Humán bejegyzései

2012. január 14., szombat

 

Egy halál folyamatábrája

 dolphin | 22:57 | Humán Evolúció

Az új generációs szekvenáló készülékek megjelenésével a genom szekvenálás ára egészen elképesztő módon bedőlt. Így olyan kísérletek váltak lehetővé, amelyekről korábban csk álmodni lehett: míg az első emberi genom megszekvenálása milliárd dolláros fényűzés volt, ma már néhány ezer dollárból teljes genomokat határoznak meg.

Az egyik fontos csapásirány természetesen a különböző genetikai okokra visszavezethető betegségek kialakulása mögött rejlő DNS változások feltéképezése. És itt nemcsak a klasszikus mendeli betegségekre tessenek gondolni, hanem egy olyan "csendes" gyilkosra is mint a leukémia.

A leukémia a rák egyik formána, ahol a vérképző őssejtek (HSC) kattannak be és kezdenek korlátok nélkül osztódni. Az elváltozás hátterében olyan gének mutációi állnak, amelyek egyébként a pontos sejtosztódást szabályoznák. Ha ezek elromlanak a sejt előbb nyakló nélkül osztódni kezd, s mivel minden osztódás egyben DNS másolással is jár, ami szintén növeli az esélyét annak, hogy újabb hibák, mutációk csúsznak be, csak idő kérdése, hogy létrjöjjön a káros, terjeszkedésre (metasztázisra) képes, kvázi elpusztíthatatlan daganat.

A betegség tanulmányozására költött számolatlan pénznek annyi haszna volt, hogy már eddig is világos volt, több mutáció szükséges, ahhoz, hogy egy rákos transzformáció bekövetkezzen. De csak most jutott oda a technológia, hogy ezt szinte lépésről-lépésre követni tudjuk, egy beteg tumorát a betegség különböző fázisaiban vizsgálhatjuk bázispárnyi pontossággal.

A mellékelt ábrán az látható, hogy miként változott egy leukémiás (AML) beteg rákos sejtpopulációjának összetétele a kór lefolyása alatt. Jól megfigyelhető, hogy a kezdeti daganatot egyetlen klón sejtjei alkotják: a szürke szín jelzi azokat a kezdeti mutációkat, amelyeket a kezelésre érkező beteg összes malignus sejtjében észleltek. Aztán fokozatosan újabb mutációk is kialakultak, amelyet a további színek jeleznek. Ezek közül egy (a lila) előnyt biztosított a daganaton eblül, így az ezt is hordozók többségbe kerültek. De aztán jött a kemoterápia, ami sikeresen kiírtotta ezeket a sejteket, és megcsappantotta a másik két (sárga és narancs) mutációt hordozó populációt is. De kiírtani utóbbit nem tudta, így csak idp kérdése volt, hogy ezek közt megjelenjenek a rezisztenicát biztosító mutációk (piros), amelyekkel már a terápiák nem tudtak mit kezdeni így a diagnózis után két évvel a beteg elhunyt.

Természetes szelekció folyt itt, egy szervezeten, sőt ott is egy daganaton belül. A maga, mi szemszögünkből könyörtelen, de egyszerű logikája szerint tette a dolgát: mutációk jöttek létre, és amelyek jobb fennmaradást, hatékonyabb osztódást biztosítottak, azok rögzültek is. Végül persze a tumor a saját halálát is okozta, hiszen gazdája halálával neki is vége lesz, de ahogy kint, "nagyban", úgy itt bent kicsiben is igaz: a szelekció nem tervez, nem lát előre, csak az ott és akkor mérhető előnyöket favorizálja.

Ding L, Ley TJ, Larson DE, Miller CA, Koboldt DC, et al. (2012) Clonal evolution in relapsed acute myeloid leukaemia revealed by whole-genome sequencing Nature doi:10.1038/nature10738


Na, ehhez szólj hozzá (1)

2011. december 7., szerda

 

A méhcsalád-összeomlás és a méhgyógyszerek

 Sexcomb | 21:52 | Humán Mikrobiológia Immun Biotech

Hogy mind a mai napig nem sikerült rátalálni a méhcsalád-összeomlás okára, azt jól mutatja, hogy négy napja közöltek egy cikket, ami a legújabb elméletet vázolja, vagyis megkísérli megmagyarázni mi okozza a méhcsalád-összeomlást, vagy CCD -t.

Nyilván a méhcsalád-összeomlás kezdetekor a különböző rovarirtók az elsők voltak a gyanúsítottak sorában, de azóta sem sikerült egyikről sem kimutatni, hogy a jelenség oka lenne, annak ellenére, hogy különböző vizsgálatokban százhúsznál is több irtószert mutattak eddig ki méhkaptárakból. A szerzők elképzelése az, hogy nem egyes permetszerek a felelősek a pusztulásért, hanem két-három szer egymás hatását erősítve válthatja ki a méhcsalád-összeomlást. A többsejtűek körében általánosan elterjedtek az ABC transzportrendszerek, amelyek az idegen anyagokat távolítják el a sejtekből. Ezek jól ismertek például emberekben, a daganatsejtek kemoterápiás szerekkel szembeni ellenállása is gyakran ezeken alapul. Azonban ezen MDR (Multiple Drug Resistance) transzportfehérjék működése méhekben tökéletesen ismeretlen. Annyit tudunk róluk, hogy a Malpighi-edényekben, a kutikulában és a középbélben is működnek, a szervezetbe került mérgeket, többek közt a különböző irtószereket választják ki. A méh genomban megtalálhatóak ezen MDR fehérjék kódoló génjei, amik vélhetőleg hasonlóan működnek, mint a jobban ismert ízeltlábúakban például az ecetmuslicában található ortológjaik.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (0)
 

A méhcsalád-összeomlás és a GMO

 Sexcomb | 20:32 | Humán Mikrobiológia Immun Ökológia

Ha a méhcsalád-összeomlásról beszélünk, szinte azonnal felmerül a "génmanipuláció", mint kiváltó ok. Ha kicsit jobban belegondolunk, az elképzelés egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodot. A kérdés, hogy vizsgálta -e valaha valaki, hogy a különböző terményekből származó Bt toxinok károsíthatják -e a méheket? Jelentem, igen, ma éppen két ilyen cikket mutatok be.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (3)

2011. december 6., kedd

 

A méhek immunitása

 Sexcomb | 21:36 | Humán Mikrobiológia Immun Ökológia

Ha esetleg valaki kedvet kapott a méhek tanulmányozásához, szeretnék ajánlani egy magyar nyelvű összefoglaló cikket, Dr. Békési László munkáját, amely ingyen hozzáférhető, magyar nyelven. Mivel még a méhcsalád-összeomlás előtt jelent meg (2005 -ben), arról nyilván nem ír a szerző, de jó összefoglalóját nyújtja a mézelő méh immunrendszerének.


Na, ehhez szólj hozzá (2)

2011. november 22., kedd

 

A pestis genom

 dolphin | 22:59 | Humán Mikrobiológia

"A kórság Mindenszentek körül érte el Londont és naponta sokakat megfosztott az élettől. Annyira megerősödött, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony és Húsvét közt naponta 200 holttestet ástak el csak a Smithfield melletti új temetkezési helyeken."

A fenti szöveget a canterbury érsek egyik krónikása, Robert of Avesbury vetette papírra, amikor a Fekete Halál 1348-as londoni betöréséről írt.

A középkori London a maga túlzsúfoltságával, döbbenetesen primitív közegészségügyével ideális terepe volt mindenféle kórokozók tobzódásának (és még évszázadokig az s maradt). Ennek megfelelően rgyáltalán nem voltak ritkák a járványok, de mégis a 14. századi bubópestisjárvány még ebben a közegben is kilógott a maga nyers hatékonyságával. Reggel még teljesen egészségesnek tűnő emberek este már halottként feküdtek valamelyik temetőben. A kór nem kímélt senkit, papok és nemesek épp úgy áldozatául estek, mint koldusok és zsebtolvajok.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (5)

2011. október 16., vasárnap

 

Szabadalmaztatható-e egy gén? Igen, de...

 dolphin | 20:39 | Humán Biotech

(Az alábbi szöveg a BBC Science Focus magyar kiadásának első számában jelent meg, bő másfél hónappal ezelőtt.)

Persze a mai találmányok sokszor más jellegűek: nanochipek, algoritmusok, atomreaktorok.  Vagy épp molekulák. Többnyire a gyógyszeriparban használt szintetikus vegyületekről van szó, amelyek ha hasonlítanak is természetben előforduló anyagokra, azokkal nem azonosak: természeti jelenségre és termékekre ugyanis nem kérhető szabadalom.

Ezért is furcsa elsőre, hogy egy amerikai cég két emberi gén, a mellrákban kulcsszereplő BRCA1 és BRCA2 szekvenciáját igyekszik évek óta levédetni. A tét nem kicsi, arról van szó, lehet-e monopóliuma a géneket először azonosító, Myriad nevű cégnek, hogy rákszűrésben használja fel őket.

A Myriad persze nem a kromoszómákon levő génszekvenciát igyekszik szabadalmaztatni (azt nem is tehetné), hanem csak annak a fehérjekódoló részeit. Mivel ez a rövid DNS szekvencia önmagában nem létezik a sejtben, a cég által levédetni kívánt molekula elvileg szintetikus vegyületnek minősülhet.

Ezt az érvelést egy amerikai feljebbviteli bíróság el is fogadta júliusi ítéletében, ami, ha így marad, a BRCA gének fehérjekódoló részét valóban a Myriad kizárólagos szellemi tulajdonává teszi. Kérdés, hogy mire mennek vele, hiszen a bíróság egyúttal elutasította eljárási szabadalmaikat, melyek a két gén szekvencia elemzéséről szóltak. Utóbbiak nélkül pedig aligha védhető le a rákszűrési eljárás, aminek lényege pont a páciensek DNS-ének összehasonlító vizsgálata.


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2011. szeptember 4., vasárnap

 

Neandervölgyi örökségünk - immungének

 dolphin | 22:15 | Humán Immun Evolúció

A szerelem nem mindig ismer (és tisztel) fajhatárokat, főleg, ha közeli rokon fajokról van szó.

Nemrég láthattuk, hogy a háziegér és egy közeli rokona közti eseti párosodások miként segíthettek abban, hogy a rágcsáló-irtók elleni rezisztenica génje megjelenjen a nyugat-európai egérpopulációkban és akkor már utaltam azokra, az akkor még csak hírek szintjén létező híradásokra, hogy valami hasonló játszódhatott le a modern emberek immunrendszere esetében is, neandervölgyi rokonjaink besegítésével.

A két Homo faj közti etye-petye ötlete nem újkeletű, de az új adatok egyre többet elárulnak, hogy pontosan milyen genetikai örökségünk maradt Európa neandervölgyi őslakóitól. A múlt héten aztán fel került a Science honlapjára is a szóbanforgó cikk, így már többet tudhatunk a részletekről.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2011. augusztus 27., szombat

 

A szex és az evolúció

 Sexcomb | 16:21 | Humán Viselkedés Evolúció

Réges-régen hallgattam az egyetemen egy "Szexualitás evolúciós teóriái" című tárgyat, ami nagyon tetszett, kifejezetten érthetően foglalta össze Szabó Krisztián, mit gondolunk a nemiség kérdéseiről, hogyan kapcsolódik mindez az evolúcióhoz, illetve az ivaros szaporodás egyes jellegzetességei hogyan magyarázhatóak az evolúció elméletével. A tárgy jegyzete az interneten bárki számára hozzáférhető, érdekes, tanulságos olvasmány, mindenkinek csak ajánlani tudom.


Na, ehhez szólj hozzá (1)

2011. augusztus 18., csütörtök

 

Egerek és emberek

 dolphin | 22:43 | Humán Evolúció

A rágcsálóirtás rövid (és valószínűleg nagyobb mélységben csak keveseket érdeklő) történetének egyik sikerfejezete kétség kívül a véralvadásgátlók körül íródhatna. Az először az ötvenes években bevetett szerek nem direkt mérgek, nem okoznak azonnali rosszullétet, így az egyébként igen okos, új táplálékból elsőre csak keveset fogyasztó patkányok sem tudják kiszúrni, hogy valami nem stimmel velük.

A kezdetben Warfarin néven forgamazott termékek (de pl. a Bábolna sikeres Protect termékcsaládja is ide sorolható) a véralvadási kaszkád egyik fontos lépését szabotálják, mégpedig a K-vitamin átalakítását más, a folyamatban fontos elemekké. Mindezt a K-vitamin epoxi-reduktáz enzimrendszer egyes alegységének (Vkorc1) gátlásával érik el.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (4)

2011. június 23., csütörtök

 

Megdelejezve?

 dolphin | 22:00 | Humán

Egyetlen érzékelési forma sem annyira misztikus, mint a mágneses tér érzékelése, az ún. magnetorecepció. Tudjuk, hogy létezik, kísérletek tömege igazolja a legkülönbözőbb (főleg vándorló) fajokban, mégis, a molekuláris mibenléte mindmáig elég homályos.

Eddig ugyanis egyetlen fehérjéről sem sikerült száz-százalékos bizonyossággal kimutatni, hogy a mágneses tér hatására jellegzetes konformációváltozáson esik át, márpedig ez lenne a minimálisan elégséges feltétele annak, hogy a folyamat aktivátora legyen.

A legvalószínűsíthetőbb hatásechanizmus ugyanis azt feltételezi, hogy a szóbanforgó fehérjé különböző irányú mágneses térben kialakuló különböző konformációi valamiképpen egyes idegejtek sejtmembránjában levő ion-csatornák ki-be zárását szabályozhatják, ami aztán ingerületgerjesztő szerepet tölt be és aktiválja a specifikus neuronokat.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2011. június 4., szombat

 

Ecc, pecc, kimEHEC

 dolphin | 23:20 | Humán Mikrobiológia

Úgy tűnik, hogy az EHEC-járvány lecsengőben van, így kicsit megkésve csapnánk e témában a lecsóba. De talán jobb később, mint soha, és a rengeteg egészségügyi témájú cikk mellé, talán azért elfér egy, ahol a baktérium patomechanizmusáról írunk, arról, hogy miként is kavarja.

Az EHEC betűszó (és ezt talán már mindenki tudja) az "Enterohaemorrhagic E. coli" rövidítése, vagyis egy olyan coli baktérium törzsre utal, amely az emésztőrendszer bevérzését és vérzéses okoz. Nem mellékesen durva veseelégtelenséget (erre utal a napokban előkerült másik rövidítés, a HUS - haemolytic uraemic syndrome), ami különösen gyerekeknél végzetes lehet.

Az Escherichia coli egy gyakori bélbaktériumunk (történetesen az egyik legklasszikusabb laboratóriumi élőlényünk is), amely alapesetben nem hogy bajt nem okoz, de kifejezetten segíti az emésztést és nem mellékesen B12 és K vitamin is termel. A káoszt okozó O157:H7 törzse azonban nem alapeset, és genetikailag néhány nagyon fontos ponton eltér az emberi bélrendszerben élő "vad típusú" rokonától. (Ugyan több forrás is azt állítja, hogy a mostani izolátum egészen új, azért ez nem teljesen biztos.) Az O157:H7 tehenek belében él elsősorban (ezek egyébként egészségesek), ahonnan az ürülékükben kerülhet ki és emberre való terjedése a higiéniás szokások khm... szuboptimális alkalmazásának köszönhető.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (7)

2011. március 16., szerda

 

Pénisztüskék

 dolphin | 13:08 | BioBulvár EvoDevo Humán Evolúció

Múlt héten a Magyar Távirati Iroda ügyeletes Lejter Jakabja igazán elemében lehetett, hiszen sikerült totálisan dezinformálnia, legalább egy hírecske erejéig, a teljes magyar online újságírást. "Az evolúció tüntette el az emberi péniszcsontot", hirdette a cím mindenfele, és hát nyilván dőlt a kattintásszám, a szerkesztő meg a marketing osztály elégedett volt, az pedig, hogy a hír ebben a formában légből kapott, kit érdekel...

Ugyanis az eredeti cikkben az emberekből valóban hiányzó péniszcsontról, a baculumról, szó egy szál sem esik. Helyette viszont van egy érdekes felvetés a pénisztüskék eltűnésének evolúciós okairól fajunkban - és csak azért felvetés, mert, mint végül látni fogjuk, a blogokban működő peer-review 2.0 néhány fontos és kényelmetlen kérdéssel állt elő a cikk kapcsán (amelyek, egyébként nem a kísérleti anyagot vitatják, hanem annak interpretációját, de ne rohanjunk ennyire előre).

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (5)

2011. március 2., szerda

 

Az emberi genom tíz éve

 dolphin | 22:34 | Humán

Pár hete volt pont tíz éve, hogy a Nature és a Science párhuzamos kiadásaikban számoltak be a Human Genome Consortium valamint a Celera cég által "befejezett" emberi genom szekvenálások eredményeiről. Tíz év után már konkrét eredmények birtokában is láthatjuk mi volt ennek a milliárdos beruházásnak az eredménye és merre tart ez az egész terület. Ezekről beszélgettem, időnként kissé inkoherensen és rengeteg csapongva Tóth Andrással, a Civil Rádió Apollo13 műsorának készítőjével. A műsor pénteken 16:15-től lesz itt (vagy az FM98-on) hallható, illetve hamarosan innen letölthető.


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2011. február 24., csütörtök

 

Az embertől kapta el

 dolphin | 22:10 | Humán Mikrobiológia

Ha ember, baktérium és géntranszfer szerepel egy hírben, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy a genetikai anyag áramlása a prokarióta felől történt. De azért ennek a területnek is megvannak a maga "ember harapott kutyába" történetei, amikor nem a kézenfekvőnek tűnő esemény következik be.

A trippert okozó Neisseria gonorrhoeae-től egyébként sem áll messze a fertőzés, ám kivételesen most mégis egy olyan esetről írnék, amikor kvázi humán gazdája "fertőzte" meg a kórokozót. A "fertőzés" tárgya ez emberi genomban rengeteg példányban előforduló L1 transzpozon, ugyanis ennek egy darabjának jelenlétét sikerült kimutatni több N. gonorrhoeae izolátumból.

A LINE ugrálóelemek közé tartozó L1 standard körülmények között csak eukarióta genomokban garázdálkodik, ahol jó retrotranszpozonhoz illően, önmagát sokszorosítja RNS kópiák és azokat DNS-re visszaíró reverz transzkriptáz enzimek segítségével. Ennek megfelelően olyan DNS szakaszt találni, ami egyértelműen L1 eredetű, egy prokariótában finoman szólva sem triviális.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2010. december 26., vasárnap

 

Szibériai meglepetés - 2.

 dolphin | 21:22 | Humán Evolúció Fosszíliák

Az idei év egyik nagy dobása kétségtelen az archaikus Homo fajok genomjainak publikálása lett. Azért használok többesszámot, mert a májusi neandervölgyi genom után, most került nyilvánosságra az egyik denisovai "ősember" genomja is.

Erről a különleges, se nem H. sapiens, se nem H. neanderthalis, de nem is H. erectus egyedeket tartalmazó csoportról már márciusban, a mitokondriális DNS szekvencia közlésekor írtam, és azért az is árulkodó a szekvenálási technikák fejlődéséről, hogy mostanra a teljes genom feltárásra került.

Ennek köszönetően pedig kicsit árnyalni tudjuk a korábbi történetet: a jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy a denisovai Homo ág a neandervölgyi ággal áll közvetlenebb rokonságban, mint velünk (de - egyelőre- külön fajról beszélünk, és nem egy különleges neandervölgyi populációról).

Ez azért érdekes, mert a mitokondriális DNS alapján, úgy tűnt, hogy a neandervölgyinél távolabbi rokonságban álltak a denisovaiak velünk, és ezt egy fellelt őrlőfog különleges alakja is alátámasztotta. Mi lehet a sejtmag DNS-el való vizsgálatok különbségének az oka?

Biztosat még nem tudunk, de a szerzők két elméletet vetnek fel. Az egyik szerint a fog alakja és az mtDNS szerkezete a denisovaiakban archaikus állapotot tükröz, ami bennünk és a neadnervölgyiekben párhuzamosan megváltozott. A másik elgondolás pedig azt pedzegeti, hogy ez a két ősinek tűnő jelleg a denisovaiakba egy másik, ősi embercsoportból (feltehetőleg H. erectus-ból) keveredett be, majd rögzült.

Apropó keveredés: a szerzők szerint a denisovaiak (akárcsak neandervölgyi rokonaik) nem múltak ki nyomtalanul. A rendelkezésünkre álló (jelenleg igen szerény, de gyorsan bővülő) emberi genomok alapján elképzelhető, hogy a kelet felé vándroló H. sapiens populációkkal össze szűrték a levet, mert az óceániai genomok 4%-a különlegesen hasonlít a denisovai genetikai állományhoz. Hogy ez mennyiben állja meg a helyét, egy-két év múlva már látni fogjuk, hiszen több ezer emberi genom áll addigra rendelkezésünkre, az efajta keveredési sztorik tesztelésére megfelelő kontrollt biztosítva.

Reich D, Green RE, Kircher M, Krause J, Patterson N (2010) Genetic history of an archaic hominin group from Denisova Cave in Siberia. Nature 468: 1053-60.


Na, ehhez szólj hozzá (5)

2010. december 1., szerda

 

KiHIVás napja - 2010

 dolphin | 22:28 | Humán Mikrobiológia

Mint a legtöbb évben, december elsején most is az AIDS-ről lesz röviden szó, a kiadott éves UNAIDS jelentés apropóján. A tavalyi óvatosan pozitív képet egy kicsit tovább lehet keretezni: bár még mindig közel 33 millió ember HIV fertőzött világszerte, a fertőzések száma egyértelműen csökkenőben van és a jelek szerint leginkább a legérintettebb országokban figyelhető meg drámai változás. A harmichárom, 25%-nál nagyobb csökkenést mutató ország közül 22 szub-szaharai Afrikában van - azokon a helyeken ahol eddig szinte kontroll nélkül tombolt a járvány, mostanra vagy stabilizálódott a dolog, vagy csökkenést mutat.

Ennek oka egyrészt a szexuális szokások megváltozásában keresendő (pl. elterjedtebb óvszer használat), de az orvosi felügyelet mellett a születés és szoptatás során bekövetkező anya-gyermek transzmisszió is drámaian lecsökkent. Jelenleg közel 5 millió ember részesül HIV-kezelésben, ami 2004 óta tizenháromszoros (!!) növekedést jelent. A rossz hír az, hogy ez jelentős de nem elég, mert további 10 milliónak lenne szüksége kezelésre.

Mindez a változás nem egyik pillanatról a másikra történt és nem is ingyen. Idén kb 17 milliárd dollár lett elköltve a HIV elleni küzdelemben, de legalább végre látható a hatás, hogy mindez nem hiába történt.


Na, ehhez szólj hozzá (1)

2010. november 27., szombat

 

A sarlósejtes vérszegénység és a malária hipotézis

 dolphin | 23:41 | Humán Evolúció

Talán nincs élő ember, aki a biológia iránt érdeklődik és ne hallott volna még az ún. "malária hipotézisről" - még ha ebben a formában esetleg nem is esik le, miről van szó.

Ha azonban egy kicsit bővebben kifejtve, a sarlósejtes vérszegénységről kezdek írni, akkor azonban gondolom, mindenki számára leesik a tantusz: tömören az a lényeg, hogy a maláriával hosszú ideje sújtott területeken olyan, mutációk is képesek fennmaradni és elterjedni, ha védenek a betegség ellen, amelyek egyéb körülmények között kifejezetten károsak. A klasszikus példa a hemoglobin S allélja (HbS), ami homozigóta formába az említett vérszegénységet okozza, heterozigóta formában azonban védettséget nyújt.

Érdekes módon, bár lokálisan már többször tesztelték a malária gyakorisága és a HbS allélgyakoriság közti összefüggést, globálisan nem tették még meg ezt. Pedig néhány érdekes dolog látható, ha megtesszük. Egyrészt, hogy Afrikában hatványozottan igaz az összefüggés (lásd fenti ábra is): minél régebb óta jelen van a malária (azaz, minél inkább endemikus az adott területen), annál gyakoribb a HbS allél előfordulása.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (9)

2010. november 14., vasárnap

 

Anatóliai bevándorlók - 7000 éve

 dolphin | 21:33 | Humán

Magyarország területéről induló domináns kultúrkör meghódítja Európa nagy részét. Nem nemzeti fiction ez, de nem is a hagyományos történelemkönyvek része. Mégpedig azért nem, mert egy olyan eseményről van szó, ami kívül esik sok tankönyv által részletesen tárgyalt "történelmi" időszakon.

Kb. 7400 évvel ezelőtt, a mai Magyarország területén egy olyan kultúra jelent meg, ami később a kontinens nagyobb részét "meghódította" és mai ismereteink szerint az a nem elhanyagolható szerepe volt a térség fejlődésében, hogy a földművelés, ill. állattenyésztés európai meghonosítását jelentette. Ezt, a kor jellegzetes díszítési formája alapján, a vonaldíszes kerámia kultúrának (Linear Pottery Culture, Linienbandkeramik Kultur - LBK) nevezzük.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (5)

2010. május 6., csütörtök

 

Neandervölgyi énünk

 dolphin | 22:45 | Humán Evolúció

Amikor két napja megegyeztünk a Szertár fáradhatatlan RobiLacijával, hogy ma a Klubrádió "Többet ésszel" műsorában a mamutokról és a neandervölgyiekről beszélünk (valahol félúton kezdődik a szóbanforgó rész), még gőzünk sem volt arról, hogy estére az egész média a holnapi Science címlapsztorijával, a neandervölgyi genommal lesz tele.

A kutatás leglényegesebb része, hogy a neandervölgyi és modern emberi populációk keveredése mellett teszi le a garast: igaz csak kis léptékű dologról van szó, az európai és ázsiai populációk genomjának 1-4%-a lehet neandervölgyi eredetű.

Ami újdonságbamenően érdekes, hogy a neandervölgyi szekvenciák nem Európára korlátozódnak, hanem Ázsiában is jelen vannak. És az eredetük sem kb. 35 - 40 000 évvel ezelőttre tehető (amikor mind a modern ember és a neandervölgyiek huzamosabb ideig együtt léteztek Európában), hanem sokkal korábbra, 50 - 100 000 évvel ezelőttre. Ekkortájt a mai Közel-Kelet térségében találkozhatott a két faj, és következhetett be a keveredés, még mielőtt a H. sapiens Európát ill. Ázsiát meghódító populációi különváltak.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (33)

2010. május 2., vasárnap

 

Még egyszer a mitokondriális Éváról

 dolphin | 20:21 | BioBulvár Humán Öröklődés

Olvasgatom a nol.hu interjúját Raskó Istvánnal (akinek a magyarság genetikai eredete témájában kifejtett munkájáról már elismerően írtunk korábban), és egyszer csak megüti a szemem egy népszerű, de fájdalmasan pontatlan közhely (remélhetőleg csak valami szerkesztői félreértés eredményeként került bele):

"nol: - Meg lehet-e határozni Ádám és Éva genetikai készletét?

RI: Ha nem is a két mitológiai szereplőét, de annak a két embernek az eredetét nagyjából igen, akiktől mi mindannyian származunk. Az anyai öröklést mutatja az úgynevezett mitokondriális DNS, amely anyáról leányra száll. Az időben visszafelé haladva eljuthatunk egy alapító ősanyához, akit úgynevezett mitokondriális Évának szoktunk nevezni. Fontos, hogy ez az Éva nem az egyetlen nő volt, aki abban az időben élt. A többinek viszont nem maradtak fenn utódai, vagy megette őket egy ragadozó."

Korábban már volt erről szó, de akkor most mégegyszer, hátha van akinek az újdonság erejével hat: a mitokondriális Éva nemcsak nem az egyetlen nő volt akkortájt, de nem is az egyetlen, akinek még ma is élnek az utódai. Ő az egyetlen, akinek fennmaradt nővonali leszármazottja (azaz minden generációban volt legalább egy női nemű leszármazottja). Hogy jól szemléltessem: én az édesanyám mtDNS-ét hordom, de a gyerekeim már nem. Mivel nincs lánytestvérem ez azt is jelenti, hogy az édesanyám mtDNS vonala bennem megszakad. De ez nem azt jelenti, hogy az anyámnak ne lenne utódja az unokái generációjában, hanem csak azt, hogy genetikai anyagának egyetlen lokusza (mert a teljes mtDNS egyetlen lokuszként viselkedik) nem öröklődik tovább.

Hogy még tovább ragozzam, lássuk a felső ábrát: ha a szóbanforgó testvérpárt nézzük, látjuk, hogy apai dédnagymamáik (sárga és rózsaszín) mtDNS-e már nincs meg bennük. Ugyanakkor más génjeik, mint azt az autoszómák színei mutatják, igen.


Na, ehhez szólj hozzá (12)

Régebbiek | Végére »
Mijez
A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...