Ökológia bejegyzései

2012. január 5., csütörtök

 

A méhcsalád-összeomlás és a Nosemák

 Sexcomb | 21:55 | Mikrobiológia Immun Biotech Ökológia

Ha a méhcsalád-összeomlás okait keressük, újra és újra előbukkan a Nosema név, mint az egyik nagyon komoly gyanúsított. Érdemes kicsit jobban körüljárni, mivel a Nosémákból is egy izgalmas történet rajzolódik ki.

A Nosémák a Microsporidia csoportba tartoznak, vagyis eukarióták, ám szokatlanul apró genommal rendelkeznek, általában sejten belüli élősködők. Méhekben eddig két fajukat írták le, az Apis mellifera, vagyis a mézelő méh élősködője a Nosema apis, az Apis ceranae élősködője pedig a Nosema ceranae. A Nosema apisról messze több ismerettel rendelkezünk, hiszen ez a mézelő méh kórokozója, mint ilyen gazdasági jelentőségű, ráadásul időtlen idők óta ismert méhbetegség. Általában nem különösebben virulens, bár képes legyengíteni a méheket. Szájon át fertőz, a fertőzött méhek ürülékével a külvilágba kerülő spóráik fertőzik az egészséges méheket. Kérdés, hogy mi köze lehet egy évtizedek óta ismert kórokozónak az elsőként 2006 -ban észlelt méhcsalád-összeomláshoz?

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (4)

2011. december 7., szerda

 

A méhcsalád-összeomlás és a GMO

 Sexcomb | 20:32 | Humán Mikrobiológia Immun Ökológia

Ha a méhcsalád-összeomlásról beszélünk, szinte azonnal felmerül a "génmanipuláció", mint kiváltó ok. Ha kicsit jobban belegondolunk, az elképzelés egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodot. A kérdés, hogy vizsgálta -e valaha valaki, hogy a különböző terményekből származó Bt toxinok károsíthatják -e a méheket? Jelentem, igen, ma éppen két ilyen cikket mutatok be.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (5)

2011. december 6., kedd

 

A méhek immunitása

 Sexcomb | 21:36 | Humán Mikrobiológia Immun Ökológia

Ha esetleg valaki kedvet kapott a méhek tanulmányozásához, szeretnék ajánlani egy magyar nyelvű összefoglaló cikket, Dr. Békési László munkáját, amely ingyen hozzáférhető, magyar nyelven. Mivel még a méhcsalád-összeomlás előtt jelent meg (2005 -ben), arról nyilván nem ír a szerző, de jó összefoglalóját nyújtja a mézelő méh immunrendszerének.


Na, ehhez szólj hozzá (2)
 

A családok összeomlása

 Sexcomb | 21:26 | Mikrobiológia Immun Klíma Ökológia

Ha már legutóbb az alig ismert fertőző betegségekkel foglalkoztam, itt egy másik teljesen rejtélyes jelenség a méhcsalád összeomlás, ami egyre több méhcsaládot érint az egész világon. A méhészet ősrégi foglalkozás, így nem csoda, ha nem ez az első megfigyelt méhpusztulási hullám, 1869 óta körülbelül tizennyolc különálló pusztulási eseményt jegyeztek fel, például 1891 -ben és 1896 -ban Colorádóban egy "Májusi betegség" nevű járvány során a mostani méhcsalád-összeomláshoz hasonlóan rövid idő alatt jelentős mennyiségű méh tűnt el. A manapság méhcsalád összeomlásnak vagy CCD -nek nevezett jelenséget először 2006/2007 telén figyelték meg az USÁban, eredetileg ezekkel a jellemzőkkel írták le:
-A dolgozók gyors pusztulása, amit jól jelez, hogy ezekben a családokban sok lárvára kevés kifejlett rovar jut.
-Az érintett kaptárak környékén sehol sem látni elhullott dolgozókat. (Ez látható az első képen)
-A kaptárban csak később szaporodnak el az élősködők, mint a kaptárbogár és a viaszmoly, valamint a szomszédos családok sem azonnal kezdik rabolni a gyönge családot.

Ezt a tünetegyüttest, vagy ha úgy tetszik jelenséget nevezték el eredetileg méhcsalád összeomlásnak. Az eredete a mai napig ismeretlen, leginkább ötletek kerülnek elő, hogy mi okozhatja, ezekből ha minden jól megy jó párat áttekintünk majd. Érdemes megnézni először egy korai leírását, Dennis vanEngelsdorp és munkatársai 2009 -es munkáját!

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (1)

2011. február 6., vasárnap

 

A többsejtűek eredete?

 Sexcomb | 22:05 | ÉRTEM-vita Evolúció Ökológia

Sokat beszélünk arról, hogy az evolúció során meghatározó a környezet, amiben az adott élőlény éppen él, hiszen minden változás csak a környezet függvényében értelmezhető. Azt viszont nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy egy élőlény környezetében milyen óriási szerepet játszik a többi élőlény. Márpedig a ragadozó és zsákmánya közti kapcsolat kiemelt fontosságú, hiszen mindkettejüknek szó szerint létkérdés a másikhoz való viszonya. Már a hetvenes évek óta feszegetik a kérdést, hogy a ragadozó eukarióták megjelenése milyen mértékben hatott a többi élőlényre, hiszen ekkor egy teljesen új fenyegetésre kellett válaszolniuk. Az ehhez hasonló hirtelen változások magyarázhatják a korszakokon át nagyjából változatlan életformák hirtelen robbanásszerű változásait, amik mindig is izgatták a biológusok képzeletét.

Martin E. Boraas és munkatársai egy ilyen modellrendszerrel dolgoztak, Chlorella vulgaris egysejtű algát tartottak a laborjukban, egy félliteres üvegcsőben, folyamatos megvilágítás mellett, a közlemény megjelenésekor már huszonnégy éve, ami alatt jelentős változást nem tapasztaltak a viselkedésében. Azonban a kísérlet kezdetén fogták magukat és egy Ochromonas vallescia nevű ragadozó egysejtűvel fertőzték be az üveghengert, majd figyelték, mi történik.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (16)

2011. január 30., vasárnap

 

Csernobili füvek

 Sexcomb | 17:45 | BioBulvár Evolúció Ökológia

Gyakran fölmerül a kérdés fórumokon, hogy ha van evolúció, a Csernobili erőműbaleset után miért nem alkalmazkodtak az élőlények a sugárzáshoz? A válasz roppant egyszerű: De igen alkalmazkodtak, csak az alkalmazkodás nem azt jelenti, hogy megelevenedik a Fallout vagy az X-men világa. Igor Kovalchuk és munkatársai éppen ezt vizsgálták, Arabidopsis növénykéket gyűjtöttek a sugárfertőzött területekről, 1986 és 1992 között. A növénykéket metil metán szulfonáttal (MMS) és egy RB nevű szabadgyökképző anyaggal kezelték. Ezek DNS károsodást okoznak, ezzel körülbelül modellezik a radiokatív sugárzás hatásait.

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (3)

2011. január 6., csütörtök

 

Wolbachiák és a fajkeletkezés

 Sexcomb | 21:11 | Mikrobiológia Evolúció Öröklődés Ökológia

Ha már belekezdtünk a Wolbachiákba, ne hagyjuk annyiban a dolgot, nézzük meg, mit tudunk még ezekről a baktériumokról. Mivel anyai öröklődést mutatnak, ráadásul gyakran már embriókorában megfertőzik az utódokat, természetesen könnyedén bele tudnak szólni a termékenységbe. Ha már tartós szimbiózisra léptek a gazdával, könnyedén előállhat olyan helyzet, hogy a baktérium is meghatározza, mely más egyedekkel képes termékeny utódokat létrehozni a gazda, így ezek az endoszimbionta baktériumok könnyedén a fajkeletkezés motorjává válhatnak. Hogy ezt a feltevést megerősíthessük, kézenfekvő, hogy olyan élőlényeket kellene találni a természetben, amelyek éppen a közepén járnak ennek a folyamatnak.

Éppen ilyen a Drosophila paulistorum nevű légy, amely öt fél-fajra (semispecies) osztható, ezek olyan populációk, amelyek még valamennyire képesek egymással kereszteződni, de már két semispeciesbe tartozó egyednek nagyon kevés életképes utóda kel ki. Ezek a populációk éppen félúton járnak a fajkeletkezés rögös útján. A hat populáció ez esetben az Amazóniai (AM), Andok-Brazil (AB), Középamerikai (CA), Belső (IN), Orincói (OR), Átmeneti (TR). Ezek a semispeciesek nagyobbrészt földrajzilag is elkülönülnek, de mindegyik esetében találhatók olyan területek, ahol több semispecies egyszerre fordul elő. Az elkülönülésüket azonban több tényező biztosítja: A keresztezésekből származó utódok kilenctizede életképtelen, az egyedfejlődés nagyon korai szakaszában elpusztul, valamint a túlélő hímek terméketlenek, csak a nőstények képesek szaporodni.

 

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (0)

2010. október 13., szerda

 

Meghalt a Marcal. Éljen a Marcal?

 dolphin | 21:45 | Ökológia

A Kolontár-Devecser lakóit sújtó vörösiszapos lúg-cunami az egyéni tragédiák mellett komoly környezeti károkat okozott. Ezek felmérése még folyamatban van és a teljes igazsághoz el kell mondani, hogy pl. az esemény ökológiai lábnyomának pontos felméréséhez valószínűleg több évnyi megfigyelésre lesz szükség. Az MTA által kiadott tájékoztató (és itt meg kell jegyeznünk, hogy az Akadémia most kifejezetten megkaphatja a pontot a vörösiszap körüli kommunikáció apropóján) elég pontos képet ad, a gátszakadás környékének talajviszonyairól. Minket azonban biológusként az is érdekel, hogy mi lesz az állatvilággal, különösen a Marcal állatvilágával, amit első körben a kiömlő lúg, szó szerint megszüntetett. A válaszhoz egy hidrobiológus ismerősömet kerestem meg, Schöll Károlyt aki az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének, valamint az MTA Dunakutató Állomásának munkatársa.

Az ő szavait tolmácsolnám:

Elolvasom »


Na, ehhez szólj hozzá (4)

Mijez
A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...