcomb | 21:33 | ÉRTEM-vita Evolúció

Mint azt annak idején már Darwin is felismerte, bonyolult biológiai rendszerek - ő példának az emberi szemet használta - vélhetőleg nem a ma ismert formájukban alakultak ki a semmiből, hanem számos köztes alakon keresztül, működési változásokkal jöttek létre. Nyilván ezen átmenetek tanulmányozása gyakran nehézségekbe ütközik, de kérdés, hogy ez a folyamat modellezhető –e valahogyan?

Richard E. Lenski és munkatársai éppen erre vállalkoztak, számítógépes programokkal, mondhatni digitális élőlényekkel modellezték egy bonyolult működés kialakulását. Mint tudjuk, az evolúció három alapfeltétele, hogy a résztvevő egységek önmagukat lemásolják, szaporodjanak (1), magukhoz hasonló utódokat hozzanak létre, hogy ezekben a másolatokban időnként hibák, mutációk történjenek (2) és végül, hogy az egyes változatok életképessége különbözzön, (3) azaz szelekciós nyomás hasson az egységekre. A kísérletben használt digitális élőlények ezt a három feltételt teljesítették, önmagukat másolták, időnként hibásan és végig versengtek egymással. A modellhez az Avida platformot használták, ahol az egyes digitális élőlények egymástól függetlenül szaporodnak, ám időnként hibás másolatok készülnek róluk, energiát pedig a környezettől függően különböző logikai műveletek teljesítésével nyerhetnek. A genomjuk egy körkörös utasítássor, amelyeket egymás után hajt végre, kivéve, ha az utasítás egy másik utasításhoz ugrasztja. Minden egyes utasítás huszonhat féle lehet, ezek láthatóak a második ábrán. Az induló program csak szaporodni volt képes, semmilyen logikai műveletet sem hajtott végre, saját magát utasításonként másolta le. A másolásba azonban hibák csúsztak, pontmutációk inszerciók és deléciók történtek a digitális élőlények genomjában. A kutatók semmilyen előfeltételt sem szabtak a mutációknak, az egyes mutáns genomok működése egyedül az utasításkészletüktől függött. Éppen úgy mint a természetben, a mutációk többsége az Avida programban is hátrányos vagy semleges, csak kis részük előnyös.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (38)

2010. november 27., szombat

 

Hasznos mutációk?

 Sexcomb | 22:26 | Mikrobiológia ÉRTEM-vita Evolúció

Mint ahogy tudjuk, egy élőlény örökítőanyagának megváltozását mutációnak nevezzük. A mutációs események viszonylag ritkák, a DNS másolását végző polimeráz enzim általában néhány százmillió - egymilliárd bázisnyi DNSben ejt egyetlen hibát. Hogy ez sok vagy kevés, az erősen viszonylagos, mint ahogyan az is erősen kutatott kérdés, hogy mi történne, ha a mutációs ráta csökkenne vagy éppen nőne?  Hogyan lehetne mégis kísérletesen vizsgálni ezt a kérdést?

Loh és munkatársai egyszerűen közelítették meg a kérdést. Egy csomó DNS polimeráz I mutáns Escherichia coli törzset hoztak létre, amelyekben így nagy mértékben különbözött a mutációk bekövetkezésének az esélye. Voltak köztük vad típusú DNS polimerázt hordozók, olyanok, amelyek a vad típusúnál sokkal ritkábban építettek be hibás bázisokat (antimutátor) és olyanok is, amelyek a vad típusú enzimnél sokkal gyakrabban hibáztak (mutátor). A legerősebb antimutátor polimeráz ezerszer kevesebb hibás bázist épített be, mint a vad típusú, a legerősebb mutátor enzim pedig a vad típusúnál ezerszer több hibát hozott létre. Végül tizenegy mutátor, ötvenegy antimutátor és négy vad típusú törzzsel dolgoztak. A törzsek a mutáns polimerázokat kódoló géneket plazmidon hordozták, a kromoszómális genomjuk azonos volt, így kizárták az esetleges háttérmutációk hatását.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (4)

2010. október 29., péntek

 

Nem értik 8. - A lábastyúk legendája

 dolphin | 11:30 | Áltudományok ÉRTEM-vita Evolúció

A közelmúltban az egyik magyarországi kreacionista műhely honlapjára felkerült egy iromány az ausztráliai homoki lábastyúk (Leipoa ocellata) költési szokásairól. A szöveg, amennyire megítélhető, a mozgalom frontembere, Tasi István által pár éve megjelentetett kreacionista pamflet, “A Természet IQ-ja” egyik fejezetének összefoglalását tartalmazza. A lényeg (amit emailben is eljuttattak hozzánk kreacionista “barátaink”) röviden: a homoki lábastyúk, a legtöbb madárfajjal ellentétben nem testmelegével kelti ki a tojásait, hanem költődombokat épít. Ezekben lebomló növényi anyagokat halmoz fel, és az állat a költődomb hőmérsékletét aktívan szabályozza, “hihetetlen pontossággal 34°C-on tartja; maximum egy fok eltérést engedélyez ehhez képest”. A nagyméretű tojásokból hosszabb keltési periódus után teljesen kifejlett fiókák kelnek ki, akik “legurulnak a költődombról, és rögtön bevetik magukat a környező bozótosba.”  Szüleikkel nem találkoznak, mégis tudják majd, ha eljön az ideje, hogyan kell dombot építeni. Mivel nem képzelhető el, hogy a klasszikus tojáson kotló madár viselkedésből ez a hihetetlenül komplex és eredményes viselkedésforma lépésenként létrejöhetne, ez egy egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer. Tehát Darwin tévedett, az evolúció hülyeség. Q.E.D.

A posztba beillesztve még megtalálhatjuk Tasi István pávák társaságában megejtett Attenborough imperszonációját is, és ha másért nem, ezért mindenképpen érdemes megtekinteni a művet. (Bár, elkötelezett Attenborough rajongókként mi* inkább az eredetit ajánlanánk - ha valaki siet, az tekerjen a 00:32:11-00:34:20 közti részhez).

A történettel (szokás szerint) csak néhány kisebb bökkenő akad. A viselkedésforma közel sem annyira hatékony, ahogy azt Tasi bemutatja (még a tutifixnek látszó 34+/-1°C sem igaz ebben a formában), az “egyszerűsíthetetlen” viselkedésforma számos eleme előfordul más madaraknál, és ami talán a legfontosabb, nem túl nehéz találunk valószínűsíthető és logikus evolúciós uta(ka)t a viselkedés kialakulásához. Vegyük akkor mindezeket sorba.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (15)

2010. október 2., szombat

 

Bővülő flagellum

 Sexcomb | 7:44 | Mikrobiológia ÉRTEM-vita

Ma a Helicobacter pylori nevű baktérium ostorát vesszük górcső alá. Ez a jószág emberi kórokozó is lehet, a gyomorfekély egyik fő oka, most minket mégsem ez érdekel, hanem a flagelluma, ami eléggé hasonlít az E. coli hasonló fehérjekomplexéhez, úgy tűnik, hogy az E. coliban megismert módon épül föl, itt is fontos szerepet játszik a FlhB fehérje az összeszerelésében.

A vad típusú sejtek mozognak, ez látható az A ábrán. Ha deletálják az egész flhB gént, a jószág mozgásképtelenné válik (C ábra). Ha ennek a génnek csak az úgynevezett CC domént kódoló szakaszát távolítják el, a sejtek mozgása azonos a vad típusú sejtekével (D ábra). Ez azért furcsa, mert S. entricában az FlhB CC doménjének deléciója mozgásképtelen sejteket eredményez. Mivel a szerzőket éppen az érdekelte, hogy mi az FlhB fehérje szerepe a flagellum működésében, utánajártak ennek a furcsaságnak, vagyis hogyan működhet zavartalanul ez a csonka FlhB fehérje is?

 

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2010. szeptember 18., szombat

 

Egyszerűsíthető összetettség

 Sexcomb | 11:40 | Mikrobiológia ÉRTEM-vita

Ma nézzük meg egy kicsit közelebbről a baktériumok flagellumfehérjéinek exportját végző fehérjéket is, amelyek, mint tudjuk, még sokkal erősebb érvek az értelmes tervezés mellett, hiszen "Hiszen ahhoz, hogy egy ostor MÁSKÉNT alakuljon ki, mint jelenleg, a baktériumon belül működő rendkívül komplex mechanizmusnak is módosulnia kellene." A kérdés az, tudunk –e erre példát mutatni?

Az FliI fehérje maga a transzportfehérje, amely átjuttatja a sejtmembránon a leendő flagellumot alkotó fehérjéket. Az FliH fehérje segíti az FliI fehérjekomplexhez kötését, hiányában nem működik hatékonyan a fehérjeexport, ám egyszersmind szabályozza is a működését. Ennek megfelelően az fliH gén deléciója után a baktériumsejt még valamennyire mozgásképes marad, az FliI fehérje hiánya azonban mozgásképtelen sejteket eredményezett.

Az ábrán a wt jelöli a vad típusú baktériumsejteket, látható, hogy messzire úsznak a leoltási ponttól, míg a ΔfliH és ΔfliI mutánsokból hiányzik az fliI és fliH gén, az első törzs egyedei valamennyire mozognak, a második törzs egyedei nem. A ΔfliHI –ből pedig mindkét gén hiányzik. Az ΔflhB pedig az flhB gén delécióját vagyis null mutánsát jelenti, ezek mozgásképtelenek.

Amikor kicsit jobban megvizsgálták ezeket a jószágokat, rájöttek, hogy ha a szokásos időtartam háromszorosán át hagyták a sejteket mozogni, akkor bizony azt a meglepő tényt fedezték fel, hogy ennyi idő alatt FliH fehérje hiányában a sejtek valamennyire elmozdultak a leoltási ponttól, az FliI fehérje hiányában egyáltalán nem, ám hogyha mindkét fehérjét kódoló gént deletálták, akkor mégiscsak mozogni kezdtek valamennyire ezek a sejtek. Vagyis az FliI fehérje hiányát valamennyire komplementálja, ha az FliH fehérje is hiányzik.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (4)

2010. augusztus 17., kedd

 

Tasi István meghívója

 dolphin | 13:55 | Áltudományok ÉRTEM-vita

Kezdetben volt a TED x Danubiának címzett petíciónk, amelyben udvariasan felhívtuk a szervezők figyelmét arra, hogy Tasi István olyasmiről készül előadni, amihez nincs meg a képzettsége. Majd ezt követte egy egyre mérgesebb hangvételű ÉRTEM-kontra, ahol először sajtóközlemények formájában, majd nemes és egyenes módon a főnökeinkél történő bemószerolással próbáltak valamiféle retorziót elérni.

Persze nem tudtak, hiszen a munkahelyeiken elég hamar átlátták, miről is szól a dolog, de menetközben elég sok mindennek ki lettünk kiáltva: voltunk "megfélemlítő fundamentalisták", "intellektuális géprablók", szólás- és véleményszabadságot sárba tiprók.

Ezek fényében némileg meglepő volt, hogy bő egy hete a postaládánkba személyesen Tasi Istvántól érkezett egy meghívó, amiben "szeretettel és tisztelettel" meghívnak az állati viselkedés kreacionista értelmezésével próbálkozó könyvük vitaestjére (pdf).

Mivel nem zárható ki, hogy válaszunk ID-s berkekben történő értlemezése az lesz, hogy mi megfutamodtunk a vita elől, álljon itt, hogy pontosan mit is írtunk:

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (52)

2010. április 14., szerda

 

Védikus házmesterek

 dolphin | 21:17 | Áltudományok ÉRTEM-vita

A jelek szerint hatalmas és igencsak irritáló tüskévé érett a TEDxDanubiás petíciónk magyar krisnatudatú lelkekben, mert védikus barátaink azóta is kitartóan próbálkoznak "visszavágni". A valósággal sajátos viszonyt ápoló sajtóközlemény, ill. a saját honlapon összegyűjtött tizenhárom ellenvélemény után, most újabb trükköt vetettek be: megpróbálták az aláírókat bemószerolni vélt illetve valós főnökeiknél, arra hivatkozva (menetrendszerűen), hogy mi korlátoztuk Tasi István szólásszabadságát és cselekedetünk diszkrimináció gyanúját veti fel. (A rólam szóló mű itt olvasható (pdf), a többiek felettesei ehhez képest tompított agresszivitású írásműveket kaptak.)

A három "ellencsapás" egyik közös vonása, hogy kínosan kerüli az eredeti levél linkelését/idézését, ami nem meglepő, révén úgy azonnal kiderülne, hogy az egész felhajtás alaptalan. A másik, mint erről már írtam, hogy tartalmilag szöges ellentétbe állnak Tasi személyes levelével, amelyben az egész "félreértés" tényét a rendezőkre fogja és mindenkit meleg hangon biztosít arról, hogy ő leginkább mindig is vallásfilozófiáról szeretett volna beszélni (a félreértések végett itt van Tasi levelének is teljes verziója (pdf)).

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (34)

2010. március 31., szerda

 

Nem értik 7. - Re:Re: Csökkenthetetlen komplexitás

 dolphin | 10:24 | Áltudományok ÉRTEM-vita Evolúció

(SexComb részletes rekontrája egy ÉRTEM-es válaszlevélre. Igazából már kész van egy ideje, csak az én hanyagságom miatt nem került fel. Mea culpa. - dolphin)

Először egy kis személyes bevezetővel kezdeném. Ha már szétfolyik az agyam a fáradtságtól, néha szoktam fórumozni is, itt akadt rám egy arc, aki mindenáron meg akart győzni, hogy az ÉRTEM a magyarázat mindenre. Úgy tűnik újabb szintre akarja emelni a vitát, ezúttal az ÉRTEM honlapján tette közzé az egyik írásom kritikáját. Beszédes az alcíme is: "Válaszok egy elfogult szerző ellenérveire egyes biológiai rendszerek csökkenthetetlen komplexitását illetően." Szóval most jól megkaptam! Igen, az elfogult szerző én vagyok. Ebben a cikkben pedig majd jól megválaszolják a gyerekes sértődöttségből fakadó ellenérveimet. Lássuk hát!

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (58)

2010. február 19., péntek

 

Tizenhárman támadtunk a hívőre

 dolphin | 10:37 | Áltudományok ÉRTEM-vita

Bizony drága olvasók, itt ilyenek vagyunk, egyenlőtlen küzdelemben, előre megfontolt sötét és simlis szándékokkal tesszük tönkre a kis embert, aki mindössze élni szeretne szólásszabadságával. Legalább is valami hasonlóra következtethetünk, ha elolvassuk a Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közösségének sajtóanyagát januári TEDx-es akciónkról.

Az ördög persze a részletekben lakik, és hát mivel kezemben van Tasi István korábbi levele (amiről már röviden írtam), azt kell mondjam, hogy a krisnás barátaink háza táján valaki nem bontja ki az igazság minden részletét.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (38)

Régebbiek | Végére »
Mijez
A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...